Hazánkért Online, 2006. november 22.

 

 

Bosszúállók

a második világháború után

 

Írta: Jack Corn

 

[Gondola] A második világháború után Európán végigsöprő németgyűlölet egyik keveset emlegetett epizódja volt az életben maradt zsidóknak a hadifogolytáborokban összegyűjtött német katonák és a német nagyvárosok ivóvízkészletének megmérgezésére kidolgozott terve.

Minden bizonnyal a sors véletlen játékának köszönhető, hogy december 23-án, egy nappal Szenteste előtt közvetítette az egyik izraeli televíziós csatorna azt a beszélgetést, amelyben a már megöregedett, még életben levő zsidó partizánok mondták el a második világháború utáni Németországban a német katonák és a polgári lakosság elleni bűntetteiket és mesélték el egy kötetlen hangú beszélgetés keretében a nem mindig sikerült gyilkos terveket.

A magukat a történelmi igazságnak megfelelően, Avengers-nek (Bosszúállóknak) nevező csoport tagjai angol és amerikai katonai egyenruhákba öltözve, azok viszonylagos biztonságát kölcsönvéve csöngettek be a volt német tisztek lakásaiba, rángatták ki őket az ágyból és mindenféle időpocsékoló bírósági szertartás nélkül ölték halomra a vélt vagy valós bűnöket elkövetett embereket.

“Én akkor sem, és ma sem tekintem magam gyilkosnak” - nézett bele a kamerákba Simcha Rotem, a zsidó halálkommandó egyik volt vezetője. Rotem elmesélte azt is, hogy Nava Abba Kovner, a háború alatt Kelet-Lengyelországban harcoló zsidó partizán barátjával hogyan akartak megmérgezni az amerikaiak által felállított hadifogoly táborokban 28 ezer összegyűjtött volt német SS-tisztet.

- “Mindet meg akartam ölni, de sajnos az akciónk nem sikerült.” - nyilatkozta Rotem. -“A következő tervünk már nagyobb sikerrel járt” - vette át a szót Joseph Harmatz, a stúdióban Rotem mellett ülő, másik volt Bosszúálló. Harmatz, mint pék dolgozott az amerikai hadsereg által őrzött német hadifogolytáborban. A volt sütőmester állítása szerint a Franciaországban működő zsidó ellenállási mozgalom gumitartályokban arzént küldött neki.

A Párizsból kapott halálos mérget Harmatz háromezer darab kenyérhez elegendő tésztába keverte bele, amiből 2,280 német hadifogoly evett. Az esetről a korabeli tudósítások is beszámoltak, miszerint több mint kétszáz embert kórházba kellett szállítani, de halálesetekről akkoriban nem szóltak a hírek. -“Nekünk (a háború alatt) el kellett menekülnünk és (szenvedéseinkért) egyszerűen csak bosszút akartunk állni” - magyarázta a nézőknek Harmatz.

A német hadifoglyoknak adott, arzénnal kevert kenyérről szóló történet hitelességét Aaron Breitbart, az egész világra kiterjedő nácivadász akcióiról elhíresült Simon Wiesenthal Központ vezető munkatársa nemcsak megerősítette, de helyénvalónak is tartotta: - “Igen, a mérgezett kenyér terve elfogadható volt (....) ez nem egy olyan történet, amit valaki a kisujjából szopott ki, hanem ez egy igaz és megvalósított terv volt, csak a végeredményt (hogy hányan haltak meg) nem tudjuk.” - mondta Breitbart.

Michael Bar-Zohar Bulgáriában született, és Izraelbe kivándorolt zsidó író egyik könyvében is foglalkozik a Bosszúállókkal.

A “The Avengers,” Izraelben nagy sikert aratott könyvében Bar-Zohar részletesen feldolgozza a Bosszúállók Izrael állam megalakulása előtti európai történetét. A könyv egyik fejezete beszámol arról a tervről, hogy a zsidó partizánok a háború után hogyan akarták megmérgezni öt porig bombázott, romjaiban még füstölgő német nagyváros csodával határos módon megmaradt ivóvízkészletét. E tervnek a létezését Simcha Rotem is megerősítette a beszélgetés során. Hozzátette, hogy “ebből azért nem lett semmi, mert attól féltünk, hogy ártatlan emberek sokasága (a győztes angol-amerikai katonák) is könnyen áldozatokká váltak volna.”  - Végül nemcsak az emberek tömeges halálát okozó ivó-vízmérgezési terveket, de több más, például Dachau-ban és Nürnbergben tervezett, de végre-nem-hajtott gyilkos akciót a háború után megalakult, és később a független zsidó állam 1948. májusi kikiáltását követő, első vezetését alkotó zsidó tanács tagjai nem tartották megvalósíthatónak - olvasható Bar-Zohar 1967-ben megjelent, Németország 1945-1946-os történelmének egy keveset emlegetett, szomorú pillanatát megvilágító könyvében.