Hazánkért Online, 2005. május

"Anti-Semitism is nothing but the antagonistic attitude produced in the non-Jew by the Jewish group.

The Jewish group has thrived on oppression and on the antagonism it has forever met in the world."

(Albert Einstein, in Collier's Magazine, November 26, 1938)

„Az antiszemitizmus nem egyéb, mint valamely zsidó-csoport által, a nem-zsidóban előidézett ellenséges magatartás. A zsidó-csoport [az idők során] valósággal gyarapodott, prosperált a világon iránta tanúsított örök elnyomáson

és ellenségeskedéseken”

(A. Einstein, Collier's Magazine, November 26, 1938)

Mi lett a 476 szovjet Gulág sorsa?

… és a „kisstílű viták”

Akikért nem építenek Múzeumokat, akikért nem szólnak a harangok!

Májusban, a második világháború végének a 60. évfordulóját ünneplik azok, akik a legnagyobb hasznot húzták ártatlan emberek millióinak véréből!

Dr. Padányi Viktor: „Magyarországon 200 ezer halott felett 470 ezer megbecstelenített, vérbajjal fertőzött asszony és leány nyöszörgött orvosságért. Horvátországban tombolt a szerb-kommunista csőcselék, … a szövetséges csapatok bevonultak Berlin füstölgő romjai közé,… a világ legszörnyűbb tömegmészárlása Hirosimában megtörtént. Németország, Olaszország, Magyarország, Horvátország és Japán porbazúzva kapitulált a pénz hatalma előtt. Korábban tíz szabad ország egy tizennegyediknek az uralma alá került, s ezzel az Atlantic Charter „eszményeiért” folytatott keresztes háború 59 millió halottal, 10 millió földönfutóval és 100 millió rabszolgával végetért. „

És a kommunista-ellenes hazafiak tízezrei, akiket a háború végén Anglia és Amerika visszatoloncolt a kommunisták bitófái alá? /lásd Tolstoy: The Minister and the Massacres, az Angliában betiltott könyv!/

Az ukránok tömegmészárlása (1941), németek nélkül!

Kik voltak ezért a felelősök? Természetesen az NKVD pribékjei. A John Demjanjuk-per izraeli védőügyvédje, Yoram Sheftel az ukrajnai Simferopolban járt 1990-ben, a KGB központjában:

· "A jobboldalon állt egy kőtábla, amelyen vagy harminc bevésett Simferopol-i KGB-ügynök neve olvasható, akik elestek a "nagy hazafias háborúban", ahogy a szovjetek nevezik a második világháborút. Megdöbbenéssel és felháborodva olvastam a neveket: az első Polonski és az utolsó Levinstein, és ezek között a Zalmonowitz, Geller, Kagan - valamennyi zsidó. A zsidó ifjúság legjobbjai Oroszországban, a cionizmus bölcsőjében, eladta magát és a lelkét a Vörös Ördögnek." /Yoram Sheftel, The Demjanjuk Affair: The Rise and Fall of a Show-Trial, Victor Gollancz, London 1994. p. 301/

· "Mint zsidót, engem egy egészen más kérdés érdekel: Miért volt olyan sok zsidó az NKVD-MVD nyomozók-vallatók között -- beleértve a legkegyetlenebbeket? Fájdalmas kérdés részemre, amit nem kerülhetek el." /(Yevgenia Albats, The State Within a State: The KGB and its Hold on Russia, Past, Present and Future, 1994, p. 147/

Forrás: http://www.ukar.org/mclell07.html#Part1

Falsification of the Holocaust (A holokauszt meghamisítása)

Letter to the editor by Prof. Israel Shahak,

published on 19 May 1989 in Kol Ha'ir, Jerusalem.

http://www.kaiwan.com/codoh/newsdesk/890519.HTML

I disagree with the opinion of Haim Baram that the Israeli education system has managed to instill a "Holocaust awareness" in its pupils (Kol Ha'Ir 12.5.89). It's not an awareness of the Holocaust but rather the myth of the Holocaust or even a falsification of the Holocaust (in the sense that "a half-truth is worse than a lie") which has been instilled here.

As one, who himself lived through the Holocaust, first in Warsaw then in Bergen-Belsen, I will give an immediate example of the total ignorance of daily life during the Holocaust. In the Warsaw ghetto, even during the period of the first massive extermination (June to October 1943), one saw almost no German soldiers. Nearly all the work of administration, and later the work of transporting hundreds of thousands of Jews to their deaths, was carried out by Jewish collaborators. Before the outbreak of the Warsaw Ghetto Uprising (the planning of which only started after the extermination of the majority of Jews in Warsaw), the Jewish underground killed, with perfect justification, every Jewish collaborator they could find. If they had not done so the Uprising could never have started. The majority of the population of the Ghetto hated the collaborators far more than the German Nazis. Every Jewish child was taught, and this saved the lives of some of them "if you enter a square from which there are three exits, one guarded by a German SS man, one by an Ukrainian and one by a Jewish policeman, then you should first try to pass the German, and then maybe the Ukrainian, but never the Jew".

One of my own strongest memories is that, when the Jewish underground killed a despicable collaborator close to my home at the end of February 1943, I danced and sang around the still bleeding corpse together with the other children. I still do not regret this, quite the contrary.

It is clear that such events were not exclusive to the Jews, the entire Nazi success in easy and continued rule over millions of people stemmed from the subtle and diabolical use of collaborators, who did most of the dirty work for them. But does anybody now know about this? This and not what is "instilled" was the reality. Of the Yad Vashem (official state Holocaust museum in Jerusalem — Ed.) theatre, I do not wish to speak at all. It, and its vile exploiting, such as honoring South Africa collaborators with the Nazis are truly beneath contempt.

Therefore, if we knew a little of the truth about the Holocaust, we would at least understand (with or without agreeing) why the Palestinians are now eliminating their collaborators. That is the only means they have if they wish to continue to struggle against our limb-breaking regime.

Kind regards: [Israel Shahak]

· Czestochowa Ghetto Judenrat Police Ordnungsdienst badge

(A czestochowai zsidó rendőrség jelvénye)

Európában, Oroszországban és Közép-Kelet-Európában a második világháború 60. évfordulóját ünneplik. Kérik a bocsánatokat a „hatmillió zsidó tervszerű elpusztításáért”, ad nauseam ismételgetik „a nácik által elnyomott népek és nemzetek felszabadulását,” és a világra szabadított „boldog világbékét”.

Megtudtuk 1989-ben, hogy a hibát tulajdonképpen a Párt követte el, mert rosszul értelmezte Lenin bölcsességét., amibe nyilván beletartozott a 476 Gulág is.

A szovjet paradicsom szétbomlott, a berlini fal sincs többé, az Andropov-növendék Gorbacsov jött és ment… s most már San Franciscóban hirdeti Lenin és Trockij bölcsességét. Jelcin, a vodkás-üveg mellett próbálta újraéleszteni a népidemokráciát. Aztán itt van Vlagyimir Putyin, ex-KGB főnök, aki úgy lett szalonképes, hogy „átgombolta a mentét” és új életet lehelt a volt szovjet titkosszolgálatba.

Pufajkás Horn Gyulát kitüntették a szabadkőművesek Németországban, miután a határon ünnepélyesen elvágta a vasfüggöny szögesdrótjait. Itt már mindenki sejtette, hogy „A kommunizmusnak vége van!” – hirdette elsőnek Habsburg Ottó főherceg, aki megrendeztette az első európai pik-niket, és Orbán Viktor is „agyagba-döngölni” készült a kommunistákat. De még eddig senki – beleértve a bocsánatkérőket! -- nem követelte, ellenőrizte a szovjet haláltáborok felszámolását, a rabok kiszabadítását illetve kártérítésben való részesítését. Mi lett a 476 szovjet Gulág sorsa?

Gyurcsány Ferenc budapesti miniszterelnök a valóságot mondja, hogy „az új nemzedék csak mesékből és elbeszélésekből ismeri a múltat”, meg többek között a Nobel-díjas Kertész Imre és Elie Wiesel regényeiből! -- így lett ez megtervezve kérem. Az igazi történelemnek csak kőbevésett, törvényileg védett egyetlen változata lehet, az ő változatuk. G. W. Bush, Tony Blair, Ariel Sharon tudja-e? Vagy ezekről nem illik beszélni? A kanadai rádió hírszolgálatában éppen ott vágják le a szöveget, amikor a bemondó éppen a szovjet megszálló hordák által asszonyok, gyermeklányok és nagymamák tízezreit megbecstelenített bűncselekményeiről szólt volna! Képzeljük már el, hogyan hangzott volna az igazság a rádió hullámain, amikor a kanadai Adrienne Clarkson (Her Excellency the Right Honourable Adrienne Clarkson, C.C., C.M.M., C.O.M., C.D., Governor General and Commander-in-Chief of Canada), a kanadai miniszterelnök Paul Martin és liberális sleppje ott ünnepel együtt azokkal, akiknek 100 millió ember köszönheti a halálát? Ugye, mert szégyenletes és főleg hangulatrontó az ilyesmiről beszélni! Mindaddig, amíg egymásután épülnek a holocaust-múzeumok, Gulágokról, kínzókamrákról, a kommunizmus 100 milliós áldozatáról nincs szó. Nekik nem szólnak lélekharangok, nem épülnek múzeumok, és rádióműsorokban kivágják a „kellemetlen” tényeket.

A Gulágot eredetileg az orosz nép egyik, a Nyugat által pénzelt legátkozottabb diktátora, Vlagyimir Iljics Lenin alapította az 1920-as bolsevik-években. A 476 büntetőtábor hálózat Oroszország területén működött a kietlen szibériai síkságokon és a Szovjetunió távolkeleti térségében. A legismertebb volt az 1931-1953 között működtetett Kolyma-i 100 tábort magába foglaló Gulág-hálózat, amely hatszor akkora volt, mint Franciaország területe. Itt hárommillió ártatlan ember vesztette az életét. Vajon itt hány magyar testvérünket vitte el a halál?

Eric Margolis kanadai újságíró: „A háború végén 15 millió németet kiűztek őseik kelet-európai hazájából, 3 millió német elpusztult és 2 millió német nőt megbecstelenített a Vörös Hadsereg.” /www.torontosun.com/

Számonkérés? A zsidóság bocsánatkérése, amiért a háború után a szovjetek által „felszabadított” országokban mindenütt ők vették át a vezetést, belügyi tárcákat és a titkosszolgálatokat? „Auschwitz után csakis őket illette a hatalom” – írja könyvében az amerikai Charles Gáti egyetemi tanár. Bocsánatkérés a cionistáktól, amiért erőszakkal összeszedték a zsidóságot, hogy Erec Jisroelt benépesítsék, amihez a Führer segítségére volt szükségük?

Az is igaz, hogy mindenkit nem vihettek el. Izrael állam alapítója és a neves cionista államférfi, Izrael első miniszterelnöke David Ben Gurion szerint: “A holocaust-túlélők a legalacsonyabb erkölcsű emberi források. Hogyan lehessen velük cionista államot létrehozni?” Vlagyimír Jabotinszky főcionista, katona és újságíró kijelentette 1936-ban:

“Nekünk nem az a dolgunk, hogy kiválogatott embereknek Palesztinában otthont építsünk, vagy államot népünk egy kevés részének. Erőfeszítéseink célja megszervezni a tervszerű tömeges zsidóság elszállítását azokból az országokból, ahol élnek.” [The New Judea, a Zionist Organization of England hivatalos folyóirata, 1938. április]

Miért maradtak el a nürnbergi vagy hágai nemzetközi bíróság ítélkezései, számonkérései? És az emberek millióit megemésztő Gulágok? Amiről nem beszélünk, amiről nem írunk az nem történt meg, mert már régen, nagy csendben a szőnyeg alá sepertük. De megtörtént mindaz, amiről Spielberg-filmeket, és „doku-filmeket” készítenek Hollywoodban, történelemkönyveket adnak ki az „üldözött kisebbség” könyvkiadói!

Mivé lett a Kun-Kohn Béla, Rákosi, Péter Gábor-Auspitz Benő, a „körmös-Bauer” véres emléke? Ó kérem, ők nem voltak zsidók, mert hűtlenek lettek a vallásuk iránt.

Íme a térkép:

http://www.memo.ru/history/NKVD/GULAG/maps/ussri.htm

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a holokauszt emléknapja alkalmából

a miniszterelnök beszédet mondott az „auschwitzi Élet menetében”

A Terror Háza

egyik kínzókamrája

„(…) De itt látom az új generációt. Itt látok tizen- és huszonéves fiatalokat, akik, legföljebb ha mesékből, szülők, ismerősök, rokonok meséiből, visszaemlékezésekből, filmekből ismerik mindazt, ami történt, de továbbviszik, és azt kérem tőlük, hogy vigyék is tovább. Meséljék el, meséljék el ők is, hogy ott maradjon nagyon mélyen közöttünk a legborzasztóbb tudás, hogy az ember tud borzasztó is lenni. Mert ha elviszik magukkal, hogy ha nem engedik, hogy semmivé váljon, akkor talán ez lehet majd a legerősebb közös immunrendszerünk. Az emlékezet és a tanulság.

Aki Auschwitzot megtagadja, az nem egyszerűen holokauszttagadó, hanem jövőtagadó. Védjük meg ezt a jövőt, védjük meg gyerekeinket, védjük meg emberségünket. Egy bűnbánó és gyászoló honfitársuk áll most önök előtt, egy túlélő magyar, egy túlélő európai hajt fejet magyarok, európaiak, magyar és európai zsidók előtt. És önök, és a mi szeretteink emléke előtt. Bocsássanak meg mindnyájunknak.” /MTI 2005.05.05/

A második világháború európai befejezésének hatvanadik évfordulója alkalmából vasárnap több ünnepi rendezvényt tartottak a fővárosban. Gyurcsány Ferenc a Parlamentben ’Nemzeti Ellenállásért Emléklapokat’ adott át, és beszédében úgy fogalmazott:

”a fasizmussal, annak bármifajta megjelenésével nincs alku. Az antifasizmus nem baloldali vagy jobboldali, az antifasizmus dolgában érdektelen, hogy az antifasiszta koalíció tagjaként a Szovjetunió később milyen szerepet játszott az európai történelemben és a magyar történelemben. Ezt meg kell vitatni, ráadásul ez a szerep vitatható szerep.

A politika szereplői nehezen jutnak egyezségre abban, hogy pontosan mi is történt 1945-ben Magyarországon: megszabadulás vagy rászabadulás, azaz megszállás. Az élet egyértelmű és világos választ ad erre a kérdésre: a fasizmussal, annak bármifajta megjelenésével nincs alku. Az élet azt mondja, hogy nem lehet nem emlékezni Auschwitzra és Birkenaura, arra, hogy volt egy hatalom, amely iparszerűen, önmagára majdnem még büszkén is ölte az embert származása, hite, vallása miatt.”

Ez viszont megint vita tárgya lehet, főleg amikor a második világháború eseményeit meghamisítva tálalják a világ elé, kihagyva és elhallgatva olyan tényeket, amelyek még számos zsidó revizionista történész műveiből is (!) a nyilvánosság elé kerülnek, a gyökerében rázzák meg a hazugságokat.

Az emléklapot, azok a büntetlen előéletű magyar állampolgárok kaphatják meg, a Magyar Antifasiszták és Ellenállók Szövetségének, illetve a Magyar Nemzeti Ellenállók Szövetségének ajánlása alapján, akik az 1939. szeptember 1 és 1945. május 9-e közötti időszakban Magyarországon a fegyveres vagy civil antifasiszta ellenállási és partizánmozgalomban tevékenyen részt vettek. Ez mintegy 250 embert érinthet, akik közül, most 19-en kapták meg az emléklapot Gyurcsány Ferenctől. Az emléklap mellé jár a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék is, amellyel a kitüntetettek nyugdíja 110 ezer forintra emelkedik. [MTI 2005. 05. 8.]

„Az antifasizmus nem baloldali vagy jobboldali. Az antifasizmus dolgában érdektelen, hogy az antifasiszta-koalíció tagjaként a Szovjetunió később milyen szerepet játszott az európai történelemben és a magyar történelemben. Ezt meg kell vitatni, ráadásul ez a szerep vitatható szerep.” - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, akitől nem várhatjuk el, hogy tudja: Magyarországon sohasem volt fasizmus! Dehát ezt a szót mindenki használja, és különben is olyan remekül hangzik.

Az Izvesztyija c. moszkvai lap 2005. február 18-i számában Gyurcsányt dicsérte, akinek Putyinnal folytatott tárgyalásáról számolt be:

„Putyin a maga módján [az 1945-ös rablásokat, barbár gyilkosságokat, nemi erőszakot be kell tudni a hazafias háború vívmányainak – Tóth J.] megbánást mutatott a Szovjetunió ’56-os fellépése miatt. Közben Gyurcsány jelezte: ‘nem engedem, hogy kisstílű viták tárgya legyen a tény. Magyarországot a szovjet csapatok a második világháborúban felszabadították.” –

Putyin, G. W Bush előtt „A nagy hazafias háború”-nak nevezte a második világháborút, amelyben „népünk nemcsak megvédte a hazát, de egyben 11 európai államot is felszabadított.” - Ezért mondja Gyurcsány: - ‘nem engedem, hogy kisstílű viták tárgya legyen a tény. Magyarországot a szovjet csapatok a második világháborúban felszabadították.”

Most ha ebben valaki kételkedni merészel vagy egyáltalán ellenzi a „történelmi népmeséken nevelkedett” Gyurcsány miniszterelnök kijelentéseit, akkor az megérett a Gulágra. Valamikor még nem is olyan régen, ha valaki szót emelt a népidemokrácia ellen, azonnal az Andrássy út 60 pincéiben vagy elmegyógyintézetben találta magát. Hát így nézünk ki, akkor népnevelésre volt szükség és a jelek szerint a történelem ismétlődik. Tóth Judit