|
|
|||||
|
Hazánkért
Online, 2007. április 23. Kossuth Lajos
«Nagytestvér»
II. rész
1928-ban a Bethlen-kormány
olyan engedményt tett a szabadkőművességnek, amely növelte a
mozgalom újjászervezéséhez fűzött illúziókat. Az 1928-as évet Kossuth-évnek
nyilvánították, amikor Magyarországon, valamint külföldön számos ünnepségre
került sor. 1928. március 15-én New Yorkban, az akkor előkelő
Riverside úton is leleplezték Kossuth szobrát, amely ma is ott áll. Az
ünnepségre tíztagú hivatalos magyar küldöttség utazott, amelyet
magánutasokként több százan kísértek el, köztük polgári liberálisok, ellenzéki
politikusok, szabadkőművesek. Feltűnést keltett azonban, hogy
a hivatalos magyar küldöttségnek Balassa József szintén tagja lett, mégpedig
a kormány felkérésére, amit az AMI és a francia páholyok közbenjárásával
magyarázták. [1]
Elgondolkodtató, hogy szabadkőművesek, trockisták és zsidók miért ünneplik Kossuth Lajost olyan lelkesen? Mi tett Kossuth olyan kedvezőt, ami ezeknek a csoportoknak előnyére vált? Mert 1852-ben felvételét kérvényezte a páholyba és ezt a népszerűsítést ki kell használni? Nem esett-e vajon Kossuth a vakolók hálójába? Az alábbi szabadkőműves nagymester tollából származó írás szerint: «a magyar szabadság élharcosa volt»! Ma is van sok magyar, aki a szabadság élharcosa. Csak páholyon keresztül érdemli ki valaki a szabadság élharcosa címet? Vagy talán a páholyok sötét függönyei mögött kétféle mércével mérik szabadságot? Hány szabadság élharcosát lehetne megnevezni a magyar történelemből? Vajon Gyurcsány ma mit tenne Kossuthtal, ha vele szembeszállna?
«…a szellemi, erkölcsi, társadalmi és politikai
elképzelések egyik nagy harcosa volt. Mindezek alkotják a demokrácia
eszményképének a legjavát. Számos nagy egyéniség, akik Magyarországot
megszabadították Ausztriától, Oroszországtól és egyéb politikai
felekezettől, valamennyien szabadkőművesek voltak. Közöttük a
legkiemelkedőbb volt Kossuth Lajos (1802-1894) Az élete kitűnő
példa, drámai bizonyíték a szabadkőművességre és annak befolyására,
ami a világra nézve jelentett a 19. században… 1849. augusztus
11-én Kossuth először Törökországba menekült. ahol ellenőrzés alatt
állt. Hírneve bejárta a világot, és az Egyesült Államok a szabadon bocsátását
sürgette, sőt, még az USS Mississippit elküldte érte, hogy átvigyék
Londonba. Kossuth, akit a „Szabadság Angyalaként" és a szabadság hőseként
ünnepeltek, mindenütt a magyar szabadságról beszélt. Amerikai magyarok Kossuthnak szobrot emeltek New Yorkban, a
Riverside úton. 1851-ben beszédet mondott nemcsak a washingtoni
Kongresszusban, de amerikai körútjain is. Természetszerűleg vonzódott a
szabadkőművesség iránt. Ugyanebben az évben Kossuth rendkívüli
levelet írt Ferdinand Bodmann Imádatra Méltó
Nagytestvérnek, a 133. Cincinnati Páholy Szabad és Elfogadott
Szabadkőművesek tagjának. A kérvény sürgős jellege miatt, azonnal másnap 1851.
február 19-én Kossuthot, négy másik leendő társával felavatták, majd
másnap a rangját felemelték Nagymesteri (Master Mason) fokozatra. Kossuth
számos amerikai páholyban tartott beszédet, Massachussetts államban ezeket
mondta: ►"Életem legnagyobb célja és törekvése lesz, a
szabadkőműves jellemhez méltóan végezni a rámháruló kötelességemet,
rang és tehetség szerint, nemes intézményünk minden egyes tagjának javára.
..." Kossuth olyan
népszerű volt, hogy Argentínában, New Yorkban, Magyarországon páholyokat
neveztek el róla. Magyarországon ma, ahol végre szabad a nemzet, ez volt
Kossuth Testvér egykori látomása. Ma Magyarországon már nyolc páholy van: hét
Budapesten és egy Szegeden, valamint a Skót Rítus 33. fokozatú Felső
Tanácsa, Kozma Péter vezetésével. [...] » Kruger eredeti angol nyelvű írása ITT olvasható!
Kép: A
Magyarországi Symbolikus Nagypáholy páholyháza Budapest, VI.
Podmaniczky utca 45.
1.
L. Nagy Zsuzsa: Szabadkőművesség a XX. Században, lábjegyzet 76-77.
old. Kossuth KK/1977. 2.
David Kruger Weboldala … http://www.srmason-sj.org/council/journal/jun01/kruger.html
|