A “schengeni határok”

A szétszaggatott és megalázott ország sorsát a háború óta számos újabb és újabb, idegen érdekeket szolgáló egyezményekkel pecsételték meg — utoljára a “kommunizmus bukása utáni demokratikus kormányok” jóvoltából — a szomszédos utódállamokkal, Romániával, Ukrajnával és Szlovákiával (állítólag a magyar kisebbségek védelmére) kötött alapszerződésekkel, amelyekben “Magyarország lemondott területi követeléseiről, illetve határrendezésekről”.

Az alapszerződések aláírása után jóformán semmi javulás nem történt idegenbeszakadt testvéreink sorsában! Mialatt az elkeseredett nemzet néhány szószólója legalább a trianoni egyezmények felülvizsgálását követelte, a színfalak mögött már készült az ország-veszejtés legújabb tragédiája, amit az akkori “nemzeti” Orbán-kormány — a magyarság rémületét elkerülendő — a legnagyobb titokban akart tartani.

Hiába követeltünk határrevíziót, idéztük nem-magyar politikusok, államférfiak elmarasztaló véleményét a Trianoni Egyezményekről. Hiába érveltünk azzal, hogy a megkérdezésük nélkül idegen uralom alá vetett testvéreinkkel jogunk van egyesülni, mindezt ‘beteges nacionalizmusnak’ bélyegezték, ami egyszerűen nem illik bele sem a NATO-tagságba, sem pedig az Európai Uniós igyekezetbe. Ennek ellenére, — mivel ha akarjuk, ha nem, beterelnek bennünket az ‘Európa-akolba’ — a jövőben számíthatunk határváltoztatásra a térségben, csak éppen nem a mi elképzeléseink és érdekeink szerint.

Kovács László (MSZP), külügyminiszter

“A megoldás nem a trianoni békediktátum revíziója, hanem az egész térség integrációja Európa fejlett részébe, a belépés az EU-ba, mert ezáltal a határok elveszítik elválasztó jellegüket és jelentőségüket.” - [BBC]

▐ Jeszenszky Géza ex-követ “előnyökkel” kecsegtet:

“... azok a szomszédos országok, amelyekben jelentősebb létszámú magyar népesség él, történelmileg belátható időn belül részesülhetnek az integráció előnyeiből, és így elkerülhető lesz, hogy újabb válaszfal emelkedjék a magyarországi és határon kívüli magyarság közé.” [MTI]

A szocialista-párti Gál Zoltán még 2001-ben kijelentette, hogy “Magyarország geopolitikai helyzete folytán gazdasági, pénzügyi tranzitközponttá válhat. Olyan új nemzettudatra van szükség, amely szolidaritás-központú, és mentes az idegengyűlölettől.”[MTI]

Valótlansággal etetik a magyar népet, hogy majd ‘a schengeni határ megszűnik Magyarország és Ausztria között’. A valóság azonban: a határ csak 2006-ban szűnik meg, emellett a nyugati tagállamok még hosszú évekig védelmet élveznek a újonnan csatlakozók munkavállalóival szemben. Az átmeneti időszak hosszú lesz, amíg egyenlő elbánásban részesülhetünk a nyugat-európai munkaerőpiacon. A schengeni határ, ezen időszakot követően, Magyarország és Erdély (Románia) között fog húzódni, magyar és magyar közt, új vasfüggönyként!

Ötven-százezer (idegen fajú és kultúrájú) külföldi munkavállaló megjelenése a magyar munkaerőpiacon komoly válságot idézhet elő az országban.

Mi is az a Schengen?

A Schengeni Egyezményt Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg kötötték 1985-ben a luxemburgi Schengenben. Az egyezmény célja a belsőhatár mentes Európa kialakítása a szerződő felek közötti összes belső határellenőrzés eltörlése által, legyen az szárazföldi, tengeri vagy repülőtéri határ azért, hogy lehetővé tegyék az egyén, a tőke és az áruforgalom szabad, ellenőrzésmentes áramlását a tagállamok között.

Az egyezményhez rövidesen Portugália, Spanyolország, Olaszország és Görögország is csatlakozott, majd 1995-ben, érvénybelépési évében, Ausztria is belépett.

Az egyezmény legfontosabb tényezője a határellenőrzés hiánya a tagállamok között, amely szükségszerűvé teszi a külső határok egyforma megerősítését és a külső határátlépések megszigorítását. A közös cél érdekében minden tag aláveti saját felségjogai idevágó részeit a közösség jogainak. Ennek következtében lehetővé válik a belső határok ellenőrzésnélküli átlépése bármely tagállam közbiztonsági szervei által is, mint például bűnözők üldözése közben.

A tagállamok sajátos egyéni nehézségeire hatással lehetnek bármely tagállam belső törvényei, végrehajtási szervei, stb. Az is befolyásolhatja bizonyos tagállam helyzetét, ha egy másik tag kevésbé szigorúan ellenőrzi külső határait. Így tehát nagyon fontos a közös határőrzési, vízum és vámpolitika kidolgozása és működtetése.

Életbevágóan fontos lehet az egyezmény államai közös politikájának kidolgozása és belső törvényeinek egyeztetése a kívülről bejutni szándékozó idegeneket illetően, legyen turista, ideiglenes munkás vagy letelepedni szándékozó beutazó.

Mivel bizonyos tagállamoknak vannak sajátos belső népességi vagy néprajzi nehézségei, a közös politika, súrlódásokra adhat alkalmat, mert a tagok érzékenységi foka bizonyos baj iránt meglehetősen nagymértékben különbözik. Komoly súrlódásokra adhat okot, például, a magyar vagy más nemzetiségi kisebbség kérdése és csoporton belüli mozgási lehetőségei. Úgyszintén föld vagy ingatlan vásárlása.

Ámbár a schengeni csoport nem azonos az Egyesült Európával, a jelek arra mutatnak, hogy idővel a kettő, eggyé válhat. Egyre több EU-tag érdeklődik a schengeni csoport után és egyeztetési tárgyalások már jó ideje folyamatban vannak. Azok az országok, amelyeknek EU-tagsága kilátásba helyezett, az elkövetkező néhány évre (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia), bebocsátásuk feltételeként várhatóan alá kell, írják a Schengeni Egyezményt.

Nehézségek magyar szempontból

Antoine Fobe a brüsszeli ‘Euro Citizen Action Service’ egyik ügyvédje így figyelmeztet:

“Azoknak az államoknak, amelyeknek fontosabbak a saját ügyeik és belső nemzeti érdekeik, a Schengeni Egyezmény halva született elképzelés.”

Természetesen, a határ nélküli tagállamok között szabadon járhatnak a bűnözők is, mely nehézségek megoldása szoros együttműködést tesz szükségessé a két ország karhatalma és bírósága között. Nem lehetetlen, csak fölöttébb bonyodalmasnak ígérkezik.

Ellenben a trianoni határ 500 kilométernyi szakaszán, az úgynevezett “schengeni határon” 500 kilométeres új vasfüggöny fogja elzárni Kárpátalja, Erdély és a Vajdaság magyarságát nemcsak az anyaországtól, hanem Európától is.

Ukrajna, Szerbia és a Fekete tenger továbbra is orosz érdekterület, a Nyugat jóváhagyásával. S mivel a Fekete tenger partján lévő Románia, Ukrajna és Szerbia között van, nyilvánvaló, hogy Románia is orosz érdekterület marad.

Eddig nem úgy néz ki, hogy Moszkvának sietős lenne belépni az Európai Unióba. Erre semmi szüksége nincs, hiszen a háború óta számos egyezmény, — beleértve a Helsinki Egyezményt is — biztosítja a Jaltában és Potsdamban odaajándékozott fél Európát.

De tegyük fel, hogy ez majd másként-gondolkodó, új nemzedékkel megtörténik. Az elmaradott sötét keleti térségnek — Románia, Ukrajna és Szerbia — legalább még egy emberöltőt kell várnia, - talán majd 2020 után számíthat bármiféle EU-, illetve NATO-tagságra. Idegenbe vetett testvéreink, akiknek a “demokratikus” kormányaink által megkötött alapszerződések “biztosítják” az emberi jogokat, továbbra is az utódállamok jóakaratára lesznek szorulva, ami - az elmúlt 80 év magyarellenes politikájukat tekintve - igen kevés reménnyel kecsegtet.

A Schengeni Egyezmény előírásai szerint, hazánk köteles biztosítani a külső határok magas fokú védelmét és megerősítését. Tehát ehhez szükséges a magyar határőrség technikai fejlesztése (mondjuk ki, új vasfüggöny készül a külső határra vadászkutyákkal, őrtornyokkal stb!) és az EU vízumpolitikájának elfogadása, tekintet nélkül arra, hogy a környező államokban élnek-e magyar nemzetiségűek. Ezzel szemben mi lesz magyar testvéreinkkel, akik az éj sötétjében menekülnek az ukrán, román illetve szerb “demokrácia” elől? A magyarországi hatóságok, azzal érvelve, hogy mivel ezekben az államokban már volt demokratikus választás, visszatoloncolják őket oda, ahonnan jöttek?

Ha Magyarország egyszer belépett az Európai Unióba nincs visszaút vagy nemzeti érdekek szerinti választás: el kell fogadnia ezeket a követelményeket, s ezzel megszűnik az ország függetlensége, mivel nemzetközi központi hatalom törvényeinek lesz alávetve.

Területszerzésre kiéhezett vadkutyák marcangolták szét az ősi magyar földet. A helyzet mára semmit sem változott, ellenben a nemzetközi pénzhatalom és üzletvilág a határok eltüntetésével újabb gyarmatosításunkra készül - mégpedig a budapesti kormány közreműködésével. ◘

Tóth Judit

♥ nyitólap