|
|
||
|
Hazánkért
Online, 2007. március 23. A magyar zene
’cigány-szlávosítása’ külföldön!
Tóth Judit
A mellékelt kép ausztráliai újság egyik hirdetése: «Sounds
Hungarian» címmel színházi
előadásról van szó: «SBS ifjúsági zenekar Matthew Krel vezényletével. A cigány
lüktetéssel kevert szláv dallamok gazdag és exotikus keveréke: ez
Magyarország zenéje.» «The SBS Radio and Television Youth Orchestra was established in 1988
by Russian conductor Matthew
Krel, who conducted the JewishCare performance. Established as the
Australian Jewish Welfare Society to help European migrants in 1936,
JewishCare now runs more than 25 immigration and employment-based programs
that assist aged, disabled and young people.»
/www.ajn.com.au Akik végighallgatják a multi-kulti előadást, azzal ennek haza, hogy ’ó mily lenyűgöző is volt ez a cigány-szláv magyar hangverseny!’ Kiértékelik, hogy Magyarországon cigányok és szlávok alkotják a magyarok kultúráját! Ami pedig a fiatalok hangversenyét illeti: muzsikáljatok csak gyerekek, amennyi belétek fér, csorogjon még a csapból is! De amit előadtok, azt ne hívjátok «magyar zenének», még akkor sem, ha éppen Magyarországról jön, mert csak magatokat járatjátok le azzal, hogy fogalmatok sincs a zeneirodalomról, de a magyar kultúráról sem! A jelenleg Torontóban élő Landeszmann főrabbi már egyszer tudatta velünk: A Heti Magyarország 1993. február 26-i számában jelent meg Zsidók és Magyarok címmel az a hírhedt beszélgetés, amelyben Landeszmann György főrabbi, a magyar kultúrának a zsidó hatásokkal nem érintkező részét így minősítette: “… ha kivonjuk a magyar kultúrából a zsidókat, akkor csak a bőgatya és a fütyülős-barack marad.” Köszönjük rabbi! Ezt nem is tudtuk, hogy több ezer éve élünk ekkora sötétségben! Ha a zsidó klezmerre és az oláh bocskoros-táncokra gondolunk, bizony még van esélyünk a ’cigány-szláv magyarországi zene’ további gazdagítására! Semmi nem bosszant jobban, mint amikor idegenek próbálnak nekem azzal kedveskedni, hogy mennyire imádják a «Hungarian-gyspy» zenét. Persze okolni nem lehet őket, szegényeket, akiknek nagy többsége gyakorlatilag keveset tud Magyarországról, vagy egyáltalán a magyar kultúráról! Hallottak Kodályról, Bartókról, -- a nevüket alig tudják kimondani -- persze Franz Liszt Ferenc „német” és Franz Lehár „osztrák” volt. Az unalomig játsszák Brahms Magyar Táncait, de egy szép magyar népdalt magyarul, azt nem!
Nem veszitek észre, hogy lassan, de biztosan kialakul egy «újmagyar nemzet», aminek semmi köze már nem lesz az eredetihez? Kinek a hibája mindez? Külföldi rádióknál és lapszerkesztőségeknél nem dolgoznak magyarok? Egészen másképp festene a dolog, ha lenne – mint ahogy nincs! --igazi magyar érdekeket képviselő külképviseletünk. Valahogy olyan formán, ahogy a két vakoló-testvér tette a XX. Század elején. Meg is volt a következménye: aljas hazugságokra alapozott trianoni országszabdalás! T. G. Masaryk és E. Benes külföldön propagandával teremtették meg Csehszlovákiát. Így írt erről a csehszlovák állam első elnöke Masaryk:
A propaganda-lélektan egyik fontos tanulsága: ne gondoljuk, hogy csak úgy szerezhetünk híveket egy politikai programnak, ha szüntelen és lelkesen hirdetjük, és egyes pontjait elemezzük, - hanem lehetőleg közvetve foglaljuk le az embereket. Beszéljetek művészetről, irodalomról és bármiről, ami a másikat érdekli és meghódítjátok. A gondolkodó főt a politikai propagandával gyakran inkább csak elidegenítitek. Minden országban a vezető városokban előadtam a nagyközönségnek, de még gyakrabban szűkebb köröknek. Kapcsolatba léptem az egyetemekkel, különösen a törzstisztekkel, nemzetgazdászokkal s más szakemberekkel. Angliában sokat segített nekünk Hus. Szóval, aki kultúr-propagandát csinál, az kultúr-propagandát is végez... A
külföldi lapokat úgy szereztük meg, hogy vitába szálltunk a
szerkesztőkkel, tulajdonosokkal, legfőképpen azonban cikkírással.
Mindenfelé sajtóirodákat létesítettünk. Pénzzel nem dolgoztunk, azaz, nem
fizettük le az embereket, de támogattam a tisztességes embereket, a mieinket
és külföldieket egyaránt, ha megtudtam, hogy szükséget szenvednek...» [T.G. Masaryk: Világforradalom
c. művéből]
A budapesti
szabadkőműves-trockista külképviseleteink mindent elkövetnek, hogy
a magyarokat történelemhamisításokkal, hazugságokkal lejárassák idegenek
előtt, hogy rólunk csak a legrosszabbakat írják, hogy a magyar kultúrát,
mint «cigány-szláv-zsidó» jelenséget mutassák be! Igen, pontosan így is van: «aki
kultúr-propagandát csinál, az kultúr-propagandát is végez...» Vagy aki
magyargyűlöletet terjeszt, az magyargyűlöletet arat…! SZÉGYEN!
Ajánlott olvasmány: » Nyolcvanéves a trianoni gyászbéke
|
