Hazánkért
Canada Online
1492 – 0956
* 2007.
június 22. Törvény készül a
’gyűlöletbeszéd’ ellen
Magyarországon és az Egyesült Államokban, Kanadában már remekül működik! A szólásszabadság egyetemes megfogalmazásai
A szólásszabadság az Emberi Jogok egyetemes nyilatkozata (1948) szerint elidegeníthetetlen jog. „Minden
személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja
azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást, és hogy határokra
való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és
eszméket”. Az Európai Emberi Jogi Bíróság egy 1976-os
határozata úgy fogalmaz, hogy „a szólás szabadsága nemcsak azokra az
'információkra' és 'eszmékre' vonatkozik, amelyeket az emberek jó néven
vesznek [...], hanem azokra is, amelyek bántják,
felháborítják vagy zavarják [...] a lakosság bármely részét”. A szabad véleménynyilvánítás az egyik alapvető emberi jog, a szólásszabadság része. (Lat.: ius murmurandi = a mormogás joga). Az ókori Rómából származik, ahol a népnek (’plebs’-nek) is megadatott a felszólaláshoz, az elégedetlen morgolódásra való jog. Azóta a köztársaságok alkotmányában is szerepel ez a kitétel. Pl. a Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. törvény) védi a szabad véleménynyilvánítás jogát, tekintet nélkül a megfogalmazott álláspont érték- és igazságtartalmára. Az Alkotmány 61. §-a (1) bekezdése „A Magyar
Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá
arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.” – forrás: „hu.wikipedia.org” * Most, a «gyűlöletbeszéd elleni törvény» szentesítését javasolja a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a MAZSIHISZ. Közösen kezdeményezik a Polgári Törvénykönyv módosítását. Javaslatukat június 20-án adták át az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottsága elnökének. A közös javaslat értelmében: «ha egy csoportot vallási, nemzeti vagy etnikai hovatartozása, illetve
a tagok személyiségének más lényegi vonása miatt ér sérelem, akkor a csoport
bármelyik tagja benyújthat keresetet; a közösséget ért sérelem az egyén
méltóságát is érinti. A sértett csoport bármelyik tagja kezdeményezhet jogi
eljárást, ami szélsőséges esetben azt is jelentheti, hogy valamennyien
pert indítanak.»» A farizeusok nagylelkűsége?
«Amikor a nyilatkozó előítélettől vagy éppen
gyűlölettől vezérelve a társadalom faji, etnikai, vallási vagy nemi
csoportjairól, vagy azok konkrétan meg nem nevezett egyes tagjairól a
csoporthoz tatozásukra tekintettel nyilvánít nagyobb nyilvánosság előtt
olyan véleményt, amely sértheti a csoport tagjait, alkalmas lehet a csoport
tagjainak megfélemlítésére, lelki gyötrelmére, illetve arra, hogy a
csoporttal szemben ellenséges, kirekesztő közhangulat alakulhasson ki.
Ilyen például a holokauszt-tagadás is.» -- Lomnici Z. Azt hiszem, hogy a magyarság már nem is
törődik a «holocaust»-tal, de annál jobban próbálja túlélni a
Talmud-Torah keresztényellenes gyűlölettörvényeit! Megfigyelem, hogy Lomnici Z. sehol nem
említi a többségben élő magyar nemzetet, -- amelynek tagjait majd
„megvédi” a gyűlöletbeszéd-ellenes törvény -- de több helyen és
egyértelműen kiemeli a zsidóságot. Uraim! A lóláb meglehetősen
kilóg, mert ugyan, mikor hozott mostanában (vagy egyáltalán 1945 óta! ) a budapesti Parlament -- a Legfelsőbb Bíróság és a Félő, hogy az 1945 óta tartó magyarországi zsidó illetve «kisebbség-védelmi jogfolytonosság» tovább tart a XXI. században is. A 15 milliós magyarság joga és sorsa soha nem számított, ami ezután is így marad, mert a budapesti nemzetellenes Országgyűlés ezt szentesíteni fogja. Ha ez a MAZSIHISZ-javaslat törvényerőre kap, a magyarságnak semmiféle lehetősége nem marad a túlélésre! Talán ez lesz az utolsó szög a koporsóba. Tudniillik, mi vagyunk azok, akiket vernek a vendégjogokkal visszaélő kisebbségeink, nem pedig fordítva. Például, Budaházy mikor tehet feljelentést az ellene folyó gyűlölethadjárat miatt? Az olaszliszkai tanár családja kenyérkereső családfőjük brutális gyilkossága ellen? Elképzelhető, hogy a két hirhedt magyargyalázó, Regös meg Jáksó feltétlenül a törvény alá esnek, ugye? Vagy majd megvédi őket az «önvédelem»?
Olvasd el! ►A hivatásos new yorki környezetszennyező Sajnos, van a fajtájukból még több is! …
Az csak természetes, hogy a keresztény egyházak egy-követ-fújnak a megtalált testvéreikkel, -- ez már sajnos régen borítékolható. A CIONkereszténység egyházai a Talmud és a Zohar alattvalói, a kabbalisztikus-tanok engedelmes szolgái. Még senkinek sem jutott eszébe, hogy világgá ordítsa: ►ne bántsd a magyart! A magyart nyugodtan lehet gyalázni, véresre verni és büntetni miközben a magyar-ellenes erők újabb védelmet kapnak?
Nos, legyünk tárgyilagosak. A «gyűlölet ellenes törvényjavaslat» elindult hódító útjára, amelynek az Országgyűlésben előreláthatólag semmiféle akadálya nem lehet és nem is lesz! Tehát meglesz a gyűlölet elleni törvény, amivel szembenáll a zsidók mindenkori Élettörvénykönyve, a Talmud és a Torah, amelynek parancsai minden más törvény fölé helyezik a zsidóságot. Mivel ez utóbbi gyűlöletirodalom – tudomásom szerint – még mindig használatban van, -- sőt már Erdő Péter budapesti bíboros érsek is tanulmányozza -- hogyan egyezteti majd a Legfelsőbb Bíróság az újdonsült «gyűlölet ellenes törvényt» és a zsidó Élettörvénykönyv szabályait? Mindkettő használata egyszerre nem lehetséges: ►vagy az egyik, vagy a másik. «Ha egy zsidó és egy gój vitájában te döntesz, és a zsidótörvények szerint a zsidónak a világi törvények szerint a gójnak van igaza, inkább adj igazat a zsidónak és mondd a gójnak, hogy ’a zsidónak van igaza a mi törvényeink szerint’. Ha mégis a gój mellett kellett döntened, addig zaklasd őt különféle fortélyokkal, mígnem végül a zsidónak lesz igaza.” ►Magyarul: - testvér! vedd tudomásul, hogy gójnak soha nem lehet igaza zsidóval szemben. Hogyan lehetséges védekeznünk például azzal a mózesi törvénnyel szemben, hogy ►«Elhullott állatból ne egyetek. De a városodban lakó
idegennek odaadhatod, ő megeheti, vagy add el egy teljesen idegennek.
Mert az Úrnak, a te Istenednek szent népe vagy. » [M Törvény 12 - The Torah, Deuteronomy, 14:21.] Mivel a Talmud szerint a keresztény idegen
fajzat, akkor majd mi megehetjük a döglött állat húsát, amit ráadásul még
meg is kell venni! Lomnici úr, Ön gondolja, hogy majd ez ellen megvéd a
törvénye? Nem meríti ki a gyűlölet fogalmát az, hogy döglött állat húsát
kell idegennek adni? Nem lesz több «ius murmurandi»? Emlékszünk-e még? Magyarországon 1948-tól 1989-ig parancsuralmi kommunista rendszer volt, -- a hatalmát csak a szólásszabadság megtagadásával és a cenzúra eszközeivel tudta biztosítani. Politikai viccet meséltél társaságban, nem tisztelted eléggé a népidemokráciát? Hajnalban már várhattad a csengőfrászt, mert osztályidegen lettél és a nép ellensége! Hivatásos újságíró csak párttag lehetett.
Természetesen voltak közismert tabu-témák, például a Szovjetunió bírálata, a katonai szövetségi rendszerhez (Varsói szerződés) való tartozás és a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásának magkérdőjelezése, a szocialista gazdasági-politikai rendszer és az ezen alapuló KGST rendszerszemléletű kritikája, Trianon igazságtalanságainak felvetése és végül az 1956-os Szabadságharc nevén nevezése és reális értékelése. Aztán, annak érdekében, hogy a Magyarországgal határos országokkal megmaradjon a jó viszony, tilos volt a határon-túli magyarok valós helyzetét ecsetelni. Egyértelmű volt, hogy az effajta elnyomás nehezen bírható. Ennek eredményeként a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján megjelent az ’underground’ /földalatti/ ellenzéki sajtó. Eleinte nehezen bővült a tagok köre, mivel az akkori rezsimnek sikerült megfélemlíteni a népet annyira, hogy ne merjenek megszólalni. /hu.wikipedia.org/ Voltak ám kivételek is!
«Magyarországon 1945 után nem volt
zsidóüldözés!» -- “Lehetséges, hogy egyesek még mindig antiszemiták, az
antiszemita jelenségek netán előforduló megnyilvánulásai ellen azonban
kormányzatunk intézményesen, preventív és represszív módon küzd. A megelőzés,
amely kizár mindenfajta antiszemita uszítást, filmjeinkre, könyvkiadásunkra,
a sajtóra és az iskolai oktatásra vonatkozik. S ha valakit elkövetett
antiszemitizmussal vádolnak, azzal szemben megtorló intézkedést
foganatosítanak, s mint bűncselekmény elkövetőjét börtönbüntetésre
ítélik. Ismétlem: a magyar zsidóság, mint felekezet,
ragaszkodik ősi zsidó vallási tradícióihoz, s amellett, hogy az
izraelita hitfelekezethez tartozik, a magyar államnak egyenrangú polgára.
Izraelita vallású magyarok vagyunk, magyar állampolgárságunkat jól
összeegyeztetjük zsidóságunkkal. Hittel és meggyőződéssel
mondhatom: mindannyian részt veszünk a Hazafias Népfront programjában
meghirdetett magyar nemzeti egységben, és közösen fáradozunk országunk
gazdasági, szociális és kulturális felemelkedésén. A célok egyszerűek.
Olyan társadalmat épít népünk, amely megszüntette az embereknek világnézetük,
fajuk, felekezetük szerinti hátrányos megkülönböztetést és következetesen
küzd a békéért. A fővárosban élő zsidóság -- amennyiben elkerülte a deportálást -- megmenekült, a gettót, ahol 70 ezer ember volt bezárva, az utolsó percben, 1945. január 18-án a szovjet hadsereg felszabadította. Az ország felszabadulását követően megszűntek a zsidókkal szemben a fasizmus idején alkalmazott diszkriminációk, hátrányos megkülönböztetések. 1948. decemberében került sor a magyar állam és a magyar zsidóság közötti egyezmény megkötésére. Ez az egyezmény biztosította és biztosítja ma is — az izraelita hitfelekezet részére a legteljesebb vallás- és lelkiismereti szabadságot s az ősi tradíció fenntartásának minden lehetőségét. Ezt az elvet generálisan 1949. augusztusában a Magyar Alkotmány is megerősítette. Kulturális életünk eleven. Könyvkiadásunk említésre méltó...” -- «A magyar zsidóság 1971-ben». Magyar Hírek, 1971. 05. 15.
Ha valaki fellapozza a még mai is
létező Új Élet nevű zsidó hetilapot a háború utáni
évekből, meglepődve olvashatja a vörös hadsereget éljenző
dicshimnuszokat! Érdekes, hogy sem a háború előtt, sem utána nem
aggódtak a vallás miatt.
***
Tóth Judit Kanada
|
