„Ha késön, ha csonkán, ha senkinek Írjad!” – Arany János

Hazánkért Online, 2007. május 22.

Magyarország idegen fajú népek vásártelepe?

Budapest kínai óriáscégek hídfőállása?

2007. május - Ismét megerősítették Pekingben, hogy Budapesten lesz a vezető kínai óriáscégek európai főhadiszállása. Megállapodás nincs, az elképzelések azonban egyre határozottabbak: nagykereskedelmi bázist, tájékoztatási és logisztikai központot hozna létre Kína Budapesten. A jövőben egy-kétezer kínai vállalkozás érkezik, de egyáltalán nem biztos, hogy ez jót tesz a magyar gazdaságnak. A főhadiszállás a Budapesten négy éve működő „AsiaCenterben (AC)” és a „China Mart” bevásárlóközpontban lesz, az épületek bérbeadásáról már folynak is a tárgyalások. Az AC 2003-ban nyitotta meg kapuit a főváros XV. kerületében negyvenezer négyzetméternyi bérelhető üzlethelyiséggel a távol-keleti kereskedők számára. A 200 millió eurós befektetéssel 2010-ig megvalósuló vállalkozás jelenleg 70 százalékos kihasználtsággal működik, 450 cég kínálja itt portékáját.

Kérdéses előnyök - Huszty András nem cáfolta a HVG azon tájékoztatását, hogy az első kétszáz kínai cég betelepülését ez év szeptemberében jelentik be, a magyar miniszterelnök tervezett pekingi látogatása során.

– Hazánknak mindenképpen előny, ha itt valósul meg a központ, hisz a betelepülő kínai vállalkozások munkahelyeket teremtenek és az adójuk jelentős bevételt hoznak a költségvetésnek – nyilatkozta.

[Ha annak idején a magyar ipart, a nemzeti vagyont nem herdálták volna el, és a felvett óriási kölcsönökből – amiket elloptak az elvtársak, de továbbra is többszörös kamatokkal fizettetik a magyarsággal -- az ország gazdasági életét tették volna versenyképessé, akkor ma Magyarországnak nem lenne szüksége idegen fajú népek tőkéjére, óriáscégeire! De akkor sokan hittek a demokráciában, privatizációban és a rablóbanda, hazug trockista-politikusok «szakértelmében!» Ezért Orbán Viktor – egyike azoknak, akit felelősség terheli! -- ma nekünk ne beszéljen arról, hogy «az ország nagy bajban van!» Egyidőben nemzetet, hazát és Illuminátus világrendet nem lehet szolgálni!--tj]

Hogy ez a bevétel mekkora lesz pontosan, vagy hogy lesz-e egyáltalán bevétel, az persze nagy kérdés. Emlékezetes, hogy az Állami Számvevőszék elnöke jelentése szerint 2005-ben a nagyvállalatok mintegy 200 milliárd forinttal kaptak vissza több támogatást, mint amennyit társasági adóban befizettek a büdzsébe, és tavaly is hasonlóan a javukra alakult az arány. Vagyis elképzelhető, hogy az ország nem sokat profitál a kínai terjeszkedésből, sőt.

– Gazdasági eredményeink azt bizonyítják, hogy a multik beáramló tőkéje nem a hazai vállalkozásokat segíti – nyilatkozta lapunknak Károvits Tamás szakértő, aki korábban a Fővárosi Közgyűlés kereskedelmi és turisztikai bizottságának a tagja volt. Az Európai Unió (EU) támogatja a tőke szabad áramlását, ugyanakkor belső piacának védelmére intézkedéseket hoz. Mivel nálunk nem ilyen a szemlélet, a multik kivéreztetik a magyar vállalkozókat – mondta.

– Ha a tőke beáramlik az országba, nem kerülnek hátrányba vállalkozásaink egyik ágazatban sem. Ma már az amerikaiak sem engedhetik meg maguknak, hogy ne legyenek kínai kapcsolataik, hát még mi – összegezte lapunknak a pekingi tárgyalásokon is részt vevő politikus, Újhelyi István.

Máris itt van 4000 cég -- Magyarország már most Kína legnagyobb partnere [????] a térségben, a kereskedelmi kapcsolatok az elmúlt években erőteljesen fejlődtek. A statisztikák szerint a 1998-as 450 millió dolláros kereskedelmi forgalom 2005-ben már elérte a 4 milliárd dollárt, s ez 90 százalékban a kínai áruk behozatalából állt.

Tavaly 3,8 milliárd dollár értékű behozatal érkezett Magyarországra, hetvenkét százalékban, elektronikai árucsoportokban, míg hazánk 760 millió dollárnyit szállított ki az ázsiai országba, túlnyomórészt műszaki eszközöket. Jellemző, hogy magyar termék soha nem szerepelt a kiviteli toplistán, a hungarikumok [magyar termékek] kínai megjelenésére pedig még Huszty András sem lát esélyt. Kínában magyar bejegyzésű tőkével több vegyes vállalat működik, a beruházások összege 61 millió dollár. Az itt jelen lévő befektetések értéke ugyanakkor mintegy 200 millió dollár, nálunk több mint négyezer kínai cég működik.

Huszty András úgy látja: ~ a befektetéseket ösztönzi, hogy az itt előállított és összeszerelt termékek vámmentesen kerülhetnek az unió piacára, ami különös hangsúlyt kap az EU dömpingellenes vizsgálatai miatt. A kínaiak haladó és tervszerű terjeszkedését ugyanis a 2005-ben „bugyiháború” néven elhíresült, súlyos, európai érdekkonfliktus is igazolta. Korábban tíz évig volt érvényben egy textil-részesedés, amellyel az EU Kereskedelmi Világszervezete (WTO) korlátozta a tagországokba áramló kínai ruhaexportot.

Gond lehet az ellenőrzésekkel

A kvóta 2005 elején lejárt, az uniós piacokat néhány hónap alatt soha nem látott árudömping özönlötte el, mire tömegesen szűntek meg a könnyűipari munkahelyek. Brüsszel ezért 2005. júliusában tíz kínai ruházati termék esetében újabb mennyiségi korlátozást vezetett be 2008 végéig. Huszty élesen bírálta az EU piacvédelmi politikáját, a „győzzön az erősebb” elve alapján.

– Az ázsiai munkaerő nagyon olcsó, a távol-keleti gyártók ezért kínálják verhetetlen áron portékájukat. Ez persze igaz, csakhogy a piacokra kerülő kínai áruk nagy része ellenőrizhetetlen.

– Elképesztő mennyiségű áru lehet a feketepiacokon. Ennek forgalmát csak becsülni lehet, de több tízmilliárdról van szó – mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség titkára.

A kínai termékek a kereskedelmi központ megépülésével elvileg ellenőrzöttebb módon juthatnak be ugyan a térségbe, de kérdés, bírjuk-e majd ellenőrzésekkel. A kínai kereskedők ugyanis meglehetősen leleményesen használják ki a kiskapukat. Finánc körökben is ismert trükk például, hogy valamely környező országban lévő vámmentes raktárban a kínai termékeket átárazzák. Az új számlákon, amivel „beutazik” hozzánk a szállítmány, már az eredeti árnál jóval alacsonyabb szerepel – ezután fizetik meg Magyarországon az áfát, vámot, egyebeket. Ez komoly károkat okoz, hiszen amikor egykamionnyi áru jön, csak az összértékét nézik, s értesüléseink szerint a magyar hatóságok ellenőrzési rendszerének alacsony hatásfoka is hozzájárul ahhoz, hogy a kínai cégek Magyarországot szemelték ki európai bázishelyül.

Huszty András elképzelhetetlennek tartja, hogy az együttműködés hátterében ez állna. [MNO -Thurzó Katalin]

Mi is az a Schengen?

A Schengeni Egyezményt Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg kötötték 1985-ben a luxemburgi Schengenben. Az egyezmény célja «a belsőhatár-mentes Európa kialakítása” a szerződő felek közötti összes belső határellenőrzés eltörlése által, legyen szárazföldi, tengeri vagy repülőtéri határ, acélból hogy lehetővé tegyék a személy, tőke és áruforgalom szabad, ellenőrzésmentes áramlását a tagállamok között. Az egyezményhez Portugália, Spanyolország, Olaszország és Görögország is csatlakozott, majd 1995-ben, érvénybelépési évében, Ausztria is belépett.

Az egyezmény legfontosabb tényezője a határellenőrzés hiánya a tagállamok között, amely szükségszerűvé teszi a külső határok egyforma megerősítését és a külső határátlépések megszigorítását. A közös cél érdekében minden tag aláveti saját felségjogai idevágó részeit a közösség jogainak. Ennek következtében lehetővé válik a belső határok ellenőrzésnélküli átlépése bármely tagállam közbiztonsági szervei által is, mint például bűnözők üldözése közben.

A tagállamok sajátos egyéni gondjaira hatással lehetnek bármely tagállam belső törvényei, végrehajtási szervei, stb. Az is befolyásolhatja bizonyos tagállam helyzetét, ha egy másik tag kevésbé szigorúan ellenőrzi külső határait. Tehát nagyon fontos a közös határőrzési, vízum és vámpolitika kidolgozása és működtetése. Életbevágóan fontos lehet az egyezmény államai közös politikájának kidolgozása és belső törvényeinek egyeztetése a kívülről bejutni szándékozó idegeneket illetően, legyen turista, ideiglenes munkás vagy letelepedni szándékozó beutazó.

Mivel átjárhatók lesznek a határok és várhatóan e joggal majd élnek is az idegen, ilyen-olyan szándékú idegen ‘átutazók’, az EU már előre kiköti, hogy «nem fogad el szélsőségeket és elvárja az emberi jogok tiszteletben tartását, a határozott fellépést az idegengyűlölet ellen.»

Mivel bizonyos tagállamoknak vannak sajátos belső népességi vagy néprajzi gondjai, a közös-politika súrlódásokra adhat alkalmat, mert a tagok érzékenységi foka bizonyos kérdések iránt meglehetősen nagymértékben különbözik. Komoly súrlódásokra adhat okot, például, a magyar vagy más nemzetiségi kisebbség kérdése és csoporton belüli mozgási lehetőségei. Úgyszintén föld vagy ingatlan vásárlása.

Ámbár a schengeni-csoport nem azonos az Egyesült Európával, a jelen irányzat arra mutat, hogy idővel a kettő, eggyé válhat. Egyre több EU-tag érdeklődik a schengeni-csoport iránt, és egyeztetési tárgyalások már jó ideje folyamatban vannak. Azok az országok, amelyek EU-tagok, az elkövetkező néhány évre (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia), -- bebocsátásuk feltételeként – írják alá a Schengeni Egyezményt.

Kérdések magyar szempontból

Antoine Fobe a brüsszeli ‘Euro Citizen Action Service’ egyik ügyvédje így figyelmeztet:

“Azoknak az államoknak, amelyeknek fontosabbak a saját ügyeik és belső nemzeti érdekeik, a Schengeni Egyezmény halva született elképzelés.”

Természetesen, a határnélküli tagállamok között szabadon járhatnak a bűnözők is, mely bajok megoldása szoros együttműködést tesz szükségessé a két ország karhatalma és bírósága között. Nem lehetetlen, csak fölöttébb nehézkesnek ígérkezik.

Ellenben a trianoni határ 500 kilométernyi szakaszán, az úgynevezett “schengeni határon” 500 kilométeres új vasfüggöny fogja elzárni Kárpátalja, Erdély és a Vajdaság magyarságát nemcsak az anyaországtól, hanem Európától is? Ukrajna, Szerbia és a Fekete tenger továbbra is orosz érdekterület, a Nyugat jóváhagyásával. S mivel a Fekete tenger partján lévő Románia, Ukrajna és Szerbia között van nyilvánvaló, hogy Románia is orosz érdekterület marad?

A Schengeni Egyezmény forgatókönyve szerint, hazánknak kötelessége lesz a külső határok magas fokú védelme és megerősítése. Tehát, ehhez szükséges a magyar határőrség technikai fejlesztése (mondjuk ki, új vasfüggöny készül a külső határra vadászkutyákkal, őrtornyokkal stb!) és az EU vízumpolitikájának elfogadása, tekintet nélkül arra, hogy a környező államokban élnek-e magyar nemzetiségűek. Ezzel szemben mi lesz magyar testvéreinkkel, akik az éj sötétjében menekülnek az ukrán, román illetve szerb “demokrácia” elől? A magyarországi hatóságok, azzal érvelve, hogy mivel ezekben az államokban már volt demokratikus választás, visszatoloncolják őket oda, ahonnan jöttek?

Eddig nem úgy néz ki, hogy Moszkvának sietős lenne belépni az Európai Unióba és a NATO is idegesíti Moszkvát. Erre semmi szüksége nincs, hiszen a háború óta számos egyezmény, -- beleértve a Helsinki Egyezményt is -- biztosítja a Jaltában és Potsdamban odaajándékozott fél Európát.

De tegyük fel, hogy ez majd másként gondolkodó, új nemzedékkel megtörténik. Az elmaradott sötét keleti térségnek legalább még egy emberöltőt kell várnia, s talán 2020 vagy 2030 után számíthat valamilyen megoldásra. Idegenbe vetett testvéreink, akiknek a “demokratikus” kormányaink által megkötött alapszerződések -- állítólag -- “biztosítják” az emberi jogokat, továbbra is az utódállamok jóakaratára szorulnak, ami – Trianon óta tartó magyarellenes politikájukat tekintve - igen kevés reményre ad jogot.

Magyarország belépett az Európai Unióba és onnan nincs visszaút vagy választás: el kell fogadnia a követelményeket, s ezzel megszűnik az ország függetlensége, mivel nemzetközi központi hatalom törvényeinek lesz alávetve.

MagyarországotTrianonban nem megsebezték, hanem feldarabolták! Területszerzésre kiéhezett vadkutyák marcangolták szét az ősi magyar földet. A helyzet mára semmit sem változott, ellenben a nemzetközi pénzhatalom és üzletvilág a határok eltüntetésével újabb gyarmatosításunkra készül - mégpedig a budapesti újtrockista-szabadkőműves kormány közreműködésével.

Tóth Judit