|
|
|
Hazánkért Online,
2007. június 25. A ’Gonosz Isten’ és az erkölcstan
[Jerusalem Post] 2007. 05. 30 - "A
Gáza Övezet területén élő polgári személyek valamennyien és kollektívan
bűnösök a légitámadásokért" - közölte Mordechai Eliyahu rabbi, Ehud
Olmert miniszterelnökhöz intézett levelében.
A
bűnökért szenvedni kell, akár szándékosan, akár tudattalanul követték
el. Itt alku nincs! A Teremtő Úristen ezt az elvet tette az élet és
minden emberi társaság alaptörvényévé, amelyet ha az ember tagad vagy nem
alkalmaz, a természet vagy láthatatlan kezek hajtják végre rajta és
intézményein. Valódi vallás erkölcstanának csak ez az isteni törvény lehet az
alapja és a kiinduló pontja. A
zsidó klerikalizmus ezzel szemben azt tanítja, hogy «Isten a zsidók
bűneit megbocsájtja, de a többi emberét nem, - akik barmok,
tisztátalanok». Ez a bűnbocsánat tulajdonképpen már a szövetségnek egyik
fő pontját képezi, [„… megbocsátom gonoszságaikat, és vétkeikre többé nem emlékezem.” –Jer. 31:31,34 ] azért felesleges is lett
volna egyéb erkölcsi szabályt felállítani, ha a zsidók valamennyien idegenek
között éltek volna. Az egész III. század folyamán a Ptolomeusok jóvoltából
majdnem független állami életet élhettek, amelynek rendjét, -- mivel az állam
feje a főpap volt --, teokratikus erkölcsi törvényekkel biztosítaniuk
kellett. Az
írástudók, ilyen körülmények között szerkesztették meg a több polgári
törvénnyel együtt a Tízparancsolatot, -- az utóbbit az egyiptomi vallás
feltámadás könyvének halottvallomásaiból és a Zend vallás-erkölcsi
törvényeiből. A Tízparancsolat törvényeinek érvényességét azonban
lerombolja a bűnbocsánat tana, amelyet az írástudók szokásuk szerint
számtalanszor ismételnek, -- mint valami reklámot – folyton szem elé
vetítenek [1] és a bűnbocsánat
szertartásával, meg az egyéb bűntől mentesítő áldozatok
ajánlgatásával valóságos vásárt űznek vele! Hatálytalanítják
a Tízparancsolatot azok a törvények is, amelyek ellentétben ezen
idegenből kölcsönzött gyűjteménnyel, a zsidó lélekből
fakadnak. Ilyenek: «Testvéred öld meg, ha bálványimádásra csábít téged.» [2] A
vérbosszút az öregek segítsék elő [3]. Szemed ne lásson kíméletet, hanem élet vesszen
életért, szem szemért, fog fogért [4]. A paráznaság tiltásával szemben
pedig a nemzet eszményképének festi az írástudó Ábrahámot, aki útjában minden
veszélyes szakadékot felesége szépségével hidal át, amivel – valamint Eszter
történetével – megtanítja az utókort arra, hogy ezt a kincset nem annyira a
Tízparancsolat, mint inkább a hasznosság szempontjából kell értékesíteni. De
a zsidó erkölcstan mégsem ezen törvényekben, hanem
inkább azon parancsokban és jóslatokban nyilvánul a maga leplezetlen
valóságában, amelyben az idegenekhez való viszonyt szabályozza: A gyűlölet istene így
parancsol «Ne emlékezz a mi korábbi
gonoszságunkra, de add vissza hétszeresen szomszédainknak szidalmazásukat [5] Legyen nyilvánvaló a pogányokon
szemeink láttára a Te szolgáid kiontott véréért való bosszúállásod.» «Az Úr megesküdött apáidnak, hogy ad
neked nagy és szép városokat, amelyeket nem te építettél, minden javakkal
teli házakat, amelyeket nem te tölték meg, kutakat, amelyeket nem te ástál,
szőlőskertet és olajerdőket, amelyeket nem te ültettél» [6]. Ma már látjuk, mi módon megy végbe
ez az adományozás bankokban és kartellekben! «Ölj meg minden fiúgyermeket
és minden asszonyt az elfogott midianiták között.» [7] «Most pedig menj, vágd
ameleket, pusztítsd el mindenét, ne kíméld! Öld meg a férfit és a
nőt, a gyermeket és a csecsemőt, ökröt,
juhot, tevét és szamarat.» [8] Babylonia: «Áldott legyen aki megragadja és sziklához paskolja kisdedeidet!» [9] «Az Úr így szólt: Lábad mártsad
ellenséged vérébe és kutyáid nyelvét ugyanabba.» [10] «Az elhullott állat húsát ne edd
meg, hanem add ételül az idegennek, hogy az egye meg.» [11] «Adj kölcsönt sok nemzetnek, de te
ne végy kölcsönt, te uralkodj sok nemzeten, de azok ne
uralkodjanak terajtad.» [12] «Idegennek kölcsönözhetsz
kamatra.» [13] «Az Úr téged fejjé tesz és
nem farokká. Egyedül te leszel felül és te nem
leszel alul.» [14] «Kérd tőlem
és én örökül adom neked a népeket és birtokodul a föld határait,
vasvesszővel ütheted őket és mint
cserépedényt összetörheted.» [15] «Pedig nincs bennem bűn
Uram, nincs vétek, ártatlan vagyok, mégis rám törnek és megtámadnak, ébredj föl és fenyítsd meg mind a
pogányokat, a hűtleneket, ne kíméld őket! Pusztítsd el őket Istenem, hogy néped ne feledje!
Hatalmadban szórd szét és taposd el őket. » [16] «Isten a zsidóknak adta a
pogányok földjeit, s ők hozzá szerezték a népek kincseit.» [17] «Az Úr szentjei kezében
legyenek kétélű kardok, hogy bosszút álljanak a pogányokon gójokon és a büntetést végrehajtsák a népeken, hogy kötözzék meg azok királyait
láncokkal, főembereiket pedig verjék vasbilincsekbe.» [18] «Isten így szólt Cionhoz: A
királyok és királynők mind a te dajkáid lesznek, földig fognak
előtted hajolni és lábad porát fogják
felnyalni.» [19] «Mert elvész a nemzet, az
ország, amely nem akar szolgálni neked, az ilyen nemzetek mindenestül
elpusztulnak. A nemzetek tejét szívod majd és a királyok gazdagsága
táplál. Így megtudod, hogy én, az Úr vagyok a te megszabadítód.» [20] «Egyétek a hatalmasok húsát
és igyátok a föld fejedelmi vérét….» [21] Befejező gondolat Röviden
összefoglalva: ez
a zsidó hit és erkölcstan, amely évszázadok óta a zsidóság gondolkodását,
cselekvését, célját, tervét befolyásolta és ma is teljes mértékben
befolyásolja. Érthető azonban, hogy nem minden zsidó képes ennek a
hitnek vagy inkább hitetlenségnek a
poklába beleilleszkedni és nem minden zsidó tud ezekkel az erkölcsi elvekkel megbarátkozni. Így
fest az Ószövetség (Torah) gyűlöletirodalma, amit a tisztánlátás
érdekében mindenkinek melegen ajánlok – mielőtt a budapesti Parlament
jóváhagyja a «gyűlöletbeszéd elleni törvényjavaslatot.» Minél többet
olvasunk belőle, annál világosabb, hogy ilyen «isten» nem létezik, --
nem létezhet, -- amely ennyire féktelenül gyűlöl, szüntelen gyilkosságra
uszít, megkülönböztet, sőt átkozódik! Ezek nem «az Isten szavai»,
parancsai, ilyen istent csak elvetemedett és elborult elméjű gonoszok
fogalmazhattak meg előre megtervezett politikai, illetve világuralmi
célokra. Olvasom
a szöveget, és nem hiszek a szememnek. Az 1500 oldalas BIBLIA – Ószövetség és Újszövetség együtt
-- otthon jelent meg Kalocsán, 1973-ban. Az előszót dr. Ijjas József érsek, a Magyar Katolikus Püspöki
Kar elnöke írta alá. Arra gondolok, hogy akik a szöveget kiszedték nyomda
előtt, nem éreztek valamiféle undort az egésztől? Szatmári István, Őstörténetünk
és a zsidóság c. tanulmánya nyomán Tóth Judit ------------------------- Jegyzetek: 1.
Mózes
II. 34 : 9, • Sámuel 12:31, • Kir. I.
8:50, • Zsolt, 25: 7, • Zsolt.
79:8 stb. 2.
Mózes V.
13 : 6, 16. 3.
Mózes V 19 : 11 4.
Mózes V 19 : 21 5.
Zsoltárok
79 : 8, 10 6.
Mózes V.
6 : 10,11 7.
Mózes
IV. 31 : 17 8.
Sámuel.
I. 15 : 3 9.
Zsolt. 137 : 9 10. Zsolt. 68: 24 11.
Mózes V.
14 : 21 12.
Mózes V.
15 : 16 13.
Mózes V.
23 : 20 14.
Mózes V.
28 : 12, 13 15.
Zsolt. 2 : 8 16.
Zsolt 59 : 5, 14 17. Zsolt. 105 : 44 18.
Zsolt. 149 : 6-9 19.
Ézsaiás 48 : 23 20. Izajás 60 12, 16 21.
Ezekiel 38 : 18
|
"