|
Jegyzetek 1. Karl Marx 1818 – A rajnai Trier városban született zsidó családba. Apja, Hirschel ha Levi, rabbik és kereskedők leszármazottja volt, 1824-ben családjával együtt kitért a protestantizmusba, Heinrich Marx-ként lutheránusra keresztelkedett meg, (csupán érdekből!) hogy igazságügyi tanácsosi hivatását gyakorolhassa. Anyja Henrietta Pressburg Hirshel holland zsidó nő volt, az ő felmenői közül is számos rabbi került ki. /Wikipedia/ 2. N. H. WEBSTER. Secret Societies és Subversive Movements, London, (Titkos társaságok és bomlasztó mozgalmak) 1924. Boswell. Preface. 3. Dr. Málnási Ödön: A Magyar Nemzet Őszinte története, USA 1987 4. u. o. 106. old |
Hazánkért Online, 2007.
április 28. III. FORRÓ VOLT A XIX. SZÁZAD
Tóth Judit A XIX. századot könnyebb megérteni, ha az akkori eseményeket nagyítóüveg alá vesszük: ~ a Rothschildek üzleti vállalkozásai és hagyatékai a zsidó nép részére, a Habsburgok, az Illuminátusok, a Kommunista Párt Nyilatkozata, a forradalmak, a gyilkosságok, Magyarország veszélyben, ~ mindenütt teljes politikai zűrzavar. A bajokra – országok feldarabolása és két világháború ellenére -- a mai napig sem találtak megoldásokat. Események időpontok szerint - dióhéjban
Az Egyesült Államok 1789-1797: George Washington amerikai elnök (szabadkőműves) 1789: megszületik az első amerikai Alkotmány 1848. az aranyláz kezdete Kaliforniában 1860: már 13 millió a lakosság lélekszáma 1861: polgárháborúk dúlnak Észak és Dél között 1865: meggyilkolják Abraham Lincoln amerikai elnököt (szabadkőműves) Franciaország 1789-1799: A Nagy Francia Forradalom 1815: Napóleon veresége után újra királyság 1830: újabb forradalom ~ alkotmányos királyság 1848: második «Francia Köztársaság» ~ III. Napóleon császár 1870: francia-porosz háború, az uralkodó megbukik 1871: Párizsi Kommün 1870-1914: brit-francia gyarmatbirodalom Németország ellensúlyozására Németország 1871: megszületik az egységes német nemzetállam 1871: január Német Császárság kikiáltása Versailles-ban Anglia 1848. február: Karl Marx és Friedrich Engels Kommunista Kiáltványa 1848 éhínség Írországban Magyarország 1848. március 15. – Pesten kitör a forradalom 1848. március 17. – V. Ferdinánd kinevezi Batthyány Lajost miniszterelnökké: az első felelős magyar kormány megalakulása. 1848. április 11. V. Ferdinánd aláírja az Áprilisi Törvényeket. 1848. október 6. – Bécsben forradalom tör ki. Latour hadügyminisztert meggyilkolják, az udvar Olmützbe menekül 1848. november 1. – Kossuth, Görgey Artúr tábornokot nevezi ki a honvéd haderő főhadparancsnokává, a schwechati csatavesztés nyomán lemondott Móga János helyére. 1848. november 15. – Vukovárnál Batthyány Kázmér serege győz a szerbek ellen. 1848. november 16. – Sepsiszentgyörgyön, a Háromszék Honvédelmi Bizottmánya ülésén Gábor Áron elmondja híres szavait: „Lészen ágyú”. 1848. december 30. – Mór mellett Perczel Mór hadteste vereséget szenved Jellasics József hadtestétől
Egyéb események a XIX. századbanA judaizmus szorosan összefügg a nemzetközi forradalmi mozgalommal, amely a világon különböző formákban jelentkezik. Szétszóratásukban, kétezer évig a zsidók mindig keserű forradalmárok voltak, és így minden modern forradalom résztvevői között megtaláljuk őket, akik a cselekvőbb irányítók. A zsidók szerepe a francia forradalomban nem volt nyilvánvaló. Talán nem is volt rá szükség, mivel a szabadkőművesség nemcsak végezte ezt a feladatot, de egyben fedezetként is szolgált, hogy megszerezzék a polgárjogokat a zsidóknak.
I. Internacionálé -- 1864-ben megalakult a Nemzetközi Munkásszövetség, vagyis az I. Internacionálé. Marx fontos szerepet vállalt benne, ő volt Alapító Üzenetének, szervezeti szabályzatának, több kiáltványának szerzője. Nagy erőfeszítéseket tett a sokféle, egymásnak ellentmondó alapokon álló, magukat egyaránt szocialistának valló irányzatok egyesítésére (Mazzini Olaszországban, Proudhon Franciaországban, Bakunyin Svájcban, brit szindikalizmus, német Lassalle-iánusok stb. (~ valamennyien illuminátusok! --tj) A Kommunista Párt Kiáltványa ~ Karl Marx és Friedrich Engels közös műve, amely 1848. február 21-én jelent meg először. A kiáltvány úgy véli: a társadalom proletariátusra és burzsoáziára oszlik, a két nagy osztály között pedig feloldhatatlan az ellentét, az egyetlen kiút az osztálynélküli társadalomhoz elvezető forradalom lehet. Berlinben Marx hegeliánusokhoz csatlakozott, azon belül is Bruno Bauer köréhez, akik Georg Hegel bölcseletéből kíséreltek meg ateista és forradalmi következtetéseket levonni.
"Az 1830-ban kezdődött második forradalmi periódus alatt még szenvedélyesebbek voltak, mint az első alatt. Továbbá közvetlenül is érdekelve voltak, mert a legtöbb európai országban nem voltak meg a teljes polgárjogaik. Még azok is közöttük, akik természetüknél vagy egyéb józan okból kifolyólag nem voltak forradalmárok, önérdekből azokká lettek, és ha a liberalizmus érdekében tevékenykedtek, akkor magukért dolgoztak. Nem kétséges, hogy aranyuk, energiájuk és képességeik támogatták és segítették az európai forradalmat... Ezeknek az éveknek során bankárjaik, ipari mágnásaik, költőik, íróik, demagógjaik ugyan nagyon különböző ötleteket nyilvánítottak ki, de ugyanazért a végső célért küzdöttek... Látjuk őket a fiatal Németország mozgalom tagjainak sorában, számosan voltak titkos társaságok tagjai, amelyek a militarista forradalom sorait adták, a szabadkőműves páholyokban, a karbonária-csoportjaiban, a római haute vente szervezetben, mindenütt, Franciaországban, Németországban, Svájcban, Ausztriában, Olaszországban." [2] Az uralkodók bankáraiHatalomhoz a mindenkori átkozott PÉNZ szükséges. Legenda vagy igazság, egy dolog biztos: Rothschild Nathan megalapította a család londoni ágát az East India cégnél befektetett 800 millió font arannyal. A 19. század elején a Rothschild-fivérek, mint az európai uralkodók elsőszámú pénzkölcsönzői tettek szert hatalmas vagyonukra és vasúthálózat-építő cégeket alapítottak. A bankházaknál gyakori eset volt, hogy egy és ugyanaz pénzelte mindkét harcoló felet. Például az amerikai polgárháborút, amikor is Rothschild az északiakat, amerikai bizományosa, August Belmont közreműködésével, a délieket pedig Erlangers, — egyik Rothschild-rokon – által pénzelte. Közel kerültek Metternich herceghez, a bécsi kormány akkori külügyminiszteréhez is. Metternich Lothár Venczel herceg öntelt, gőgös, középkori hűbéri nézetekkel telített bürokrata volt, aki az adózó népnek még a természetadta emberi jogát is tagadva, durva önkénnyel közel három évtizedig hatalmaskodott fölötte. Nevét gyűlölettel ejtették ki mindenütt. Állásához a legutolsó pillanatig ideges görcsösséggel ragaszkodott. Ártatlan emberek vérének kellett folynia, hogy a felzúduló népharag elsöpörje az állásából. A nagy rejtélyAmíg a bankházak keresztény uralkodókat segítenek kölcsönökkel, hogy azok véres háborúkban egymást pusztítsák, az ügy tökéletesen rendben van. Ártatlan emberek pusztulása nem számít, csak az a fontos, hogy a kamatokat fizessék! A Rothschildek és Benjamin Disraeli brit miniszterelnök szoros együttműködésével sikerült megszerezniük a Szuezi Csatorna nevű cég feletti hatalmat. Spekulációikkal az orosz nyersolaj, a dél-afrikai gyémántbányák és a dél-amerikai bányák területére is kiterjesztették pénzügyi hatáskörüket. Hatalmuk titka úgy, mint a múltban, most is az állandó titokzatosság. A Rothschild-család tagjai felmérhetetlen vagyonukat úgy tarthatták meg, hogy családon belül egymásból házasodtak. Ellenálltak az beolvadásnak, a kikeresztelkedésnek és a papa kívánságának eleget téve megtartották ortodox-zsidóvallásukat. Az első világháború és Trianon útjánA XIX. század közepén a magyar gazdasági élet a feudálkapitalizmus korába lépett, amikor az Ullmann és társai által alapított Pesti Magyar Kereskedelmi Bank megnyílt, és a részvénytársasági jogot szabályozó törvény alapján részvénytársaságok alakultak. A zsidók gyarapítási joga Galíciából sok bevándorlót vonzott Pestre, Debrecenbe és Kassára. A királyság területén már mintegy 170 ezer zsidó lakott, ebből 1500 család Pesten. Kossuth Lajos vegyesházasságának nehézkes engedélyezése és a spanyol szekularizálások hírei a magyar protestánsokat tömörülésre késztetik. A lutheránus Kossuth a kapitalizmus és a protestantizmus ideológia rokonságát felismerve, törekvéseiket teljes erővel támogatja: nemsokára a «Tengerre magyar!» Jelszavával számukra világkereskedelmi távlatokat nyit és a velencei hajósiskola irányába tereli fiaikat. Míg Széchenyi az osztrák-cseh ipar érdekeit is kielégítő szabadkereskedelem híve, amely mellett a magyar feudalizmus is megrázkódtatás nélkül térhet át a feudálkapitalizmus átmeneti fejlődési szakaszára, addig Kossuth egyszerre akarja kifejleszteni a magyar nemzeti kapitalizmust
és vele magyar városi polgári osztályt nevelni. Közel 160 vidéki fiókkal megalapítja a társadalmi védővámot hirdető Országos Védőegyesületet, amelynek tagjai becsületükre fogadják, hogy csak magyarországi árút vesznek. Megalapítja az Iparegyesületet is, amely inasiskolát, iparkiállításokat létesít. A törvényhozásban a gazdasági szakértelem és a gazdaságpolitikai tudás számára érvényesülési lehetőségeket kíván biztosítani. A védővámrendszer nagy apostolát, Liszt Frigyest, Pest vármegye székházában már diadalmasan ünneplik. Kossuth nevéhez fűződött a népnek nemzetté
emelése, a kiváltságoknak szabadsággal való felcserélése és a társadalmi
osztályoknak az igazság és testvérien hazaszeretet kapcsával egyesítése. A
magyar feudalizmus egyeduralma törvény szerint megszűnt és a
jobbágyfelszabadítást mindenki Kossuth művének tekintette. A
jobbágytömegek az ő nevét mélyen vésték emlékezetükbe. 1848. március
15-én a bécsi egyeduralom és a magyar feudalizmus – egyelőre --
elvesztette a játszmát. Újabb eszközöket kellett igénybe venni a nemzet fejlődésének
meggátlására… [3] Cenzúra
Gróf Széchenyi Jelenkor c. kiadványával egyidőben, 1832-ben Kossuth Lajos (1802-1894) Országgyűlési Tudósítások címen, a pozsonyi országgyűlés eseményeiről tájékoztató kéziratos újság szerkesztését kezdte meg. A lap azért látott napvilágot az országgyűlés idején (1832-1836) kéziratos formában, mert a kormányzat nyomtatott országgyűlési újság közreadását nem engedélyezte. A Kossuth által összeállított, cenzúrázás nélküli lapot, a követeket elkísérő ügyvédbojtárok másolták, majd az ország különböző részeibe a megyéknek, kaszinóknak stb. szétküldték, így lett az a közvélemény tájékoztatója, és szervezője a társadalmi átalakulásért és a nemzeti függetlenségért folyó harcnak. Az országgyűlés berekesztése után
(1836-1837) Kossuth Törvényhatósági Tudósítások Kiszabadulása után, 1841-ben nyomtatott újságot indított, a Pesti Hírlapot, amely Magyarországon a politikai véleménysajtó első nagyhatású képviselője volt. A lapban meghonosított vezércikkeiben minden időszerű kérdéssel foglalkozott, s a szigorú cenzúra ellenére rendkívüli népszerűségre tett szert. Széchenyi álláspontján túlmenve a polgári haladás feltételének a függetlenség kivívását tartotta, míg Széchenyi Ausztriával egyetértésben kívánta a polgári reformok végrehajtását. A cenzúra szigorával párhuzamosan erősödött az ellenállás; az 1839-i országgyűlésen az országgyűlési hírlap engedélyezése kapcsán rendkívül heves harcok folytak a sajtószabadság általános kérdéséről. A kormányzat most sem adott a lapra engedélyt, de rákényszerült, hogy a cenzúra irányítása a bécsi rendőr-minisztérium hatásköréből a Budán székelő Helytartótanács keretében működő tanulmányi bizottság felügyelete alá kerüljön. Mindez feltétlenül enyhülést jelentett a hazai sajtóellenőrzésben, a politikai irodalom kiadása is nagyobb lehetőséget kapott (pl. Kossuth megindította a Pesti Hírlapot), de a hatalom a reformeszméket terjesztő és osztrákellenes művek megjelentetését igyekezett ezután is minden módon megakadályozni. A Pesti Hírlapot például szigorúan cenzúráztatta, s amikor így sem tudta Kossuth eredményes agitációját megakadályozni, Landerer segítségével elmozdította őt a lap éléről. A Védegyletről a korabeli lapok nem írhattak. A cenzúra ezt ugyanúgy megtiltotta, mint Kossuth röpiratának megjelentetését, amelyet a Védegylet ügyében írt. TévedésekAhogy a magyar reformtörekvések izmosodnak,
úgy enged az udvar mind több teret a pánszláv és dákóromán agitátoroknak. A
nemzetiségek vezetői mindenhol azért küzdenek, hogy az ölükbe hullani
látszó szabadságot a magyaroktól való elszakadásra és önálló állami élet
szervezésére használják fel. Röpirataikban ők is a németországi
bölcselkedő zsidó Georg W. Hegel megállapításait idézik: -
«Magyarország nagyjai a szabadságot erőszakba helyezik.» Arra egyik sem számít, hogy Bécsben őket csak eszköznek tekintik, és azonnal eltiporják, ha a családi birodalomtól is függetleníteni akarják magukat. Az udvari körök az erőviszonyok ismeretében nyugodtan nézik a küzdelmet. A délszláv és dákóromán állam elkülönülését a Balkánon még erős Törökbirodalom sem engedte volna meg. A rendi Magyarországon, Hunyadi Mátyás király halála óta a «turáni» magyarok minden eszközt és szövetséget felhasználtak az ugoros magyar népi tömegek elleni faji harcban. Az 1514-1831-ig többször megismételt jobbágyirtás és helyükbe az idegen fajok betelepítése következtében három és fél század alatt a magyarság a történelem süllyesztőjébe lépett, és Európa huszadáról alig negyvenedére csökkent. Az 56 százalékos többségbe jutott idegen fajok magyarosítására többen gondoltak. Wesselényi kimondja: «Nincs nemzetiségünknek ártalmasabb ellensége a betyáros magyarságnál.» Táncsics Mihály is a minden eszközzel való magyarosításért harcol. Batthyány és Kossuth nemzetiségi politikája teljesen elhibázott, mert a nemzetiségeket a dinasztiával átmeneti érdekközösségbe kovácsolja. Egyedül Teleki László látja meg Párizsból a végzetes tévedést. [4] Az új Országgyűlés Kossuth lélekrázó indítványára a haza védelmére 200 ezer újoncot és 42 millió forint hitelt szavaz meg. Kossuth a kibocsátott papírpénzzel megkezdi a magyar honvédség toborozását és szónoki tehetségének teljes érvényesítésével tüzeli harcra a szabadsággal évszázadok után újra megismerkedett magyar népet. A nagy izgalomban a Pestre érkező Lamberg tábornok királyi biztost a nép meggyilkolja. A király emiatt az országot katonai statárium alá helyezi. Kossuth vezetésével honvédelmi bizottmány veszi kezébe a végrehajtóhatalmat. Széchenyi idegei összeroppannak. A magyar csapatok Jellasics csapatait a határig üldözik… a bécsi forradalmárok Latour hadügyminisztert felakasztják és a királyt menekülésre kényszerítik. Windischgrätz tábornagy a prágai forradalom elfojtása után a horvát bán menekülő seregével egyesíti haderejét és leveri a bécsi forradalmat. Az udvari kamarilla a trónjáról lemondatott V. Ferdinánd Habsburg helyébe a 18 éves Ferenc Józsefet állítja trónra, hogy a koronázási eskü megkötöttsége nélkül az egész birodalmat összeforraszthassa. A Kossuth-bankóKossuth, mint a kormány pénzügyminisztere,
tárcáját mindössze 400 000 forinttal vette át. Ez pedig
elenyésző összeg volt a felállítandó hadsereg ellátására. Kossuth ezért
elhatározta az új
bankjegy kiadását. Ez az ún. Kossuth-bankó.
Mindehhez azonban «A május 20-án, a Múzeum udvarán tartott népgyűlés alkalmával Rottenbiller polgármester, a felszólítás felolvasása után 200 forinton kívül rögtön felajánlotta s letette az óráját láncostól, pecsétgyűrűstől. Őt követte a nemzeti kaszinó 20 000 pfrttal, gróf Széchenyi István egy mázsa ezüsttel, Woldainer két láda arany- és ezüst- neművel, gróf Zichy Manó öt mázsa remekmű ezüstneművel, s őket követte azután az egész ország, úgy hogy az ajándékok összege csakhamar milliókra ment.» Innen már csak egy lépés volt az önálló magyar pénz – a Kossuth bankó – megjelenéséig. A gyűjtési akció
eredményeként Kossuth
Lajos, mint pénzügyminiszter, szerződést kötött
a Pesti Kereskedelmi Bankkal, melynek értelmében a kormány kötelezte magát, hogy
aranyban és ezüstben 5 millió forintot tesz le. A bank pedig fedezet
ellenében 12 6/2 millió forintot bocsát ki bankjegyekben. Így jött létre a
híres Kossuth bankó”. [5] Folytatás következik ---------------------------- Eddig megjelent:
|
