---

(Hazánkért, 2003. február)

Tagok legyünk vagy szabadok?

n

Magyar vezetők helyett brüsszeli főnökséget? NEM!

Idegenek vásárolhassák fel a magyar földet? NEM!

Napi 74 Forintos alamizsnát a szolgaság béreként? NEM!

Hazai vállalkozók helyett külföldieket? NEM!

Kiváló magyar élelmiszerek helyett külföldieket? NEM!

Hormonokkal, vegyszerekkel telített nyugati portékát? NEM!

Milliós idegen bevándorlást? NEM!

Vízumot a szomszéd országokba való átjáráshoz? NEM!

Európai Uniót? NEM! NEM! NEM!

n

Tizenhárom bizonyíték az Európai Unióba való belépés ellen

[1] Az EU-ba csak belépni lehet, de kilépni nem! Mi lesz, ha átverés az egész, és mi ki akarunk lépni? Lerohan a NATO?

[2] Az EU aláaknázza a demokratikus nemzetállamokat, területeket és önkormányzatokat. Lépésről lépésre magához ragadja a döntés jogát a választott és hazájának felelős nemzeti kormányoktól és parlamentektől, a fontos nemzetpolitikai kérdésekben is. Ez az európai népek önrendelkezési jogának lerombolása!

[3] Több példa volt rá, hogy valamely EU-tagországban a választók leszavaztak egy szerződést, de elhatározásukat újabb népszavazással „igen”-né mesterkélték át. Az EU-intézmények és Európa népei között növekedő távolságot jól mutatja az, hogy átlagban csak a szavazásra jogosultak fele vesz részt az EU-parlamenti választásokon.

[4] Az első három évben napi 74 Ft-ot fogunk kapni az EU-tól fejenként, azután ez az összeg csökken, de valószínűleg a hazai, harácsoló politikai méltóságok ennek is a jelentős részét lenyúlják. Érdemes-e ennyiért feladnunk a szabadságunkat? Az EU semmiféle szabályozással nem rendelkezik a bérek területén, ezért semmi biztosíték nincs arra, hogy a csatlakozás akár egyetlen százalékkal is növelné a béreket hazánkban.

[5] A multinacionális cégek érdekei túl nagy befolyással vannak az EU politikai döntéseire. Ezek a cégek voltak az első szorgalmazói a közös piacnak és a közös valutának is.

[6] A “tőke szabad áramlása” alapelv azt jelenti, hogy az EU-ban bárki befektetheti a tőkéjét bármelyik országban, és a befektetés összes haszna felett is egyedül rendelkezik. Továbbá, tőkéjét bármikor kivonhatja, aminek összes következményét ama ország viseli, ahova előbb bevitte, majd onnan kivonta tőkéjét. Eredmény: egyik napról a másikra leszerelt és elköltöztetett gyárak és az utánuk maradó munkanélküliek tömegei.

[7] Az EU birtokpolitikája az iparszerűen termelő, olcsó bérmunkára épülő, földtulajdon monopóliumot élvező nagybirtokrendszert kívánja uralomra juttatni. Az újonnan belépő tagok esetében ez nagyon gyorsan végrehajtható. A betársulók 2013-ig a közvetlen mezőgazdasági támogatásoknak csak a 25%-át fogják kapni. Gondosan ügyelnek arra, nehogy megerősödjenek nálunk a családi gazdaságok, sőt, “nyugodtan” menjenek tönkre, és amikor már a nyugati, nálunk sokszorosan gazdagabbak felvásárolták a mi tönkrement gazdaságainkat, akkor emelik majd a mezőgazdaság támogatását. Tehát a saját hasznukra! Itt pedig mindenki a nyugatiak cselédje lesz - vagy, ha nem akar, fel is út, le is út -, majd hoznak ide cselédet a világbanki nagyberuházásokkal világszerte földönfutókká tett menekültekből.

[8] Az EU-ban az élelmiszerek ára háromszorosa az itthoninak. Az almát csak akkor lehet almaként eladni, ha átmérője meghaladja az 55 millimétert. Emiatt almák tonnáit pusztítják el, továbbá hatalmas mennyiségű vegyszert és műtrágyát használnak fel, hogy az EU számára kívánatos “felfújt”, foltmentes almát állítsanak elő. De ugyanez igaz az uborkára és még egy sor más zöldségre és gyümölcsre.

[9] Az EU-ban a disznónak tilos moslékot adni. A hazai közétkeztetési és vendéglátóipari vállalkozások vihetik a moslékot az ország összesen három kijelölt moslékmegsemmisítő telepére, hogy ott kilónként 29 forintért semmisítsék meg. A gazda meg adhat a disznónak természetes ételmaradék helyett hormonokat, antibiotikumot meg mesterséges tápszert, amit persze nyugatról kell behozatni jó pénzért. Sőt az EU-ba való belépés után tilos lesz disznót vágni. Nem lesz házi disznótor, hurka, kolbász!

[10] Mindezek után, ha az EU-ellenőrök rajtakapnak bennünket, hogy áthágjuk a szabályaikat, pl. az EU szabta méreten aluli gyümölcsöt nem semmisítjük meg, hanem esetleg a hazai szegényeknek adjuk oda ingyen vagy olcsón, vagy a moslékot a disznóknak adjuk, vagy ha kiderül, hogy a magyarok mákosbeiglit sütnek karácsonyra, pedig a mák termesztését az EU betiltotta stb., nos akkor életbe léptetik az ú.n. “védzáradékokat”. Ezekkel letiltanak minden nekünk (vissza)adható “támogatást”, de mi továbbra is kötelesek vagyunk minden befizetésünket, szállításunkat stb. teljesíteni.

[11] A “munkaerő szabad áramlása” azt jelenti, hogy 50 ezer magyar munkavállaló dolgozhat az EU-ban, a régi tagországok állampolgárai viszont korlátok nélkül jöhetnek ide. Vagyis a nyugati országok a náluk már elviselhetetlenül megszaporodott (több tízmilliós) idegen kultúrájú - afrikai, közel-keleti, indiai - bevándorlóikat nyugodtan ideküldhetik, hogy megszabaduljanak tőlük! Mert hát csak nem hisszük, hogy majd a francia vagy a német ember fog idejönni dolgozni? Ha jön is pár, legfeljebb főnöknek.

[12] Csatlakozás után Magyarország vízumkötelezettséget kell, hogy bevezessen a szomszédos országokkal szemben. A határon túli magyarok és azok a magyarországiak, akik rendszeresen járnak át a szomszédos országokba, ezután állhatnak sorba vízumért, ami persze jó sok pénzbe kerül!

[13] Ha nem lépünk be az EU-ba (vagyis nem válunk gyarmatává egy diktatúrának), hanem az egyenlő feltételek melletti együttműködést tekintjük kapcsolataink alapjaként, akkor minden ellenkező állítással szemben nem szigetelődünk el, hanem egyszerűen saját érdekeinket érvényesítve, egyenrangúként működünk együtt a világ többi országával.

“Az EU-n kívül is van élet”, és van rá kidolgozott program. Ne higgyen azoknak, akik az EU-t, mint az egyetlen lehetőséget hirdetik, mert saját önző érdekükből teszik!

Szavazzon NEM-mel az EU-ba való belépésre!

Szabad Magyarországért Mozgalom

<www.csillagosveny.inf.hu>

Kedves Barátom!

Ismét bebizonyosodott, hogy nem demokráciában, hanem diktatúrában élünk. Az április 12-i EU-csatlakozásról szóló népszavazással kapcsolatos belügyminiszteri rendelet sérti mindazon magyar választópolgárok emberi és demokratikus jogait, akik akár bizonytalanok az EU-csatlakozás kérdésében, akár elvetik azt.

Nyílt levél -----------

Lampert Mónika Belügyminiszter Asszony részére

Tisztelt Miniszter Asszony!

Tisztelettel hozzuk szíves tudomására, hogy a ma nyilvánosságra hozott rendelkezése - a 2003. április 12-i EU-csatlakozásról szóló, ügydöntő népszavazásról - a legalapvetőbb emberi jogokat és a legelemibb demokrácia elveit sérti a szavazatszámláló bizottságok összetételének meghatározásával (csak a parlamenti pártok állíthatnak szavazatszámlálókat).

Miután mind a négy parlamenti párt az EU-csatlakozást támogatja, a szavazatszámláló bizottságokban nem kapnak helyet az EU-támogatást ellenző politikai erők, így a népszavazás eredményének tárgyilagos megállapítása erőteljesen aggályos.

Kérem ezért Belügyminiszter Asszonyt, módosítsa rendeletét aszerint, hogy a központi és a helyi szavazatszámláló bizottságokban az EU-csatlakozást ellenző erők is képviseltethessék magukat, így a január 5-én 19 civil szervezet részvételével megalakult Szabad Magyarország Mozgalom is.

Kelt 2003. január 17-én.

Tisztelettel:

Dr. Halász József

a Szabad Magyarországért Mozgalom

Koordináló Biztosságának elnöke

A háttérhatalom politikai logikája

Kérem, az alábbi írást ne úgy vegye, kedves Olvasó, mint sötét jövőt előrevetítő jóslatot. Az elmúlt tizenkét év történései megismerhetővé tették a bennünket irányító háttérhatalom politikai logikáját, így annak folytatása jól kiszámítható érdekköreivel, eszközeivel és hatásával együtt.

A három politikai erő

A háttérhatalom célja akkor valósul meg, ha sikerül elérnie a világgyarmatosítást. Ennek általános harcászati eszköze a társadalom három részre tagolása két politikai erő létrehozásával.

Az első két részt azok alkotják, akiket valamelyik politikai erő - nem észérvekkel, hanem érzelmi hatásokkal és érdekének megfelelő ígéretekkel - maga mellé állít. Az így megosztott társadalom két része könnyen hangolható egymás ellen. A harmadik rész azokból áll, akik nem csatlakoznak sem az első sem a második politikai erőhöz. Ez Magyarországon a következőt jelentette:

Politikai kulcsállást kellett adni azoknak az embereknek, akik a diktatúrát látják követendőnek. Ez az első erő. A diktatúra szocialista és kapitalista válfajának kiszolgálását nyíltan vállaló vezetők szervezték ezt az erőt. Az 1989-ben lezajlott diktatúra-típus váltáskor a “megbuktatott” rendszert képviselő MSZP törvényszerűen kis politikai erőt képviselt, ezért kellett a másik diktatúra-válfaj, a kapitalizmus alapeszméjét, a liberalizmust képviselő SZDSZ-nek és FIDESZ-nek olyan politikát meghirdetni, amely a diktatúrát ellenző emberek egy részét is erre az oldalra állította.

Később ebből az erőből kivált a FIDESZ, mert az MSZP erősödésével az erőegyensúly felbillent a két politikailag tevékeny embereket tömörítő erő között. Félelmetes mesterkedési érzékkel a diktatúra-típus váltáskor a “posztkommunistákat” látszatra nemcsak magukra hagyták a liberális társak, hanem szembe is fordultak velük — a szocializmus-ellenes közhangulat miatt. Ezt az erőt nevezik bal-liberális oldalnak.

Ugyanakkor meg kellett adni a politikai lehetőséget a második erőt képviselő embereknek is, akik a — diktatúrát eddig Magyarországon egyedül megtestesítő — szocializmust elvetik, a keresztény értékrendet vallják, és a magyar nemzeti hagyományok visszaállításában látják Magyarország jövőjének biztosítását.

Ezt az erőt nevezték jobboldalnak, vagy választékosabban: keresztény-nemzeti-polgári oldalnak. A diktatúra-típus váltáskor természetesen ez az erő lényegesen nagyobb volt, mint a bal-liberális, ezért fokozatos “egységesítéssel” kellett gyengíteni. Ezt kezdetben a szocializmust elvető -- Rákosi által az MDP-be olvasztással egyszer már felszámolt - szociáldemokraták, majd a kereszténydemokraták, végül a kisgazdák szétverésével érték el.

Fontos szerep jutott ebben a “karcsúsításban” a FIDESZ-nek, amely araszoló ravaszsággal “oldalt váltott” - ennek egyértelmű jele, hogy a Liberalista Internacionáléból az Európai Nép-párthoz “igazolt” - és 1998-ban már a jobboldal összefogó erejeként nyerte meg a választásokat, a diktatúra-típus váltáskor a vezető szerepét betöltő kamikáze sorsát felvállaló - és ennek megfelelően egyre gyengülő - MDF helyett.

A politikailag tevékenykedő két rész egyenlő nagysága miatt fontos eszköze ennek a taktikának a harmadik erő, ami - e szerint a politikai logika következményeként - a mérleg nyelve, és a társadalomnak abból a részéből tevődik össze, amelyet egyik politikai erő sem tudott megnyerni.

Nagyon fontos ebben a politikai logikában, hogy ez az erő soha ne legyen politikailag egységesen szervezett, mert megdolgozása “zseben keresztül” (vagyis nem hosszútávú érdekein keresztül) történik, és mindig akkora társadalmi réteget kell ráhangolni egyik vagy másik oldalra, amekkora a látszathatalom-váltáshoz a legkevesebb előnyt megadja. (Szükség esetén választási csalással kisegítve.)

Sajátságos a MIÉP szerepe ebben a kétpólusú játékban. Ez az erő, aminek szerepe a “jobboldal” igazi érdekének képviselője. Mindazoknak az álmoknak a hordozója, amellyel a magyar emberben megmarad a remény a valamikori emberi életre. E miatt örökös “tartalék játékosa” a második erőnek: szerepel a nevezési listán, de pályára soha sem kerül, csak segédkezik az orvosnak, a gyúrónak, a pályaedzőnek.

Ha kell, segíti a kiegyenlített erőviszonyok fenntartását (lemond 100 képviselői helyről), ha kell, felvállalja a radikális ellenállást az első erővel szemben (nagygyűlés a Kossuth téren), ha kell, ugyanazt vallja, mint a második erő (EU-csatlakozás: “nem így”), ha kell, feláldozza magát (éppúgy nem tiltakozik a választási csalások ellen időben, mint a FIDESZ).

E rövid áttekintés után nézzük, hogy a háttérhatalom politikai logikájának melyek a következő lépései.

Az EU-csatlakozás a háttérhatalom politikai logikájában

Nagyon rövid az idő a csatlakozás előtt álló tíz tagország, EU-csatlakozással kapcsolatos döntéséig, ezért a háttérhatalom logikájának megfelelő néhány - eddig a bizonytalanság fenntartása miatt eltitkolt - eleme napvilágra kerül (ld. Hulladékhasznosítás az EU-ban, Agrárhelyzet az EU-ban, Előnyugdíj az EU-ban, Euro átvétele, Infláció az EU-ban, Mikrogazdaság az EU-ban, Recesszió az EU-ban) annak ellenére, hogy ez a mesterkélés kétélű, mivel a rosszba való beletörődés - a jelenlegi, tűrésküszöböt közelítő életfeltételek mellett - nem biztos, hogy bekövetkezik. Ezért vált fontossá a jelenlegi parlamenti ellenzék szerepe a háttérhatalom politikai logikájában.

Az EU-csatlakozás kierőszakolása egyáltalán nem biztos, hogy bekövetkezik. Ennek a bizonytalanságnak több eleme van. Ezek közül az EU-n belüli gondok (ld.! A belga külügyminiszter szerint hiányzik az akarat a közös európai külpolitika megszilárdításához; A Bundestag Európa-vitája; Franciaország Európa “ellen”?; Olaszországban megszűnik a vasárnap ünnepnapi előjoga) a legjelentősebbek. Egyre erősebb a jelenlegi tagországokban az EU-ellenes hangulat (Németország, Ausztria, Belgium, Egyesült Királyság és ld. Első nemzetközi kapcsolataink és Osztrák kilépés), és a csatlakozás előtt álló országokban a NEM-re szavazók száma folyamatosan növekszik (ld. Népszavazás az EU-csatlakozásról Lettországban 2003. szeptemberében és Erős EU-ellenzők.)

A háttérhatalom logikája a világ gyarmatosítását, mint célt szolgálja. Vagyis fel kell készülnie arra az esetre is, ha nem történik meg az EU bővítése vagy egyáltalán, vagy egyes kiszemelt államok esetén. Biztosítania kell, hogy változatlanul az ő érdekei érvényesüljenek a nemzeti érdekkel szemben a kinn maradó állam(ok)ban.

A két politikai erő az alkotmánymódosítással bebizonyította azt, hogy az idegen érdekeket szolgálja a magyar érdekekkel szemben. Nem lenne egyik sem hiteles jelenlegi helyzetében, ha most az EU-csatlakozás ellen fordulna. De alapvető különbség van a két erő helyzete között. Az első erő (bal-liberális) feltétel nélküli kiszolgálója formailag is az idegen érdeknek (ld. Gazeta Wyborcza: a koppenhágai csúcs lengyel eredménye belpolitikai csatározásokat vált ki Magyarországon), míg a FIDESZ a nemzeti érdekek érvényesülését támasztja (természetesen következmények nélkül, hiszen nem ők vannak hatalmon) az EU-csatlakozás feltételeként. Ld. Fidesz-kongresszus - felszólalások - zárás - MSZP-reagálás. Most a “nem így”-gyel a MIÉP ismét - részben - mellé állt (ld. Csurka István: az Uniós-csatlakozásnak ez a formája “nemzetgyilkosság”). Kettőjük között a különbség az, hogy a FIDESZ a feltételek hiányában is támogatja a csatlakozást, a MIÉP viszont nem. (Ez a MIÉP-magatartás nem a háttérhatalom logikája szerinti, ezért a MIÉP bomlasztása megkezdődött.)

Egy jelentős érzelmi gonddal kell megküzdeni a parlamentben az idegen érdekeket szolgáló politikai erőknek. Ugyanis az egy dolog, hogy a négypárti összeborulás a vezetők részéről megtörtént, de - “hála” a mindkét oldalon alkalmazott gyűlöletkeltésnek - ugyanez az összeborulás a választók részéről nincs meg. Értetlenül áll a szocialista szavazó az előtt a tény előtt, hogy a ’roadshow’-n parolázik képviselője azzal, akit ellenségnek tekintett eddig, és ugyanezt érzi a fideszes szavazó is saját képviselőjével szemben.

A magyarságra nézve az EU-csatlakozás negatívumai lényegesen meghatározóbbak, mint az előnyök (ha a társadalom 90 %-a számára egyáltalán vannak), és - a hivatalos felvilágosítás hiányosságai (ld. A Kereszténydemokrata Néppárt az EU-csatlakozásról) és az EU-csatlakozást ellenzők ismeretterjesztése miatt - nem a háttérhatalom érdeke szerint alakul a társadalomban az EU-csatlakozás megítélése (hozzávetőlegesen egyenlően harmadolva: IGEN, NEM és bizonytalan).

A háttérhatalom ismét a harmadik erő befolyásolásával és mesterkélésével akarta a célját elérni. Létrehozták a polgári köröket azzal a céllal, hogy a tömegvonzás elve alapján váljanak a harmadik erő olyan tagjainak is összefogójává, amelyek érzelmileg hozzájuk kötődnek. Az így kialakuló erő aztán annak megfelelően szavazzon IGEN-nel vagy NEM-mel, hogy a szavazáskor melyik támogatása a háttérhatalom érdeke. Egyedül ez is bizonyítja, hogy nem kaptak feladatot eddig, mert ha az így kialakult hiányérzet feloldódik - végre megkapják a parancsot - gondolkodás nélkül végre fogják hajtani az utasítást. Miután a polgári köröket Orbán Viktor hozta létre és nem feltétele a FIDESZ-tagság, feloldódik a két erő látszat-érdekellentéte miatti gyűlöletgát (csak a személyfüggő marad), tehát harmadik erőként lehet kezelni.

Alapvető hiba azonban, hogy ez nem a harmadik erő, hiszen a második politikai erőhöz (keresztény-nemzeti-polgári) kötődik, így nem alkalmas a Magyar Nemzeti Egység megteremtésére.

A polgári körökben egyre erősödik az EU-ellenes meggyőződés, így skrizofén helyzetbe kerülnek. Egy karitatív vezető ezt a helyzetet a saját céljai szolgálatába tudja állítani.

És ez a lényeg! Az első erő (a baloldal) szavazóbázisa bebetonozott. (Legalább is annak hiszik vezetői, pedig a tények azt mutatják, hogy a szocialista szavazók egyre nagyobb számban válnak EU-ellenesekké.) Ez a szavazók mintegy negyede. Tehát a háttérhatalom logikája szerint az összes szavazásra jogosultak 25 %-os biztos IGEN-nel szavaz.

Miután a polgári körök szavazata (amely a választásra jogosultak 30 %-át jelenti) ebben a logikában egyértelműen Orbán Viktor utolsó percben kiadott “ajánlása” szerint lesz IGEN vagy NEM. A MIÉP szavazóinak (a választásra jogosultak 5 %-a) NEM válasza egyértelmű.

Tehát, ha az árnyékhatalom érdeke azt kívánja, hogy az EU-csatlakozást fogadja el a népszavazás, akkor a választásra jogosultak 55 %-a IGEN-nel szavaz, ami mindenképpen céljuk nyílt elérését jelenti, a részvételi aránytól függetlenül.

Amennyiben az árnyékhatalom érdeke az EU-csatlakozás elutasítása, vagy a harmadik erő (benne a polgári körök NEM szavazatai) miatt az elutasítás nyilvánvaló, a polgári körök számára kiadott NEM “javaslattal” célját burkolt formában éri el. A háttérhatalom célja tehát mindenképpen megvalósul e politikai logika szerint.

Orbán Viktornak a FIDESZ XVI. kongresszusán elmondott beszédében megfogalmazott “NEM-re érvelek, de az IGEN-t támogatom” végkicsengésű beszéde voltaképpen a fenti logika szerinti üzenetet tartalmazza: “Akár csatlakozunk, akár nem, a hatalmat az öt IGEN-érv szerinti politikával nekünk kell gyakorolnunk.” Ezzel degradálta voltaképpen az ügydöntő népszavazás jelentőségét. A harmadik erő szerepe a háttérhatalom logikájával elérni szándékozó cél, a világgyarmatosítás megakadályozásában

A harmadik erő célja a diktatúráról a demokráciára történő rendszerváltás, amelyben a magyar érdekek érvényesülése fejeződik ki, vagyis ellentéte a háttérhatalom céljának, amely a nemzeti érdekek elnyomásával igyekszik a világgyarmatosítást elérni.

A harmadik erő tehát minden magyar ember érdekét képviseli, nem egy kozmopolita elitét, ezért pártfüggetlen, és célja eléréséhez igyekszik minden választópolgárt megnyerni, függetlenül attól, hogy a szociálliberális vagy a keresztény-nemzeti-polgári erő tagja vagy szavazója volt-e. (Természetesen a politikától eddig távolálló harmadik csoport mellett.)

Ehhez el kell utasítani a nemzetvesztés sorsszerűségének hazugságát, fel kell oldani a gyűlöletet, be kell temetni a lövészárkokat, vagyis meg kell szüntetni a magyar társadalom megosztottságát.

Egyértelművé kell tenni mindenki számára, hogy nem a kisemberek, a választók okozták a magyar vagyon elherdálását, az idegen, embertelen értékrend nélküliség normarendszerré emelését, az általánossá vált szellemi- és anyagi szegénységet, a szolgasors teljessé tételének megalapozását.

Egyértelművé kell tenni mindenki számára, hogy az összes jelenlegi párt minden vezetője a háttérhatalom céljának elérését támogatta, és jelenleg is azt támogatja, ezért egyedül ők a felelősek azért, hogy Magyarországon 1989-ben a szocialista diktatúrát a kapitalista diktatúra váltotta fel, ezért őket alkalmatlannak és hiteltelennek minősítve ki kell mondani:

n a jelenlegi - az árnyékhatalom idegen érdekét kiszolgáló - politikai elitet fel kell váltania a harmadik erőből kialakuló, új politikai vezető rétegnek, amely hajlandó nemcsak szavakban, hanem tetteivel is a magyar érdekeket képviselni.

A harmadik erőnek az erkölcsi megújulást jelentő katarzist kell elindítania, amelynek első lépése, hogy kimondja: meztelen a király, vállalva azt, hogy ezzel megdöbbenést és ellenérzést kelt azokban, akik a semmit díszes ruhának akarják látni.

A be nem váltott ígéretek által mutatott “semmi” mindkét, jelenleg hatalmon lévő politikai erőre egyaránt értendő!

Nem lehet “valaminek” nevezni azt, hogy nincs nemzeti önazonosság-tudatra nevelés, nincs egységes magyarságképviselet, nem magyar a magyar anyaföld, nincs életfeltételeket biztosító energiaiparunk és élelmiszeriparunk, két legnagyobb kincsünk, a mezőgazdaság és a szellemi érték nem a magyar nemzeti vagyont gyarapítja, nincs iparunk, kereskedelmünk.

Nem lehet “valaminek” nevezni azt, hogy a “semmit” végérvényesen a magyarság egyetlen értékeként akarják elfogadtatni.

Nem lehet az EU leple alatt végrehajtott világgyarmatosítás hazánkra kiterjesztését semmilyen feltételek szerint (sem “így” sem “másként”) elfogadni!

Ezért kell elfogadni a háttérhatalom politikai logikájával ellentétes alternatívát, amely

• a demokratikus, szent és sérthetetlen köztársaságot megvalósító Szent Korona eszmére, mint értékrendre épül,

• a magyar föld birtoklásának és a magyar anyagi vagyon tulajdonlásának jogosultjaként kizárólag a Szent Korona tagját határozza meg;

• a társadalmi és gazdasági szerveződés alapjaként az önigazgatást és az önellátást tekinti;

• a társadalmi csoportok kapcsolatát az érdek-sorrendiségre építi;

• a jogok és a kötelezettségek összhangját biztosítja;

• Magyarország örök szabadsága sérthetetlenségét megőrzi;

• a Szent Korona-tag alapvető életfeltételeit biztosítja és szavatolja;

• ugyancsak szavatolja az azonos feltételeket biztosító személyek esélyegyenlőségét;

• a pénzt a vagyonnövekedés mértékének elosztására szolgáló eszközként határozza meg, amelynek egységnyi értéke a vagyonnövekedés nagyságának függvénye. +++

Kelt Szegeden, 2003. január 15-én.

Keresztény magyar szeretettel: dr. Halász József

nyitólap