Hazánkért

 

 

 

Hazánkért Online, 2005. október

 

Szimatoló ‘trójai falovak’

 

A nácivadászok, -- bosszúból vagy a Wiesenthal Központ által felajánlott tízezer Euró fejpénzért, -- egyszerre két magyar ‘háborús bűnöst’ is találtak Ausztráliában: Polgár Lajost és Zentai Károlyt, akiknek kiadatását követelték az illetékes elvtársak. Miért éppen most, hatvan év elmúltával? Eddig nem volt fontos?  Ausztrália eddig soha senkit nem adott ki, de ugye első eset mindig előfordulhat.

Ez év szeptemberében a The Australian című lap, a Budapesti Fővárosi Levéltárban talált 60 éves rendőrségi iratokra hivatkozva közli, hogy ‘a háborús bűnökért 1946-ban kivégzett Gera József, a Nyilaskeresztes Párt magas rangú vezetője személyesen bízta meg Polgár Lajost a párt székháza, -- a mai Andrássy út 60 -- azaz “Hűség Háza” irányításával’.

A marxista Michael Danby ausztrál munkáspárti képviselő felszólította a szövetségi rendőrséget, hogy vizsgálják ki Polgár háború idején elkövetett tetteit.

Közben az ügyek meglehetősen elhalkultak, ki tudja miért, talán tovább szimatolnak?

Az Australian azt is közölte, hogy “Magyarország 1944-es német megszállása után, két nyilas vezető, Baky László és Endre László vezetésével zajlottak a deportálások, illetve, hogy a párt novemberi hatalomátvétele után a nyilasok ezrével lőtték a pesti zsidókat a Dunába.”

Polgár ügyében a Wiesenthal Központ eddig nem talált arra utaló jelet, hogy a férfi is aktív szerepet játszott volna zsidók elleni bűnök elkövetésében.

Zentai Károly állítólag azért lenne ‘háborús bűnös’, mert “egy 18 éves zsidó fiút agyonvert.” [Érdekes, hogy eddig nem volt fontos a zsidó fiú halála, de most 60 év után hirtelen valakinek ez eszébe jutott...]

 

Neves cionista vezér és Izrael első miniszterelnöke Chaim Weizman (1948-52) kijelentette a háború alatt, hogy

„ a németek által megszállott Európában minden zsidó egy-egy trójai ló, akik majd legyőzik a nácikat.” [World Jewish Congress, New York, 1942. 12. 08.]

 

[Azt mondják, hogy a háború alatt zsidókat kínoztak. Kérdezzük: zsidókat kínoztak, azért mert zsidók voltak, vagy mert “trójai ló” szerepet játszva szabotáló partizán tevékenykedésük miatt? Háború idején nincs pardon, akkor statáriális eljárás van bárki ellen, aki szabotál, vagy az ellenséget fegyveres illetve valamilyen formában segíti. És partizánok voltak éppen elég nagy számban!

A The Australian cikkek kapcsán Karsai László holocaust-kutató sem késlekedett a véleményével:

.. nem aggályos, hogy ilyen idős, 80 éven felüli aggastyánokat is utolér az igazságszolgáltatás keze.” [Hetek]

 

Ne legyünk farizeusok, Karsai úr! Hol volt Ön, amikor kommunista ávós aggastyánokat lehetett volna felelősségre vonni 1989 után? Az Önök “igazságszolgáltatása” kétféle mércét használ! 1990 után Magyarországon kommunista népnyúzók, ávósok számonkérését követelte a magyar nép. A válasz minden esetben az volt, hogy ‘ez lehetetlen, mert akkor ugyancsak elszabadulna a zsidógyűlölet.’

 

A cionista Vlagyimir Jabotinszky mondta hónapokkal a XII. Cionista Kongresszus előtt:

„Palesztináért való tevékenységünkben, még az ördöggel is szövetséget kötnék.”

 

“A Harmadik Birodalomban a cionisták hirtelen a zsidók hivatalos gondnokainak és szószólóinak tekintették magukat. A cél közös volt: a nemzetiszocialisták és cionisták törekvései Németország félmillió zsidó kisebbségének Palesztinába való bevándoroltatásán függött. Nem terveztek semmiféle tömeges zsidópusztítást, csak tömeges kivándoroltatást Palesztinába, ahol az államalapításhoz égetően szükség volt a zsidó lakosságra. Az akadály: a németországi zsidók egyszerűen nem akartak távozni.” [Edwin Black, The Transfer Agreement, USA 1984]

 

Az ausztrál szocipárti Danby elvtársnak, Karsai Lászlónak és a többi hivatásos ‘trójai falónak’ -- mielőtt idős magyarokat “háborús bűnösséggel” vádolnak! -- ajánlatos lenne jobban körülnézni a revíziós-történelemben.

Persze naív dolog azt gondolni, hogy a népharag elől -- főleg 1956 őszén! -- Nyugatra menekült ávósok, partizánok és hithű kommunisták viselt dolgaik és véres múltjuk miatt bajba kerülnének! Elvégre ők a fasizmus ellen harcoltak a nyugati szövetségesek mellett, miért is kellene őket bíróság elé állítani? Ezek az “üldözöttek” a Nyugat szemében inkább hősök, mint bűnösök!

Wiesenthal partizán és Gestapó-ügynök volt?

A napokban hirtelen elhunyt Simon Wiesenthal, az önjelölt gyűlölet-propagandista, talán a világon az egyik legtöbb kitüntetést viselő és osztogató személy. A díszdoktorátusi oklevelek, a lovagrendi avatások és egyéb kitüntetések között megemlítendő az amerikai kongresszus aranyérme, amit még annak idején könnyes szemekkel maga a mogyorófarmos volt amerikai elnök Jimmy Carter adott át.

De vannak ellenvélemények is! Az izraeli Jad Vashem holocaust-múzeum igazgatója Wiesenthalt azzal vádolja, hogy „zsidó-pusztítással üzérkedik, és a holocaustot közönségessé teszi.” [Ezt még az izraeli Ha’aretz lap is közölte 1988. decemberében. Hasonlókat ír Norman G. Finkelstein is a The Holocaust Industry c. könyvében!] Az igazgató szerint, “Wiesenthal 11 milliós holocaustról beszél: 6 millió zsidó és 5 millió keresztény. Amikor megkérdezték őt, hogy miért ez a két szám azt válaszolta, hogy ‘a nemzsidók nem figyelnek ránk, ha az ő áldozataikat nem említjük.”

 

A Jad Vashem igazgatója arra is rámutat:

„A zsidó nép sokféle közönséges dolgot művel, de amit a Wiesenthal Központ csinál, az már mindennek a teteje: ilyen kényes kérdések címén, mint a holocaust,

 pénzt gyűjtenek.” [Jerusalem Post]

 

A zsidó származású szocialista párti osztrák kancellár Bruno Kreisky szerint „Wiesenthalt a gyűlölet hajtja.” („von Hass diktiert”) B. Kreisky 1975-ben sajtóértekezlet során kijelentette:

„Wiesenthal maffia-módszereket alkalmaz,” és tagadja, hogy a hírhedt nácivadász,

aki szerinte „annak idején német ügynök is volt, bármiféle erkölcsi tekintély lenne.”

 

Egy dolog bizonyos: Wiesenthal a második világháború alatt a szovjeteknek partizánkodott, s ha elfogadjuk Kreisky kancellár nyilatkozatait, akkor Gestapó-ügynök is volt! Wiesenthalt a háború után a hírhedt amerikai OSS (Office of Strategic Services, a CIA elődje) és a CIC (US-kémszolgálat) alkalmazta. Az amerikai megszállás alatt álló osztrák területen, mint a Jewish Central Committee (Központi Zsidó Bizottság) alelnöke működött.

 

Az osztrák Profil nevű folyóirat közölte Kreisky legidevágóbb megjegyzéseit, amelyekből, íme néhány:

„Wiesenthalt csak titkos okmányok és riportok alapján ismerem, amelyek igen rossz képet festenek róla. Mint federális kancellár ezt mondhatom: Wiesenthalnak a Gestapóval annak idején egészen mások voltak a kapcsolatai, mint például nekem. És ez bizonyítható. A többit majd elmondom a bíróságon… Az én kapcsolatom a Gestapóval vitathatatlan volt: a foglya voltam, vallattak. De az ő viszonya egészen más volt. Nem elég ennyi? Az ilyen embernek nincs joga ahhoz, hogy magát erkölcsi tekintélynek állítsa be a közvélemény előtt. Nekem igen furcsa az, hogy Wiesenthal náci környezetben és befolyás alatt élhetett és dolgozhatott anélkül, hogy bármiféle bántódása lett volna. Világos?”

 

Tisztelt Trójai Falovak! Amikor a főnökük Simon Wiesenthal úr Tarnopolból Amerikába jött, vajon mindent bevallott magáról, amelyekért őt is felelősségre lehetne vonni?

Elévülhetnek-e a háborús bűnök?

 

Ez attól függ, hogy /1/ “a háborús bűnösséggel” gyanúsított melyik oldalon állt a háború alatt! /2/ Az illetékesek igazság-szolgáltatása milyen törvények alapján állapítja meg a háborús bűnösséget. Amit kevesen tudnak; mindez “kétféle mércével” történik! Tömörebben: “Vae Victis! Jaj, a legyőzöttnek!” - akinek soha nem lehet igaza, még akkor sem, ha ön-védelemből cselekedett.

Egy délvidéki magyar asszony nagyon találóan megfogalmazta, hogy nekünk magyaroknak mit jelent: “Sem a bűnösség, sem a fájdalom, amelyet valamely hozzátartozónk elvesztése okoz, nem évülhet el soha. Nem lehet elfeledni azt a sok megaláztatást, amit a magyarok 1944-ben a partizánoktól elszenvedtek. Háborús bűnök voltak ezek, amelyekről azt mondják: nem évülnek el soha. [..] Mi nem akarunk bosszút állni, de elvárjuk a bocsánatkérést. Az 1944-ben ártatlanul kivégzett magyarokról pedig minden magyarnak illene megemlékeznie, mert mindannyiunk áldozatai ők.

Itt vannak például Csurog, Zsablya és Mocsor lakói, akiket háborús bűnösnek kiáltottak ki, kiűzték őket az otthonaikból, és kifosztották őket mindenükből. Erről írásos dokumentum létezik, és sajnos mind a mai napig senki még nem mosta le róluk a „háborús bűnös’’ elnevezést... Egy biztos: felejteni soha nem szabad!” [www.hetnap.co.yu]

 

Következő számunkban kis tanulmányt írunk a bűnösök kiadatására szóló (zsidó) törvények illetve az elévülési határidő kapcsán. Válasz azoknak, akik nem értik, hogy a kommunizmus égbekiáltó bűnei után a mai napig miért nem történt számonkérés, miért nincsenek kommunista háborús bűnösök, és miért éppen a legtöbbet szenvedettek éppen azok, akik a kommunizmusért felelősök! /szerk./ +++