|
Hazánkért
Online, 2005. november Radikális
magyarok hergelik egymást?
Legalábbis “az amerikai magyarság egyik meghatározó alakja” Gereben István szerint, aki a magyarság nevében szól, rendszeresen cikkeket ír a hazai marxista Élet és Irodalom c. lapban, és interjúkat ad a hírközlőszerveknél. Ami a legfontosabb: olyan “kritikus szemmel figyeli a magyar demokrácia kibontakozását,” hogy még a magyar érdekekért való küzdelmet is “az egymást hergelő radikálisok” elfogadhatatlan tevékenységének tekinti, s ahol csak teheti, ez ellen tiltakozik! Az alábbi beszélgetés szövege rávilágít arra, hogy a magyarság sorsa tulajdonképpen milyen “harcos” kezekben van! Gereben Istvánt, a kommunista miniszterelnök Medgyessy Péter javaslatára 2003 tavaszán Mádl Ferenc kitüntette a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével a new yorki konzulátuson. Az Amerikai Magyar Szabadságharcos Szövetség vezető egyénisége Gereben István oceanográfus, az Észak-Amerikai Magyar Egyesületek Koordináló Bizottságának volt ügyvezető titkára árgus szemekkel figyeli az egymást hergelő radikálisokat, nehogy túl hangos legyen a tiltakozók hangja! 
(forrás: Magyar Nemzet) - Amerikai látogatása alkalmával Gyurcsány Ferenc felavatta a new yorki Magyar Kulturális Intézet új otthonát. A miniszterelnököt a Broadway 447. számú ház előtt táblákkal és zászlókkal várta New York magyarságának vagy 40 fős tüntető csoportja: minden magyarnak magyar állampolgárságot követeltek s hogy Románia állítsa vissza a magyar autonómiát. Amikor Gyurcsány fekete limuzinja megérkezett és meghallotta a tömeg fújozását, a sofőr gázpedálra lépve eltűnt. Voltak azonban a tüntetők között olyanok is, akik az épület hátsó cselédlépcsőjéhez mentek, s így láthatták, hogy Gyurcsány ott ment fel az ötödik emeletre megnyitni a fényképkiállítást. Beszélgetés
Gereben István közéleti személyiséggel Klub
Rádió 2005. 10. 10. (Hangfelvételről másoltuk le)
Riporter: “Mit gondol arról az ellentüntetésecskéről, demonstrációról? Nem is tudom mi a pontos szó, amely Gyurcsány Ferenc new yorki tárgyalásait illetve látogatását övezte, New York polgári kör illetve Lipták Béla részéről, a Polgári Kör Szilágyi Ákos illetve Lipták Béla pénteken ugyanennek a műsornak a vendégei voltak telefonon. Gereben István: Ah, én csak Lipták Béla körleveléből értesültem arról, ami ott lezajlott, és utána érdeklődtem azoktól, akik szemtanúi voltak ennek a demonstrációnak. Nálunk Amerikában is van egy radikálózótt magyar csoport, amely teljes egészében a határontúli magyarok ügyének a kérdésén keresztül szemléli Magyarország szerepét a világban. Olyan messzire radikálózott ez a szemlélet, amely úgy gondolja, hogy az eddigi magyar kormányok nem voltak valódi magyarok, magyar kormányok, ez számomra elfogadhatatlan állítás, mert a négyszeri választás résztvevői valódi magyarok voltak, akik tehát valószínűleg valódi magyar kormányt választottak. És ebbe beletartozik mindegyik, 1990 óta. Az, hogy a demokrácia gyakorlati alkalmazásával választtattak meg ezek a kormányok, ezt senki sem vonta kétségbe, én nem tudom, hogy ezt a mondatot hogyan interpretáljam, és hogyan minősítsem. A véleményem szerint ez a magatartás és ez a mondat azokat minősíti, akik ezt leírták, és akik ezen a demonstráción résztvettek. Riporter: Én pénteken, mind Lipták Bélától mind Szilágyi Ákostól azt próbáltam megtudni, hogy őszintén szólva New Yorkból hogyan lehet tudni, hogyan dönthető el, hogy egy kormány nemzetáruló vagy sem? Hogyan dönthető, hogy látható New Yokból, hogy ez a kormány kirabolta a magyar hazát vagy sem? Magyarán, és igazán sajnos erre választ nem is kaptunk. De emiatt kell, hogy azt kérdezzem öntől, hogy vajon ehhez az ideológiai vagy mondhatom verbális, törtetet, honnan kapja, ahogy ön fogalmazott radikálizódott kinti töredék nép, magyarság? Gereben: Ezt a... elsősorban manapság már New Yorkból ugyanúgy lehet látni, hallani és olvasni, mint Budapesten vagy Pécsett vagy, Szegeden vagy Kiskundorozsmán. Úgyhogy ez a kérdés, ezt nem hiszem, hogy reális. Látni lehet, csak hogyan értelmezik azt, amit látnak és hallanak azt ugyanúgy, mint ahogy, otthon is van ugye egy meglehetősen radikálózodott társadalmi réteg, amely ugyanúgy értékeli a történéseket a jelenlegi Magyarországon, mint az otthoni radikalista, radikális társaságoknak new yorki tükörképe. És a törtet, az kölcsönös, egymást hergelik. Úgyhogy, ezen csak úgy lehet változtatni, hogyha a határon túli magyarságnak azok az igényei, amelyeket kulturálisan és egyéb formában magáénak vall, az EU keretében kielégítésre talál. Én nagyon fontosnak tartom azt, hogy a Szülőföldünk-programban meghatározott gazdasági felemelés, gazdasági élet felépítésére szóló törekvéseket gyakorlatilag is teljesítse a magyar kormány és a magyar nép. Úgyhogy, én azt hiszem, hogy ez a kérdés az EU-ba való belépéssel, ha nem is szűnik meg, de csökken az izgalom és a felszított érzelmek lanyhulni fognak, remélem. Nagyon furcsának tartom azokat a jelenségeket, amelyek a határon túli magyarság, magyar parlamentben, magyar ügyekben való részvételét körülveszik. Nem tartom egészséges dolognak azt, hogy olyan ügyekben a határon túli magyaroknak szavazati joga legyen, amely a magyar adófizetők pénzének a hovafordítására és mennyiségére vonatkozik. Ezt nem tartom építőnek, helyesnek és ez a kérdés, ha most nem is, de ha így folytatódik később további sebeket hagy mind a két oldalon.“ Sok hűhó semmiért! Hát már hogyisne radikálózkodtak volna a new yorki magyarok, akiket az Orbán Viktor által 2003-ban létrehozott Polgári Kör, “Hajrá Magyarok!” jelszóval bújtatott fel. Aztán megjelenik New Yorkban az agyagbadöngölésből kimaradt Gyurcsány budapesti miniszterelnök, és a “hajrá magyarok” kivonulnak a jogos véleménynyilvánításra! Otthon még mindig reménykednek, kísérleteznek a régi mentéjüket átgombolt elvtársakkal, hogy talán mégis jól értettük: a kommunizmus végleg megbukott, s hogy 1956 emléke valamit azért mégis jelent a számukra! Pedig kutyából sohasem lesz szalonna! Alább rövid üzenet az MSZP-hez, az újonnan MIÉP-pel egybekelt Jobbik Magyarországért Mozgalom alelnökétől: Nyílt kérdés az MSZP tagjaihoz,
az '56-os megbékélés ügyében “Hogyan képzelik el Önök a nemzeti megbékélést, az 1956-os forradalom és szabadságharc közös megünneplését, ha a Fővárosi Közgyűlésben az MSZP padsoraiból egyetlen képviselő sem támogatta Mansfeld Péter emlékművének közadakozásból történő felállítását, ha megtagadták Tóth Ilonától, hogy emlékét köztéri szobor őrizze? Hogyan lehetséges megbékélés, ha 1956 mártírjai az Önöket képviselők szemében és döntéseik során még mindig - a Kádár-rendszer hazugságai mellett kitartva - köztörvényes bűnözőknek minősülnek?” Budapest, 2005. október 31. Balczó Zoltán. fővárosi képviselő, a Jobbik alelnöke VálaszunkHogyan képzelik el? Sehogy! Az emeszpések táborának 1956 nem egyéb, mint üzleti befektetés a legközelebbi választásokra! Az alábbi gondolatokat már egyszer megírtuk, de most itt újra tálaljuk a gyorsan felejtők részére. Fogas kérdés, amire valószínűleg Orbán Viktor (FIDESZ) előző miniszterelnöknek illene válaszolni, aki a “nagy kezdetek kezdetén” könnyelműen megígérte a magyar népnek, hogy “agyagbadöngöljük a kommunistákat.” De a magyar választópolgárok is tartoznak magyarázattal: miért szavazták vissza a kádáristákat kétszer is a parlamentbe? A hazai hírek szerint Orbán Fidesz-pártja jóval a kommunisták előtt jár népszerűségben, és minden esélye megvan arra, hogy újra kormányra kerüljön. Szomorúan figyeljük hazai honfitársaink szalmaszálba való kapaszkodását. Igen, Orbán Viktor volt miniszterelnökünkről van szó, akiről már köztudott, hogy mögötte a nemzetközi szabadkőművesség áll. A Soros-pénzen taníttatott Orbán V. a Parlament Európai Integrációs Bizottságának az elnöke a londoni Oxford Egyetemen -- ahol Clinton és Tony Blair és a többi világpolgár -- szedte fel a globalizációhoz szükséges tudományt. A gyorsan felejtőket szeretnénk emlékeztetni, hogy az akkor még hosszú hajat viselő Orbán Viktor volt az, aki a hatalomátmentés hajnalán elsőnek követelte a szovjet csapatok azonnali kivonását. (Ez be is következett a Rózsadombi 13 titkos paktum előírása szerint), majd hangosan a mikrofonba kiáltotta, hogy márpedig “a kommunistákat agyagbadöngöljük!” Ebből viszont nem lett semmi, mert nevezett paktum mást írt elő, de a nép etetésének akkor megfelelt. Orbán miniszterelnök lett, és hiába vártuk az “agyagbadöngölést”, aminek azóta is egyre súlyosabb következményei vannak! A hatalom átmentéséhez feltétlenül szükséges volt (1) a legnagyobb zűrzavar, és (2) a hatalom által létrehozott, álarcba bújtatott ellenzék. Sajnos sokan azt is elfelejtik, hogy a Fidesz-társaság legalább annyira képviseli a nemzeti érdekeket, mint az SZDSZ, mert valamennyi párt tagja a liberális internacionálénak, amit el sem kerülhetnek! Ilyenkor felhozzák a külföldi magyarokat segítő Fidesz-kormány által bevezetett “kedvezménytörvényeket,” és nem is sejtik, hogy milyen fontos néha morzsákat dobni az éhező, szépszavakkal megszédített népnek! Komolyabb nemzeti érdekeket képviselő szervezetek elkerülése végett Fidesz – Magyar Polgári Szövetség alakult, élén Orbán Viktorral! Ez már ‘nem Párt, hanem Szövetség’ -- állítólag -- a nemzet érdekében. (2003) - "Arra kötünk szövetséget, hogy a társadalom, amelyben élünk, az általunk fontosnak tartott értékek szerint szerveződjön és működjön. Mi arra kötünk szövetséget, hogy olyan helyet foglaljunk el a most formálódó új világrendben, mely biztosítja a kárpát-medencei magyarok számára a biztonságot és a szabadságot." - húzta alá kongresszusi beszédében Orbán Viktor. - Az eseményen elmondott szép szavak külön tanulmányt érdemelnének, de hol maradtak a tettek Megkövette a miniszterelnök 1956 áldozataita Klubrádió péntek esti műsorában„„...tudom, hogy azok, akik akkor és a forradalmat [sic!] követően gyalázatos tetteiket elkövették, már sohasem fognak bocsánatot kérni. Fogadják el ezt Magyarország mai miniszterelnökétől. Fejet hajtok 1956 áldozatainak emléke előtt, és megkövetem mindazokat, akiket elüldöztek, meghurcoltak azokban a napokban vagy az azt követő időben” – mondta Gyurcsány Ferenc a Klubrádióban.” [MNO 2005.11] Bocsánatot kérünk, és ezzel el van intézve! A bocsánatkérés Gyurcsánynak egyszerű üzleti befektetés, ami nem kerül pénzbe, de szükség idején annál jobban kamatozhat. Magyarországon vannak sokan, akik ezt elfogadják, mint a megbékélés fontos kellékét. Vannak még többen, akik tudják, hogy 2006-ban választás lesz, és ez a kijelentés megkezdte a kampányt! És
vannak, akiket egyáltalán nem érdekel ‘56 témája: régen volt, azt mondják
borzasztó és dicsőséges, de talán nem is volt igaz! +++
|
