Hazánkért Online, 2005. július

A Pénzrendszer: nemzetek pórázon?

Henry Ford mondta: „A pénzemberek egyetlen célja a világuralom megszerzése, felhalmozódott adósságok létrehozatalával.” - A nemzetközi pénzmágnások a háborúkat használták fel arra, hogy fedezet nélküli pénzből hatalmas összegeket kölcsönözzenek országoknak, amelyeket a magas kamat miatt, csak újabb kölcsönökből és adókból lehetett visszafizetni - ha egyáltalán visszafizették! Ugyanis, amíg adósság terheli a nemzetet, addig pórázon tartható.

“Hazánk államadóssága meghaladja a 11,796 milliárd forintot,” [58 milliárd US $] - derül ki a Pénzügyminisztérium tájékoztatójából, amely szerint az idén 888 milliárd forint kamatot törlesztünk. A kormányváltáskor az adósság 8280 milliárd forint volt [40 milliárd US $]. A költségvetésben november végéig felgyülemlett 1435,1 milliárd forintos hiány százmilliárddal több az idei évre tervezettnél.

„Több mint 1200 milliárd forinttal nőtt az idén az államadósság” - adja hírül a PM. Az összefoglaló szerint az adósság mértéke immár eléri a 11,796 milliárd forintot, amely azt jelenti, hogy a kormányváltás óta 42 százalékkal növekedett hazánk államadóssága.

Hová tették a rengeteg pénzt?

Az eladósodás felgyorsulásával párhuzamosan megnövekedtek a kamatfizetési terhek is: ez év első tizenegy hónapjában, csak adósságszolgálatra 832 milliárd forintot kellett kifizetnie a központi büdzsének.

Az államadósság finanszírozási igénye is megugrott, hiszen a tavalyi kétmilliárd és az idei hárommilliárd eurós finanszírozás után jövőre már 3,5 milliárd euró (mintegy 865 milliárd forint) összegű kötvénykibocsátásra lesz szüksége hazánknak ahhoz, hogy finanszírozni tudja a költségvetés hiányát.

A pénzügyi tárca nyilvánosságra hozta az államháztartás legfrissebb adatait is: eszerint százmilliárd forinttal haladja meg a teljes ez évre tervezett mértéket a költségvetésben november végéig felgyülemlett hiány, amely jelenleg 1435,1 milliárd forintra rúg. A deficit-adat jelentős romlást mutat a tavalyi mutatókhoz képest, 2003. november végén ugyanis az államháztartás hiánya 1130,9 milliárd forintot tett ki, tehát a költségvetés idei túlköltekezése több mint 25 százalékkal szárnyalja túl a tavalyi mértéket. [forrás: MNO]

„Sem katasztrófát sem csodát nem hozott az újonnan csatlakozott országok számára az egyéves uniós tagság” - áll a monitoring jelentésében, amely három csoportra bontja a nyolcakként emlegetett közép-európai és balti országokat. Hátul szerepel Lettország, Lengyelország és Szlovákia, a középmezőnyben Észtország, Magyarország, Litvánia és Csehország, míg vezetőhelyen kiemelkedő egy éves teljesítménye és mutatói alapján Szlovénia áll.

Hazánk vezető helyen áll munkanélküliségi rátájával, és a külföldi működőtőke-behozatalnak nemcsak a mértékével, de a minőségével is. Míg Szlovákia például néhány nagy zöldmezős beruházáshoz olcsó munkaerejével szerez befektetőket, addig Magyarországra már visszaforgatott tőke érkezik és a technológiaigényes, nagy hozzáadott értékű beruházások jellemzőek.

A világgazdasági kutatóintézet munkatársai megjegyzik, hogy hazánk legjelentősebb elmaradása a konvergencia-kritériumokban látható, és lemaradásunk oka itt a 2001 és 2003 közötti adóssággeneráló, kereslettúlfűtő politika. Hazánk államadóssága a legmagasabb a 8-ak közül, tudható azonban, hogy Magyarországgal szemben például a baltiak vagy Csehország lényegében államadósság nélkül indult neki az integrációnak. Viszonylag rosszul állunk az uniós-források felhasználásával. A forráskihasználás eddigi hiányosságai okolhatók azért, hogy a magyar agrártermelők a csatlakozás vesztesei.

A tagság sikerének egyik legfontosabb mutatója a társadalmi elégedettség, amelyről elmondható, hogy az emberek többsége közömbös az unióval szemben, és ezért a jelentés szerint, a politika is okolható, hiszen a kudarcokat sokkal többször hangoztatja, mint az egyébként nagy számban megtalálható sikereket. [forrás: www.nethirlap.hu]