|
Hazánkért
Online, 2005. április Modern gyarmatosítás:
amerikai világhódítás pénzkölcsönökkel
’Amikor a rómaiak vagy angolok és franciák
hadseregeiket szétküldték a világba, és birodalmukat felépítették, mindenki
tudta, hogy ezt teszik. Mi ezt sokkal ügyesebben tesszük: úgy, hogy az
Egyesült Államokban sokan még mindig azt hiszik, hogy a segítségünk önzetlen.
Legnagyobb részben egyáltalán nem önzetlen. Mindezt e birodalom felépítésének
folyamatában végezzük… Törvényellenes, de nemzetközi szinten nem az, hiszen
mi írjuk a törvényeket.’
Napjainkban, Amerika lévén az egyetlen
világhatalom, a gyarmatosítás és birodalomépítés új eszközökkel gyarapodott.
A CIA-n, Pentagonon, Világbankon és a Nemzetközi Pénzalapon túl a nemzetközi
pénzvilág és cselszövés bonyolult világába ad bepillantást John Perkins, a korábbi amerikai
gazdasági ügynök „Egy Gazdasági Bérgyilkos Vallomásai” című
könyvében. Úgy tűnik, vallomásainak fő indító oka az, hogy 9/11
után úgy döntött: az amerikai népnek meg kell tudnia, mi más történt a
világon, amely miatt oly sok helyen megharagudtak az Egyesült Államokra.
Perkins meglepő részletességgel leírja,
hogy a hozzá hasonló amerikaiak bérelt ügynökökként dolgoznak az USA
kormányával szerződési viszonyban levő amerikai tanácsadó cégek
alkalmazásában, akik szándékosan milliárddolláros uzsorakölcsönöket
folyósítanak a fejlődő országoknak, ezáltal behálózva őket,
hogy aztán uralmat nyerjenek gazdaságaik és politikai magatartásuk fölött. John Perkins írót a National Security Agency
(NSA), mint a bostoni egyetem School of Business Administration utolsó évi
diákját beszervezte 1968-ban. A következő három évet a ‘Peace Corps’-nál töltötte Dél-Amerikában, majd 1971-ben
belépett a “Chas. T. Main” nevű nemzetközi tanácsadó céghez, amelynek
székhelye Bostonban volt. Mint vezető közgazdász és a Közgazdászat és
Területi Tervezés igazgatója fő feladata az volt, hogy rábírja világszerte
a fejlődő országokat többmilliárd dolláros kölcsönök felvételére
közlétesítményi hálózatuk fejlesztésére, és hogy biztosítsa, hogy a kölcsön
legnagyobb része a Main, Bechtel, Halliburton, Brown and Root és más amerikai
mérnökvállalatok zsebébe jusson. Perkins afféle titkos ügynöknek nevezi
magát, de aki nem pisztollyal, hanem közgazdászati táblákkal volt
felszerelve. Ezek a kölcsönök állítólag a fejlődő országok
életszínvonalát emelték, ellenben csak néhány bennfentes személy gazdagodott
meg belőlük, a fejlődő országok pedig óriási adósságokat halmoztak
fel, amelyeket képtelenek voltak visszafizetni s így nem volt más választásuk,
mint az USA kívánságai szerint intézni nemzetközi politikai és gazdasági
politikájukat.
John Perkinst
beszélgetésre hívta meg David Brancaccio az amerikai PBS TV ’Now’ című műsorán. A beszélgetés során Perkins,
megerősítve a könyvében említetteket, további részleteket is említ. ’A pénz a
washingtoni bankokból a Houston-i, San Francisco-i,
vagy New York-i bankokba vándorol, ahol legnagyobb része amerikai nagyvállalatokhoz
jut. A nép, amely önellátó gazdálkodásból tengeti életét a létminimum
szintjén semmit sem nyer a nagy erőművek, utak építéséből,
sőt, a nagy gátak tönkreteszik az életmódját, kis gazdaságát, halászását,
egyszóval óriási károkat okoznak neki. Ennek fejében a nyakába varrják a
hatalmas adósságokat, amelyeket iskolázás, egészségügyi szolgáltatás és más
társadalmi élet javítását szolgálóvállalkozásokra kellett volna költeni…
Közben az adósság annyira felhalmozódik, hogy az ország képtelen
visszafizetni. Bizonyos idő elteltével mi, gazdasági ’bérgyilkosok’
visszamegyünk hozzájuk, és azt mondjuk: Nézzétek, óriási összeggel tartoztok,
amit nem tudtok megfizetni. Ezért adjátok el nekünk olcsón a nyersolajtokat,
szavazzatok velünk az ENSZ-ben, adjatok helyet katonai bázisra, vagy
küldjetek katonákat valamilyen országba, ahol minket támogatnotok kell.’ Azért írtam a könyvet, mert 9/11 után
rájöttem, hogy az amerikai népnek tudnia kell, mi történik. Mert legtöbbjük
nem tudja, 9/11 csak a világszerte elterjedt harag jele volt, amely nem
hitfelekezetre, sem Szaud Arábiára nem vezethető vissza. Tény, hogy
Dél-Amerika katolikus országaiban Osama bin Ladent
sok nép hősnek tekinti. Képe ott van hirdetőtáblákon, rövid ujjú trikókon…
Az ő szemükben ez a tömeggyilkos Robin Hoodra
hasonlít. „24 ezer ember pusztul el naponta
élelemhiánytól, 30 ezer gyermek hal meg betegségek miatt, amelyekre már van
orvosság. A háromezer halál a World Trade Centernél borzasztó volt. Világra
szóló hír lett belőle, de a naponta szükségtelenül elpusztuló több mint
50 ezer áldozat sohasem kerül a hírekbe. Családjaik és azon országok népei
nagyon mérgesek, mert mi meg tudnánk ezt akadályozni. Tény, hogy a mi elveink
és vállalataink eljárásai táplálják azokat az állapotokat, amelyek miatt
emberek ezrei halnak meg élelem vagy orvossághiányban…” „Sok amerikai azt hiszi, hogy mi segítünk
ezeken az embereken, amikor vagyonunkat megosztjuk velük. Valójában az
amerikai cégek gazdagodnak meg, és az a néhány család a fejlődő országokban,
akik ebben velünk együtt dolgoznak. Ők is mesés vagyonokra tesznek
szert. De a szegények egyre szegényebbek lesznek. Az elmúlt harminc év során
a rés a gazdagok és szegények között sokkal szélesebbre nőtt. A Világbank
és az ENSz azt mondják, haladás történik ezen a
téren, de valójában a hézag több mint duplájára nőtt…” A legfrissebb hírek szerint, Amerika most az
Irakot lerohanó háború indítványozóját Wolfowitzot
szándékozik a Világbank vezetőségébe juttatni. És azt hittük, sorsunk
már nem lehet rosszabb. Forrás: Middle-East Reallities - MiddleEast.org N.B. A könyv megrendelhető
az „amazon.com” internetes könyvterjesztőnél. |