|
(Hazánkért, 2003. április) Magyarországon
alkotmánysértő a népszavazás!
Alkotmánysértő népszavazás az Európai Unióra közel 4
milliárd forintért! A múlt héten jelent meg az a Belügy Minisztériumi rendelet
~ a 2003. április 12-ére tervezett európai uniós népszavazás költségeinek
normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről szóló
7/2003. [III. 14.] BM rendelet, ~ amely az EU csatlakozási népszavazás
költségvetését tartalmazza. A rendeletből kiderül, hogy a tervezett kiadások összege 3 824 000 000 forint, azaz közel 4 milliárd forint. l A Magyar Földvédő Mozgalom és a Magyarok
Világszövetsége közös alkotmánybírósági beadványukról tartott
sajtótájékoztatót Budapesten, 2003. március 13-án, a Magyarok Házában. A még
aznap benyújtott kérelmükben kér A fenti módosítás az
Alkotmányt a következő új paragrafussal egészíti ki: “79. § Ügydöntő országos népszavazást kell tartani a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő, a csatlakozási szerződés szerinti csatlakozásáról. E népszavazás időpontja: 2003. április 12. A népszavazásra bocsátandó kérdés: “Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?” Az 1. mondat arról rendelkezik, hogy „a csatlakozási szerződés szerinti csatlakozásról” kell népszavazást tartani! Tehát az államhatalmi szervezeteknek kötelező jelleggel írja elő, hogy valóban arról kell népszavazást tartani, hogy „a csatlakozási szerződés szerint” akar-e az ország lakossága az EU-hoz csatlakozni, vagy „a csatlakozási szerződés szerint” nem akar csatlakozni! Az első két mondat együttes tartalma: 2003. április 12-én ügydöntő országos népszavazást kell tartani a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő, a csatlakozási szerződés szerinti csatlakozásáról! A 3. mondat azért alkotmánysértő,
mert nem a „csatlakozási szerződés szerinti csatlakozásáról” fogalmazza meg a
kérdést, hanem általánosságban kérdez! Ha valakinek az “Egyetért-e azzal,
hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?” kérdésre kell válaszolnia, akkor másra kell
válaszolnia, mintha azt kérdeznék tőle, hogy “Egyetért-e azzal,
hogy a Magyar Köztársaság a csatlakozási szerződés szerint váljon az Európai
Unió tagjává?” A két kérdésfeltétel között ég és föld különbség van. Mindez ellentétes a Népszavazási tv. 13. § (1) bekezdésével, amely szerint a népszavazásra feltett tényleges kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. A két rendelkezés ellentmondása miatt a népszavazás lebonyolítása alkotmánysértés nélkül nem hajtható végre! Mi a teendő, ha az Alkotmány rendelkezését nem lehet alkotmánysértés nélkül végrehajtani? Feltűnő, hogy az államhatalmi szervek eddig nem jelezték, hogy az Alkotmány szövegében a végrehajtását akadályozó diszharmónia van! (Egzisztenciális félelem és kiszolgáltatottság miatt senki nem mer megszólalni!?) Az 1. mondat a szavazónak azt az alkotmányos jogot biztosítja, hogy „a csatlakozási szerződés szerinti” csatlakozás kérdéséről dönthet, tehát jogában áll a kormány csatlakozási tárgyalásainak „eredményét” véleményezni azáltal, hogy azt elfogadja - vagy elutasítja. Nem korlátozható ezen alkotmányos joga! De mi történik április 12-én? Ha csak az idézett kérdésről szavazhatunk, akkor a hatalom a szavazók jogkorlátozása miatt követ el alkotmánysértést. Ez a kérdésfeltevés tehát a jogállamiság és függetlenség alappillérét jelentő, a népszavazás útján közvetlenül gyakorolható, Alkotmányban védett népszuverenitást sérti alapjaiban. A kérdés tartalmi oldala: Minden magyar választópolgár jogot kapott az EU-csatlakozás „csatlakozási szerződés szerinti” véleményezésére és annak elfogadására vagy elutasítására, de ezzel a joggal együtt a kellő ismeret megszerzésének jogát is megkapta. Ehhez hiteles tájékoztatás kell, közzé kell tenni mindenki számára elérhető módon a teljes EU-joganyagot és a csatlakozási szerződést magyarul, részletes, közérthető jogszabály-magyarázatokkal, továbbá szükség van a társadalom minden szereplőjére, és a nemzet határon inneni és túli részeire vonatkozó hatástanulmányokra. Ez ma nincs így, pedig ezek nélkül a választópolgár nem tudhatja, hogy miről kell döntenie, vagyis nem tud élni „ügydöntő”, alkotmányos jogával, tehát végső soron formálissá és kiürültté válik az Alkotmány 2. §-sában rögzített néphatalom! További alkotmánysértések az április 12-i népszavazás kapcsán: A 2. mondat kifejezetten ellentétes a Népszavazási tv. 16. § (1) bekezdésével, amely szerint a népszavazást az azt elrendelő országgyűlési határozat közzétételét követő 90 napon belüli időpontra kell kitűzni. Ez a határidő 2003. március 23-án lejár, tehát a kitűzött időpont nem felel meg ennek a törvényi követelménynek, ezért is jogsértő! Az is alkotmánysértő, hogy a népszavazás időpontja megelőzi a csatlakozási megállapodás aláírását, hiszen április 12-én még csak szerződéstervezet létezik, mert a csatlakozási megállapodást csak 2003. április 16-án írják alá, ami jogi értelemben érvényesen csak ekkor jön létre. Mindezért lehetetlen a nem létező szerződésről szavazni, pedig a módosított Alkotmány 79. §-sának első mondata előírja a csatlakozási szerződés szerinti csatlakozásról szóló népszavazást! A kitűzött népszavazási kérdés és időpont egyúttal megsérti az Alkotmány 5. §-sában az állam részére előírt kötelezettséget, amely a nép szabadságának és hatalmának, az ország függetlenségének és területi épségének, valamint a nemzetközi szerződésekben rögzített határainak megvédésére kell, hogy irányuljon. Közismert tény - és ezt az Alkotmány legutóbbi módosítása is igazolja, hogy az Európai Unióhoz történő esetleges csatlakozás a népszuverenitás és ezáltal az ország függetlenségének részbeni feladásával jár. A magyar állam egy ilyen folyamatban alkotmányosan nem lehet szorgalmazója egy ilyen döntésnek, az állam alkotmányos kötelezettsége a népszuverenitás és ezáltal az ország függetlenségének védelme. A jogállamiság és a népszuverenitás alkotmányos elveit sérti az is, hogy ezen alkotmánymódosítás a 11. § (3) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti. A jogalkotó ugyanis ezzel a megoldással előre eldöntöttnek vette a népszavazás eredményét és egyúttal tudatosan figyelmen kívül hagyta a népszavazásban megjelenő népakaratot. Hiszen a csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény elfogadására és hatálybalépésére csak igenlő népszavazás esetén van jogi lehetőség, - a nemleges döntés ugyanis kötelező az Országgyűlésre nézve, azaz, ebben az esetben nem fogadható el egy csatlakozási szerződést kihirdető törvény. Így pedig benne maradna az Alkotmányban a népszavazásról szóló rendelkezés. Ellentmondás van a népszavazás elrendelésének jogánál is. A módosított Alkotmány 79. §-sának első mondata ellentétes az Alkotmány 28/C §. (2) bekezdésével, amely szerint kötelező és ügydöntő országos népszavazást csak legalább 200 ezer választópolgár kezdeményezésére lehet elrendelni. Ez most nem így van! Kérdés, hogy milyen mélységekig nyúlik bele a mai politikai központi hatalom az elvileg független bírósági körökbe? A beadvány sorsa rávilágíthat arra a lehetetlen jogi helyzetre, hogy az Alkotmány módosítása során elkövetett hibát, tartalmi ellentmondást jogilag nem lehet kezelni, ebben az esetben pedig a jogállamiság és a népszuverenitás lényegében megszűnik Magyarországon! A hatalomnak világosan tudnia kell, hogy ami április 12-én történik az nem eredményezhet érvényes, alkotmányos népszavazási eredményt. Ennek ellenére mégis mindent megtesz az alkotmánysértő népszavazás megtartása érdekében. Már az értesítőket is kiküldték. Költői kérdés: vizsgáljuk meg, hogy ez a cselekmény vajon hogyan viszonyul a Büntető Törvénykönyv alábbi tényállásához: Hűtlen kezelés
319. § (1) Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el. (2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a hűtlen kezelés kisebb vagyoni hátrányt okoz. (3) A büntetés bűntette miatt, a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés nagyobb vagyoni hátrányt, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés jelentős vagyoni hátrányt, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés különösen nagy vagyoni hátrányt, d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz. Részletek a Complex CD Jogtár vonatkozó magyarázatából:"A hűtlen kezelés az idegen vagyon kezelésére vonatkozó megbízással való kárt okozó visszaélés. A bűncselekmény tárgya az idegen vagyon. A polgári jog szabályai szerint a vagyon valamely személy vagyoni jogainak összességét, aktívumait és passzívumait öleli fel. A vagyon megjelenhet jogviszonyok formájában, de konkrét dologi formában is. Ez utóbbiakat vagyontárgynak nevezzük. A cselekmény sértettje akár természetes, akár jogi személy lehet, akinek ~ amelynek ~ a vagyoni jogaiban az elkövető szerződésszegése miatt a vagyoni hátrány bekövetkezik. A bűncselekmény tényállási eleme, hogy az elkövető az idegen vagyon kezelésével legyen megbízva. Ez a megbízás, a vagyon "rábízása", nem azonosítható a sikkasztásnál megkövetelt rábízással. A sikkasztás esetében a rábízás statikus jellegű, amelynek értelmében az elkövető csupán az idegen dolog birtokban tartására kötelezett, a hűtlen kezelés esetében azonban a rábízás mindig azzal a szándékkal történik, hogy az elkövető ~ a vagyonkezelő ~ gazdálkodjék a vagyonnal, s így őrizze azt. A vagyonkezelő megszegi kötelességét különösen, ha intézkedései ellentétesek a megbízó érdekeivel." A Btk. 138/A § szerint E törvény alkalmazásában az érték, a kár, a vagyoni hátrány, a mérték összege, illetőleg az adó, a járulék, a magánnyugdíj-pénztári tagdíj bevétel csökkenésének összege a) kisebb, ha tízezer forintot meghalad, de kétszázezer forintot nem halad meg, b) nagyobb, ha kétszázezer forintot meghalad, de kétmillió forintot nem halad meg, c) jelentős, ha kétmillió forintot meghalad, de ötvenmillió forintot nem halad meg, d) különösen nagy, ha ötvenmillió forintot meghalad, de ötszázmillió forintot nem halad meg, e) különösen jelentős, ha ötszázmillió forintot meghalad. N.B. - Aki úgy érzi, hogy tudja a helyes
választ az küldje be megfejtését az illetékes hatóságokhoz! Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd Európa jogi szakjogász E-mail: drgaudi@drgaudi.hu
|