|
 2004. december MonográfokDr. Árkay László A montreáli McGill Egyetem kiváló professzora,
Wilder Penfield, évekkel
ezelőtt (1960-65 között) megbízatást kapott a Rockefeller Alapítványtól,
hogy ‘kutassa ki és bizonyítsa be
van-e és melyik az a génfajta, amely földünkön alapvető gén.’ Ez lett volna a feladat, amelyre az egyetemi
tanár óriási, több millió dolláros támogatást kapott. A ki-nem-mondott, de
valódi célja a kutatási feladatadásnak az volt, hogy a szemita gént találják meg, mint ilyen felsőbbrendű gént. Egy egész munkacsoport dolgozott rajta. Hosszú évek után meg is találták a keresett gént, de nem egyet! Kettőt! Megállapították eme kettőről, hogy ezeket ugyan -- akár évszázadokon, generációkon át -- el lehet ideiglenesen nyomni, de aztán újra feltörnek, míg például a germán, vagy néger elsenyved, eltűnik. Ezek a megtalált gének évszázadok után is feltörnek, s a kettő üti egymást. Pillanatnyilag az egyik gén a másikat agyonnyomhatja, össze is házasodhatnak de 3, 4, 5 generáció után feltör az egyikük és kizárólagosan fog uralkodni. A Wilder Penfield féle kutatócsoport tehát megtalálta ugyan a remélt szemita gént is, de talált egy másik ilyen fölényes gént is, amelyiknek nincs neve. Erről a másodikról Penfield professzor azt rögzítette le jelentésében, hogy ‘ennek a legtisztább képviselője a Közép-Európában élő és ma magyarnak nevezett náció’, de hozzátette végső jelentésében, hogy ‘földgömbünk öt teljesen szétszórt pontján ugyancsak megtalálható ugyanez a második gén.’ Ez - a szemita barát - Rockefeller Alapítvány reményét tönkretevő eredmény következménye volt, hogy az alapítvány azonnal törölte a támogatását. Megvonta a szubvencióját, megtiltotta a jelentés közzétételét és annak kinyomtatását. (Erősen kétlem, hogy az valaha is napvilágot lát.) “Egy alkalommal kezemben volt ez a zárójelentés. A Bizottság szakértői jelentésében megadott 5 pont, “folt” - ezt teszi hozzá Árkay - egészen misztikusan, tökéletesen azonos azzal az öt folttal a földgömbön, ahol a pentatonikus, ötfokú magyar NÉPZENE létezik. De most jön még a java! “Baráth Tibor professzor kedves barátommal volt 2-3 éve -- folytatja beszámolóját Árkay -- egy nem mindennapi telefonbeszélgetésem. Ekkor ezeket mondta nekem Tibor:
‘nem ismeri a népdalt, nem zenész. Van neki egy világtérképe, amelyen feltüntette, hol találtak az őskortól kezdve, akármilyen ősmagyar, vagy - bármilyen más nyelven, olvasható, megfejthető feliratokat. De bevallja, nem érti, mert a föld öt helyén vannak teljesen szétszóródva.’ Erre elkezdtem hegyezni a fülemet. Melyik öt helyen? - kérdeztem. Hát - mondta Tibor - 1. Magyarországon és Közép-Ázsia Ural környékén, de nem a szláv területeken. 2. a Távol Keleten, Kínában és Japánban; 3. Közép Afrikában; 4. az amerikai Indián vidékeken és 5. Skóciában. Hát majdnem leültem! Ezek a foltok ugyanis hajszálra azonosak a pentatonikus zene 5 nagy foltjával és a Penfield Bizottság féle vércsoport foltokkal!” Ez három egymástól teljesen külön irányból, a népzenekutatás, a népcsoport kutatás és az ősrégészet teréről származó bizonyítékok adatait hozza egy nevezőre! “Hát akkor miért vagyunk begyulladva?” - kérdezi Árkay. “Minket nem lehet kiirtani, feltörünk, nem vagyunk egyedül! Miénk a jövő!” (forrás: Turán) Idézetek a magyar nép eredetéről
“A szumérok nem voltak szemiták, hanem turániak és Közép-Ázsiából jöttek, menekülve éhség és szárazság elől, amelyet az utolsó jégkorszak megszűnése alkalmával előálló klímaváltozások okoztak. E tény ma már tökéletesen bizonyított s ennek következtében a szumérokat olyan turáni tipusú emberekkel hozhatjuk kapcsolatba, mint a finnek, törökök és magyarok.” [J. O. Historia General del Arte II.25. old.]
“A Kr. előtti harmadik évezredben az Eufrátesz melletti mezopotámiai műveltség Kis-Ázsián keresztül a Kárpát-medencébe hatolt.” [V.G.C.: The Danube in Prehistory, 1919. 205.old]
“A szumérok betelepültek a Kárpát-medencébe is, ahonnan majd csak a Kr. születése előtti évezred elején vándoroltak ki, illetve vonultak keletre a Kaukázus-Káspi-tenger térségében is élő testvéreikhez. Magyarországon a szuméroknak, illetve szittyáknak emlékét számtalan bronz és kora vaskori lelet bizonyítja. Égett csontmaradványok eltemetésére szolgáló ember alakú edények, amelyekhez hasonlóak csak Trójában kerültek elő, nagyszámú fegyver, ezüst és arany ékszer, stb., amelyeknek feltalálói és első használói a szumérok voltak. Hajdani jelenlétüket földrajzi helyneveink -- Balaton, Kárpátok, Hargita, Olt, Szamos .. stb. -- bizonyítják. A brassói szumér illetve ős-szittya cseréptáblák feliratát Kur Géza történész a magyarral rokon etruszk nyelv segítségével megfejtette.” [Fáklya c. folyóirat: Írásos emlékek Erdélyben, Kr.e. 2800-tól]
“A forma Magyarországon található, ez a tény a közép-európai és a szumér kultúra közötti új láncszemnek tekinthető.” [UR excavations. The Royal Cemetery. Oxford, 1934. Kötet I, 306. old]
A történészek egyetértenek abban, hogy az vagy hasonló nyelvet beszélő turáni népcsalád helyenként és időnként, az évezredek során mindig a legerősebb, vagy vezetőképes testvérnépe nevein szerepelt. Így Colmet: Commentarii in Genesin c. II. könyvében írja, hogy “A Tigrisz és Eufrátesz folyók forrásánál fekvő Hunor város, az ott fekvő Cohlis várossal azonos, az Eviláth földjén fekszik, mely föld Hunor és Magor szülőföldje.”
“A behisztuni tábla három nyelven írt szövegének egyik nyelven írt része, a magyar szavakkal meglepően összevethető.”
“Meggyőződésem, hogy a magyarok őshazája nem az Ural északi részénél volt, mert jóval délebbre, a Káspi tó környékére vezetnek a nyomok.” A királyi szittyák (székelyek) magukkal hozták az ősi hagyományokat, az egyistenhívőséget, ősök tiszteletét, a királyi család szentségét, a nemzet és család fogalmának törvényességét, az erkölcsi rendet! E hagyományok, megelőzve a bibliai időket, ott születtek az ősi Szumérban és páratlanok voltak a maguk nemében. Relikviáik között találjuk a mezopotámiai eredetű napot, holdat, griffet, életfát, turult stb., amelyek nemzeti és családi címereiket díszítik. Szatmári István,
A
dél-iraki sivatagban elterülő ősi városoknak már csak a nyomai
találhatók. Nemrégen még történelmi szentélyek, paloták, sírhelyek
tanúskodtak a civilizáció egykori bölcsőjének elmúlt évezredeiről.
Az Egyesült Államok pusztító háborúinak kezdetén szumér
városok pusztultak el, amelyeket szakértő kutatók ásatásai tárhatták
volna fel, és az emberiség fejlődésének titokzatos történetét tárhatták
volna elénk. Valakinek nagyon fontos, hogy a bizonyítékok ne láthassák meg a
napvilágot. |
