|
|
Hazánkért
Online, 2007. 2007. július 17.
Magyarország
az adósok börtönében
Járai Zsigmond a hatalomátmentés után létrehozott
független (?) magyar jegybank, a Magyar Nemzeti Bank harmadik elnöke volt,
2001 és 2007 között. Az elnök úr ezenkívül, a nemzetközi
háttérhatalmakat irányító, titkos Trilateral
Commission adatalapja
(Háromoldalú Bizottság) tagja is. /A képek és
pirossal jelzett megjegyzések, tőlem. –tj/ Járai
Zsigmond: - «Attól félek, hogy
inkább a kritikusabb oldalra álltam át. [Szomorú, hogy hét hosszú esztendő
kellett, hogy a kritikus oldalra álljon! Eddig hol volt? --tj] Úgy látom, hogy rossz állapotban van a
magyar gazdaság, és sajnos rossz irányba is halad. Folyamatosan csúszunk
lefelé. El is mondtam a Civil Akadémián is, hogy ez
a Medgyessi és Gyurcsány-kormány rossz gazdaságpolitikájának a következménye,
hogy a magyar gazdaság ilyen helyzetbe került. Ebből nagyon nehéz lesz
kijönnünk.
(..)
Úgy gondolom, hogy az államnak nem kell eladósodnia. A vállalkozások persze
eladósodhatnak. Az államnak nincs vállalkozási funkciója, tehát pont az lenne
a modern államnak a lényege, hogy az állam szociális és biztonsági, és az
egész gazdaságot működtető jogszabályokat hozzon létre, ilyen
funkciói vannak, míg a gazdaságot szabadon hagyja. Nagyon sokan mondják - nem
csak Magyarországon, más országokban is -, hogy jó az, ha az állam felvesz hiteleket, majd jól befekteti őket.
[Dehogy történt
befektetés! A milliárdok szépcsendesen kicsúsztak valahová, Moszkvába, Svájci
bankokba stb –tj] Nálunk is ez
volt az ideológia a 70-es, 80-as években. A 70-es években elkezdtünk
adósságot felvenni, amikor az olaj árrobbanás hatásait akartuk kivédeni.
Miközben Európa, vagy Nyugat-Európa az egész gazdasági szerkezetét egy
energiatakarékosabb szerkezetre állította át a magas olajárak miatt, addig mi
hitelfelvétellel finanszíroztuk a magas olajárat, és a magyar gazdaság rossz
szerkezete továbbra is fennmaradt. Akkor kerültünk bele először az
adósságcsapdába, és a 2000-es években másodszor, hiszen 1990-ben, a rendszerváltáskor a bruttó hazai terméknek nagyjából 80
százaléka volt a teljes adósság, és azt 2000-re „Az adósság nagy
része egyébként most már kamatteher.
Magyarország tipikus adósságcsapdában
van, amikor az adósságunk kamatait is
adósságból fizetjük. A kamatok
fizetéséhez is újabb hiteleket veszünk fel. Az államadósság nagyjából 80
milliárd dollár. Ennek, talán ha 25 százalékát felhasználtuk akár
fogyasztásra, akár beruházásra, a döntő többség az a folyamatosan
halmozódó kamatteher volt. Ez a legdurvább és legrosszabb adósságcsapda,
amiből nagyon nehéz kikerülni. Az én számításaim szerint, a dolgozó,
Magyarországon foglalkoztatott 4 millió embernek nagyjából 2-3 évig ingyen
kellene dolgoznia ahhoz, hogy visszafizessük az adósságot. [Felháborító, -- még viccnek is
rossz, ilyesmit egyáltalán említeni -- jobb megoldást nem talált! Miért
kellene éppen a 4 millió magyarnak
visszafizetni az elherdált, ellopott pénzeket? Úgy gondolja a pénzember, hogy
a magyarok itták el a milliárdokat? És ez az ember mondja magáról, hogy magyar
és pénzszakértő?--tj]
Tehát semmilyen fizetést nem kapnánk 2-3 évig, akkor tudnánk kijönni
ebből az adósságcsapdából. Így, hogy közben még fizetést is kapunk, így
azt gondolom, hogy 20-30, vagy akár 50 évet is igénybe vehet. Egy jó
gazdaságpolitika esetén.” ►Forrás
Tóth Judit Hazánkért |