(Hazánkért, 2003. március)

Jövendölés és Beteljesülés

Tóth Judit

1887-ben kiadott megsárgult régi könyv került a kezembe, amelyből az alábbi részletet közöljük magyar fordításban:

A zsidók politikai helyzete

„Szinte naponta találkozunk egyre több olyan jelenséggel, amelyek bizonyítják a zsidó faj állandó felfelé való törekvéseit a politikai hatalom beosztásaiba és a kereszténység hatásköreibe.

A The Jewish Chronicle turini tudósítója 1885. szeptember 4-i kiadványában közli a zsidó származású Giacomo Malvano kinevezését az olasz királyság külpolitikai ügyeinek vezetésére, és rövid kivonatokat idéz a jezsuita Unita Cattolica című folyóiratból:

*Ügyeink intézése a keresztény világ fő városában, Rómában, egyetlen zsidó kezében nyugszik. A diplomaták hozzáfordulnak a külügyek intézésének megvitatásában, elébe járulnak a mór nagykövetek, és egyedül ő biztosítja a Pápa és a Katolikus Egyház függetlenségét és szabadságát. A Krisztus helytartóját érintő nemzetközi ügyek igazgatását a zsidó vallású Signor Malvano intézi. Végezetül, maga a katolikus világ legfőbb központja, a Vatikán is egy zsidó személy kezében van. A zsidók Róma urai; a Pápa pedig az ő egyik alattvalójuk; Rómában a turini zsidó parancsol.*

A legújabb magyarországi reform-törvény két zsidónak biztosít örökérvényű tagságot a szenátusban. Franciaországban, 1886-ban a zsidó M. Millaud, mint az építészeti és Közművek Minisztere foglalta el székét. Elődje M. David Raynal vele rokonszármazású.

Az Egyesült Államokat a Magas Porta (‘Sublime Porte’ – a török szultán udvara) székhelyén egy zsidó képviseli.”

[forrás: The Jews - Prediction and Fulfilment

James Nisbet & Co. London 1887.]

VI. Pál pápa a Montini-család sarja

Az Olasz Nemesség Aranykönyve az 1962-1968-as évekre vonatkozóan a következőket írja a 994. oldalon:

*A bresciai (Montini) hasonnevű nemes család egyik ágának, eredetileg a Val Sabbiából származó nemességi család címere bizonyítja, hogy eredetük egy Bartholomew (Bartolino) de Benedictus, illetve Montini zsidó származásához vezethető vissza. Ez a nagy család szétszóródva telepedett le Limezzano, Sarezzo, Nove, Concesio és Brescia nevű olasz városokban. A család neve többször is megtalálható a Vidéki Nemességeket 1946 és 1948 között nyilvántartó könyvekben. A pápai alkotmány (Urbem Romam) alapján 1746. január 4-én a családot a római birodalom nemesi tagjává avatták.

VI. Pál pápa szülei George Montini és Judit Alghisi voltak. Az apja 1861-ben született és 1943-ban halt meg. A pápa egyik fivére 1896. május 6-án született: később Ludovico köztársaság szenátora. Joannes Baptist Montini, (VI. Pál pápa) 1897. szeptember 26-án született Bresciában.*

N.B. [Kérdés, hogy VI. Pál pápa életében valóban Jézus Krisztus igazi helytartója volt, vagy pedig a Talmud törvényei szerint élt? A tények és életműve ez utóbbit bizonyítják! Javasolt olvasmány: Rev. Joaquin Sáenz Y Arriaga, Ph.D.,The New Montinian Church, 1985 Kalifornia. - TJ]

Martin Descalzo, spanyol újságíró és békepap 1969. december 14-én Madridban tanulmányt adott ki, amely a vatikáni titkárság ‘Keresztény Egység’ című nyilatkozata. Később azonban kitudódott, hogy az okiratot a Katolikusok és Zsidók Közti Kapcsolat amerikai titkársága adta ki egy katolikus püspök hozzájárulásával. A Nyilatkozat főbb pontjai a következők:

„A judaizmus a szabadság, az emberi méltóság és az emberiség értékrendjének örökös őrzője, mely szellem irányába halad az [katolikus] Egyház, miután az emberiség törekvéseit gondosan figyelembe vette.

Kétezer év elmúltával az Egyház bevallotta a hibáit, bocsánatot kér a zsidóktól, és párbeszédet akar velük kezdeni. A zsidó nép az egyetlen nép a világon, amellyel Isten megszakíthatatlan kapcsolatot kötött. E nép az Ő örökkévaló választott népe. Ez a vallásos kötelék összekapcsolódik az Ígéret Földjének hatalomba vételével és Izrael államának alkotmányával, amelyet minden kereszténynek el kell ismernie.

Az Egyház a tanait, intézményeit, hitét, imádságait, sőt még a liturgiáját is a judaizmusnak köszönheti. Az Ószövetségnek is megvan a maga értéke, önállósága és függetlensége, amit nem szabad az Újszövetség fényében értelmeznünk. A Biblia olvasásánál az Egyháznak kerülnie kell minden olyan kitételt, amely a zsidó népet előnytelen fényben mutatja be, különösen a Jézus halálával kapcsolatos részekben. A zsidó nép közül való volt Jézus is, [SIC!!!] aki gyakorlatilag minden tekintetben azonosította magát népével. [SIC!!!] Amikor szembeszállt velük, ő a zsidó kereteken és a saját fajtáján [SIC!!!] belül cselekedett, akár az elődei a próféták.”

Mikor lehet az erény gyűlölet?

A témához tartozik, hogy Amerikában bizonyos Meir Soloveichik nevű ortodox rabbi, a First Things című vallásos kiadványban, “The Virtue of Hate” címmel éppen nemrégen ismerte be a Talmud gyűlöletkeltő szellemiségét, s rávilágít a keresztény és zsidó vallás különbözőségére a megbocsátást illetően.

“A judaizmus szerint a megbocsátás gyakran erény, de a gyűlölet ugyanúgy lehet erény, amikor gonosszal állunk szembe. Várakozva a bűnbánatra megbocsátás helyett rosszat [átkot] is kívánhatunk; s inkább reméljük, hogy ellenségeinket majd az Isten átka sújtja. Amikor a gyűlölet helyénvaló, akkor az már nemcsak erény, hanem szükséges is a zsidó jólétéhez. ” [forrás: www.forward.com, 2003.03.02]

Izraelnek illetve népének megbántása a rabbinizmus szerint ‘égbekiáltó bűn. Ha gyűlölik, üldözik, bántalmazzák, az olyan mintha az illetők maga Isten ellen vétenének’.

De mi tévők legyenek a “szeretet és a megbocsátás” vallását gyakorló keresztények, ha Izrael illetve annak népe őket bántalmazza, gyűlöli és üldözi? Nekik is lehet a gyűlölet erény? Kívánhatják-e ők is, hogy az ellenségre sújtson rá az Isten átka, vagy az ő kötelességük csak a gyűlölet és az üldöztetés eltűrése?

Sértő rabbinikus felfogás szerint a nemzsidó nem egyenrangú a zsidóval, sőt annyira alacsony rendűnek tekinti, hogy emberszámba se jön, és a barommal azonosítja. Mivel a zsidó úgy viszonylik a nem-zsidóhoz, mint “ember” a “baromhoz”, a nemzsidó: *tisztátalan állatfajzat.* Ezt a felfogást hirdette Simeon ben Jocháj [Kr.u.150 körül]. Kell-e ennél jobban kiélezett ellentét?

Mi tagadás: teológiai körökből vegyes volt a visszhang. Míg érthetően, zsidók elítélik “öngyűlölő” hitsorsosukat, Neil Gillman a ‘Jewish Theological Seminary of America’ filozófiatanára szerint:

‘Soloveichik kijelentése megörökíti azt, hogy a kereszténység a szeretet vallása, és a judaizmus a gyűlölet vallása. Továbbá: a *keresztény-Isten* a szeretet Istene, és a *zsidó-Isten* a gyűlöleté. A cikk egyszerűen felháborító. Felelőtlenség, sőt erkölcstelenség az egész judaizmust egyik hajóba rakni, és a kereszténységet egy másikba. Hogyan lehet elítélni vagy bírálni a judaizmust a szentírásból kivett idézetek alapján?”

Katolikus részről: a First Things lap szerkesztője Richard John Neuhaus atya azonkívül, hogy kissé kiélezettnek véli a két vallás közti ellentétet, nem lát kivetni valót a cikkben. /u.o./

A rabbinizmus szerint a nemzsidóknak kötelességük Izrael népét, mint felsőbbrendű fajt szolgálniuk, különben nem volna létjogosultságuk. Ellenben szerintük, Izraelnek teljes joga van a világnépei fölött való korlátlan uralomhoz, és törekedjenek is arra.

A régi Vetus Niccachón nyiltan írja:

“Ha nem szolgálnak a zsidóknak, méltók lesznek a pusztulásra és halálra, amint írva van Izajás prófétánál (60,12). Mert elvész az a nemzet és ország, amely nem szolgál Neked, és a nemzetek teljesen elpusztulnak.”

“Az ákumok csak azért teremtettek, hogy éjjel-nappal nekik [a zsidóknak] szolgáljanak, és ne pihenjenek szolgálatuktól.” [Széfer Midrás Talpiót, Varsó 1875.]

Rabszolgaság vár ránk?

(hazai levél alapján)

Az ember a történelme során Istennek mutatott be áldozatokat, a magát Istentől származtató kegyura előtt hajlongott ajándékaival. A középkorban dézsmát (tizedet!) fizetett, de mindig tudta kiknek. Ma kilencven százalékot fizet a jövedelméből a láthatatlan rablógazdának.

A mai kegyurak százmilliókat fosztogatnak, de közben félnek, és haszonleső, alázatos, 30 ezüsttel megvásárolt kiszolgálóik segítségével, szemrebbenés nélkül lopják a másokét.

A népek, amelyek évezredekig békében éltek a természet adta kincsekből, szülőföldjükön megéltek, természeti körülményekhez alkalmazkodva megélnének ma is.

A Pénztulajdonosok, a mai világ leghatalmasabb bankjainak tulajdonosai azok, akik rohamosan növekvő mértékben (a kamatoskamat-számítás exponenciális görbéjével jól ábrázolható, fokozódó mértékben) adósítják el a világot, és ez alól legfeljebb kis népek bújhatnak ki. A nagyhatalmúakat ugyanis a nagy haszon elérése hajtja.

Szakértő teológusok állítják, hogy ‘a judaizmus nem az Ószövetségből való.’ Ha ez így van, akkor hogyan értelmezzük a Mózesi Törvényeket? A kölcsönadásnál a Mózesi Törvény megtiltotta a zsidónak, hogy zsidótól bármilyen -- pénzbeli vagy gabonabeli -- kölcsön után kamatot vegyen, vagy valami hasznot húzzon. A kamatra vonatkozó világos rendelkezése (egy kis idegengyűlölettel fűszerezve! –szerk.) így szól:

“Ne a testvérednek kölcsönözz pénzt, vagy gabonát, vagy bármi más jószágot kamatra, hanem az idegennek. Testvérednek kamat nélkül add kölcsön azt, amire szüksége vagyon, hogy megáldjon téged az Úr, a te Istened minden munkádban azon a földön, amelyet elfoglalni mégy.” [Mózes.V.23:19.20]

Ez az oka annak, hogy kis kölcsönt, még kamatmentesen sem akarnak adni, mert nem a jótékonyság szándéka vezérli őket.

Akkor lesz Kánaán, ha majd a bőség kosarából mindenki... Akkor lesz "jó" világ, ha majd nem "a pénzért" dolgozunk, hanem azért, hogy fáradozásunkkal a többi embert szolgáljuk. Azok pedig a saját tehetségükkel, a saját munkájukkal szintén mások életét könnyítik meg, - a miénket is. Ez lenne az igazi a Testvériség.

A kamat-kizsarolóknak NEM-et kell mondanunk, hogy a magunk jó szándéka szerint tudjunk végre élni. Az EU is a bankok kiszolgálója, és az a célja, hogy végleg igába hajtson most már minket is. A szavazáson erre csak "NEM" lehet a válasz!

Tudjuk: bűnt követ el, aki bűnöst pártol, aki hallgatólagosan elfogadja mások bűnét. Aki meg a bűnöst segíti, bűntársa annak. Ne szolgáljuk a bűnösöket, a világ népeinek kifosztóit, megrablóit!

Segítsük, könnyítsük embertársaink életét, ez a mi dolgunk. Ez a szolgálat a tiszteletre méltó, mely szerint érdemes élnünk.

E célra továbbra is megfelel az ismét állami, közös tulajdonú pénz (ami után az állam senkinek nem fizet kamatot!) alkalmazása az árucsere folyamatában. A használati díjjal terhelt pénzt pedig nem érdeke senkinek kivonni a forgalomból, tehát a gazdaság kereke simán gurul, az inflációt, a spekulációt el lehet felejteni, az értékteremtők kamatmentes hitelhez juthatnak a társadalom közös pénzéből, amelyet a bankok kezelhetnek, de nem birtokolhatnak.

Ez a mai bankuralom lehető másik formája. Ezért hallgatnak erről a sajtóban, amit szintén ők vásároltak meg az adófizetőktől kizsarolt pénzzel, súlyosan elszegényítve végső soron a nyugdíjasokat, de még a csecsemőket is.

Végre mondjuk ki bátran: már ez a király is meztelen! +++

nyitólap