Hazánkért Online, 2007. január 17.

«Ha ostrom alá veszel egy várost, hogy legyőzd és meghódítsd, a fákat ne irtsd ki, ne fogj fejszét. Egyél róluk, de ne vágd ki őket. Vagy a mező fái is emberek, hogy őket is meg kell megostromolnod? Csak azokat a fákat szabad megcsonkítanod és kivágnod, amelyekről tudod, hogy nem teremnek ehető gyümölcsöt, azért, hogy ostromműveket készíts belőlük az ellen a város ellen, amellyel harcban állsz, hogy be tudod venni.» [Ószövetség, Második Törvénykönyv, 20:19]

Hányszor mondtuk már?

„Veszélyben a Haza, a Magyar Föld nem eladó!”

HAZAI LEVÉL

Csobánka körzetében, nagy földterületen (kétszer akkora, mint maga a falunk) felparcellázzák, és lakónegyedeket építenek, ami alkalmas 6000 "külföldről érkező" család befogadására. A falu hiába ellenzi, a gyümölcsösök egy részét már felparcellázták. Ennyit arról, amit eddig megtudtam.

A következő szöveg létére a Magyar Távirati Iroda alapján hívták fel a figyelmemet az Interneten:

2004. áprilisában Magyarországon járt az izraeli államfő. Látogatását a Dohány utcai zsinagóga kerítésére helyezett -- «Herzl Tivadar, a Cionizmus megalapozója» mellett -- egy márványtábla örökíti meg. Az ok látszólag szokványos, baráti (?) látogatás volt. Ezzel szemben zárt körben, olyan államközi megállapodás köttetett, amelynek egyes pontjai (magyar részről) külön-külön is hazaárulással érnek fel. Ezen nemcsak a balliberális pártelit képviseltette magát, de jelen voltak az akkori (magyarországi) parlamenti pártok, a kormány tagjai és az akkori magyar államfő, Mádl Ferenc is.

Ez alkalomból Izrael magyarországi nagykövete fogadást adott a megállapodást aláírók részére. Az Egyezmény részben az Európai Unió-Izraeli Akcióterv alapján kerül megfogalmazásra, majd 2004. május 1-én, Magyarország szövetséges csatlakozásával életbe is lépett. A magyar felek ezzel az aláírással tulajdonképpen ratifikáltak egy, az európai uniós országokban sem kellően ismertetett kerettervet. A okmány aláírásán részt vettek:

Mose Kacav - Izrael államfője, Mádl Ferenc - a Magyarország Köztársaság elnöke,

Medgyessy Péter miniszterelnök, Kovács László és Hiller István (MSZP), Dávid Ibolya és Herényi Károly (MDF), Orbán Viktor, Áder János és Pokorni Zoltán (Fidesz MPP) valamint a Magyarországi Zsidó Hitközségek vezetői.

Az okmány az alábbiakról szólt

1. Magyarország befogadó célország. Abban az esetben, ha Izraelt külső támadás érné, amely veszélyezteti az ott élő zsidók életét, Magyarország 500 000 zsidó befogadását vállalja, állampolgári jogokat adva a befogadottaknak. Hasonló megállapodások értelmében Németország további félmillió, Lengyelország pedig 100 000 Izraeli állampolgár befogadására tett ígéretet az ott elhangzottak szerint. (Megjegyzés: ezzel szemben Németország a zsidók bevándorlásának korlátozásáról döntött 2006-ban)

2. Az izraeli áruk európai terjesztése.

3. Az izraeli vállalkozások (magyar) állami pénzen való támogatása.

4. A zsidó kultúra hangsúlyos megjelenítése és népszerűsítése a médián keresztül.

5. A gyűlölettörvény minden áron való elfogadtatása az országgyűlésben és annak szigorú alkalmazása.

6. A nemzeti irányultságú kisebb pártok, valamint civil szervezetek működésének ellenőrzése, korlátozása és megszüntetése. (Értsd: a megalkuvást nem ismerő, valódi nemzeti erők, az ún. "szélsőjobb" eltaposására tett törekvés szentesítése.)

7. Az izraeli politika feltétlen támogatása a magyar külpolitikában és a nemzetközi fórumokon.

8. Harc a zsidóellenesség minden formája ellen, a Berlini Deklaráció értelmében.

---

A fenti pontokat 2006-ban nyilvánosságra hozó Internetes hírportál közlése szerint a hír nem feltétlenül teljes. Az anyagot hivatalosan megkapta a Magyar Távirati Iroda elnöke, aki a pontokat nem cáfolta, illetve kitért a válaszadás és a nyilvánosságra hozatal elől. Az ügy azért kiemelten fontos, mert megerősíti a tényt, hogy a demokráciát hirdető társadalom tagjait olyan politika készteti vallomástételre (pl. az utóbbi 16 év népszavazásaival), ami mellőzi a demokrácia alapértékeit - a tájékozódáshoz és tájékoztatáshoz való jogot és kötelességet. A fenti adatok ismerete vagy annak hiánya pedig közvetlenül befolyásolja nemzetünk jövőbeli politikai mozgásterét.

Képeslap a «Rózsadombi Paktum» emlékére (1989)

A zsidó nem szent, csak sérthetetlen. A XXI. század világszerte a zsidó prüdéria kora. Ennek fokozatai országonként változóak, és fordítottan arányosak a zsidó érdekérvényesítés fokával. Ahol leginkább tolakodó a zsidóság, ott illik legkevésbé nevén nevezni. Magyarországon égbekiáltó ellentmondás: 2004. áprilisában (eltitkolt) háttér-megállapodás köttetett 500 000 zsidó magyarországi befogadásáról, és (nyilvános) népszavazás során megtörtént több millió határon túli magyar nemzettestvér kettős állampolgárságának megtagadása.

Már 5000 éve így működnek. Elvük: «Egy az Isten! - és Jehovának hívják! - Jehova az egyetlen Isten! - Jehova az egyetlen Isten és választott népe a zsidó! – Minden más Isten hamis bálvány és lerombolandó! - A bálványimádó népek (gójok) pogányok, tehát pusztíthatók tűzzel-vassal, gyűlölettel, lerombolt egészségüggyel, gén-manipulált élelmiszerrel, az etnikai, társadalom-ellenes embercsoportok felhasználásával, az élettér leszűkítésével (vasúthálózat megszüntetése, a közlekedés megfizethetetlenné tétele, az útpályadíjak bevezetése még a harmadrangú földutakra is), az életszínvonal lesüllyesztése (munkanélküliség növelése, a lakhatás költségeinek növelése, energiahordozók árának emelése), a népességfogyás felgyorsítása, abortusz és ellátatlanság okán.»

Lássátok meg végre, mi folyik a magyarországi Parlamentben!