Hazánkért Online, 2007. március 24.

 

Fajvédelem, önvédelem

A cionista vezetők számára a főellenség a «beolvadás»

 

A Németországi Cionista Szövetség 1933. június 21-én emlékeztetőt intéz a náci párthoz, kijelentve:

«Az új állam megalapozásában, amelyik kinyilvánította a faj elvét, hozzá kívánjuk alkalmazni közösségünket ezekhez az új rendszerekhez… zsidó nemzetiségünk elismerése lehetővé teszi számunkra világos és őszinte kapcsolatok létrehozását a német néppel és annak faji és nemzeti valóságával. Pontosan azért, mert nem akarjuk alábecsülni ezeket az alapvető elveket, mert mi is ellene vagyunk a vegyes házasságoknak, és a zsidó csoport tisztaságának megőrzése mellett vagyunk… Az azonosságuk tudatában lévő zsidók, akiknek a nevében beszélünk, helyet találhatnak a német állam rendszerében, minthogy mentesítve vannak attól a nehezteléstől, amelyet a beolvadt zsidóknak érezniük kell: … mi hiszünk a becsületes kapcsolatok lehetőségében a közösségük tudatában lévő zsidók és a német állam között.

Azért, hogy elérjük ezeket a gyakorlati célokat, a cionizmus reméli, hogy képes lesz az együttműködésre még egy alapvetően a zsidókkal szemben ellenséges érzületű kormánnyal is… A cionizmus megvalósítását csak egy dolog akadályozza: a külső zsidók neheztelése a jelenlegi német fordulattal szemben. A bojkott melletti propaganda – amelyet most Németország ellen folytatnak – lényegénél fogva nem cionista.» -- [Lucy Davidowicz: A Holocaust reader –Egy Holocaust szentírás-olvasó, 155. old.]

 

Az Emlékeztető hozzáfűzte: Abban az esetben, ha a németek elfogadnák ezt az együttműködést, a cionisták arra törekednének, hogy elhárítsák a külföldi zsidókat a németellenes bojkott hirdetésétől.» -- [L. Dawidowicz: The war against Jews (1933-1945) A zsidók elleni háború (1933-1956) Penguin Books kiadó, 1977, 231-232. old.]

 

Idézet Mónus Áron fordításában: Roger Garaudy, Az izraeli politikát megalapozó mítoszok, 67-68.old. **Interseas Editions. Internet: www.monusaron.com

 

 

 A zsidók legfontosabb Élettörvénykönyve a Talmud, amely szerint a tervszerű kiválasztási folyamat megegyezik az Isten által parancsolt faji tisztasággal. Isten így parancsol a zsidóknak: «Ne jöjjetek a szemem elé, mint fajilag kevert nép.» -- [Talmud, Goldmann Publishers, Munnich 1988. 131. old.]

 

Másfelől, a különböző államokban erőszakkal törvényesített multikulturalizmus – pontosabban tervszerű fajkeverítés! -- arra kényszeríti az emberiséget, hogy idegen népek és fajok tömeges betelepítésével, vegyes házassággal elvegyüljenek egymás között, aminek fő célja: a nemzeti öntudat gyengítése. Ugyanis, a gyenge akaratú illetve öntudat nélküli egyéneket sokkal könnyebben lehet leigázni és irányítani. Magyarul: a kevert fajú népek fölé uralkodónak emelkedett tiszta fajú vezérnépnek minden téren könnyebb a dolga.

Csak itt van egy ici-pici baj, amire a nagy igyekezetében talán még Herzl se gondolt: a friss-vér-elmélet. Példa a Habsburgok: a vagyon és a hatalom megőrzéséért, egymásból házasodtak. Ez idővel ki is ütött az utódokon …

 

Tóth Judit