Hazánkért
Canada Online
1492 – 0956
* 2007. augusztus 4.
Amerika árulói és lefegyverzői
Első rész
vérbe az 56-os Szabadságharcot, és
1989 óta, a mai napig nemhogy nem történt Számonkérés „á la Nürnberg”, de a
hatalmukat átmentett bolsi-fajzatok továbbra is a magyarság nyakán
ülnek! –tj 1940 óta az amerikai kémkedők jelentős része zsidó származású volt – kivéve néhányat, mint Whitaker Chambers, Alger Hiss, és Elizabeth Bentley.
A Rosenberg házaspár Julius elektromérnök és Ethel, atomtitkokat csempésztek át a szovjeteknek, halálra ítélték és kivégezték őket 1953-ban. David Greenglass, Rosenberg Ethel fivére, Los Alamos-ban volt gépszerelő, aki résztvett a kémkedésekben: a bombagyártás részletes rajzait adta át Harry Gold-nak. Ruth Greenglass, David felesége. Morton Sobell, a „Navy’s Bureau of Ordnance” [tengerészet] volt radar-mérnöke; Elitcher és Rosenberg egykori iskolatársa. J. Robert Oppenheimer, az USA egyik legfontosabb atomfizikus, a Manhattan Project vezetője atomtitkokat adott át Moszkvának. Szilárd Leó (a név ugye ismerős!) Oppenheimer-rel együtt dolgozott a Manhattan Project kutatásain. Bruno Pontecorvo, Olaszországban született, 1940-ben kivándorolt Oklahomába. George Silverman, az amerikai légierők egyik tisztje, Elizabeth Bentley barátja. Morris Cohen (Peter Kroger), kém-toborzó, szintén segítette Rosenbergék munkáját. 1942-ben belépett katonának az U.S. hadseregbe. Robert Soblen, Izraelbe menekült, de mialatt 1962-ben visszahozták Amerikába, öngyilkos lett. Jack Soble, az amerikai kémhálózat vezetője, amelyben Boris Morros is résztvett. A hálózat tagjait letartóztatták 1957-ben. Charles Kramer, a «Kilgore Committee» tagja; - a bizottság feje Harley Kilgore amerikai szenátor volt, Henry Wallace beszédírója. Victor Perlo, az Amerikai Kommunista Párt [CPUSA] hivatalos közgazdásza, a háborúhoz szükséges termelőeszközök [War Production Board] szervezetének egyik tagja. Lee Pressman, ügyvéd
«Congress of Industrial Organizations ( Jacob Albam, Jack Soble munkatársa. V. J. Jerome (Isaac
Romaine), az amerikai Kommunista Párt elméleti szakembere. Alexander Trachtenberg, a CPUSA tagja. Jacob Mindel, a
CPUSA tagja Israel Amter, a CPUSA vezetőségi tagja. Albert F. Lannon, a CPUSA tagja. Fred Rose, kanadai kommunista Professzor Israel Halperin, kanadai kommunista Jacob Stachel, az US Kommunista Párt egyik fontos vezetője John Gates (Israel Regenstreif), régi CPUSA-tag, a spanyol polgárháborúban is résztvett, a «Daily Worker» főszerkesztője, a «Foley Square» alperes «Foley Square» amerikai kommunisták bírósági tárgyalásában. Gus Hall (Arvo K. Halberg) a CPUSA elnöke, alperes «Foley Square» amerikai kommunisták bírósági tárgyalásában. Irving Potash, alperes «Foley Square» amerikai kommunisták bírósági tárgyalásában. Philip Bart, a Daily Worker kiadvány vezérigazgatója Gil Green (Gilbert Greenberg) alperes «Foley Square» amerikai kommunisták bírósági tárgyalásában. Carl Winter (Philip Carl Weissberg), alperes «Foley Square» amerikai kommunisták bírósági tárgyalásában. Alexander Feklisov, Julius Rosenberg ügyvezetője, kapcsolatai voltak a new yorki szovjet konzulátushoz (állítólag zsidó származású) Joel Barr, J. Rosenberg barátja, elektromérnök, az amerikai katonai radar-készülékeknél dolgozott «Army Signal Corps Lab» Forth Monmouth, állását Rosenbergnek köszönheti. Csehszlovákiába menekült, ahol álnevet vett fel. William Perl, Clevelandban dolgozott, mint a «National Advisory Committee for Aeronautics» [a repüléstan nemzeti bizottsági tanácsa] tagja. Gaik Ovakimian, a KGB amerikai kirendeltségének vezetője. [Valószínűleg zsidó] Harry Dexter White, (Weiss) F. D. R. Roosevelt elnök pénzügyminisztere, Hernry Morgenthau helyettes államtitkára; a Bretton Woods és a Világbank «szülőatyja». Bernard Schuster, J. Rosenberg jó barátja, a CPUSA tagja, Earl Browder által összeköttetést tartott fenn a KGB-vel. Alfred Sarant, Barr barátja, elektromérnök, az amerikai katonai radar-készülékeknél dolgozott «Army Signal Corps Lab» Forth Monmouth, állását Rosenbergnek köszönheti. Csehszlovákiába menekült, ahol álnevet vett fel. Harry Gold (Goldodnitsky), kémikus, tagja volt a 1940-es Fuchs-Gold kémhálózatnak. Abraham Brothman, New Yorkban egy mérnöki vállalat vezetője volt, szintén tagja a Fuchs-Gold kémhálózatnak. Miriam Moskowitz, a Fuchs-Gold kémhálózat tagja. Sidney Weinbaum (Israel Weinbaum), a Fuchs-Gold kémhálózat tagja. Theodore Hall (Hallsberg,
néha Holtzberg), Enrico Fermi
és J. Robert Oppenheimer munkatársa, „az első volt, aki a szovjetnek
titkos adatokat adott át az atombombagyártáshoz.” [1] Judith Coplon, 1949-ben az amerikai Igazságügyi Minisztériumból titkos okmányokat csemszépett át egy orosz ügynöknek Isak Akhmerov, feleségül vette a kommunista fővezér Earl Browder unokahúgát. Yakov (Jacob) Golos, a kémhálózat egyik fontos szervezője az amerikai Kommunista Párton keresztül. Gregory Kheifetz, szovjet konzul-helyettes San Francisco-ban, akit valószínűleg J. Robert Oppenheimer szervezett be szovjet kémnek. Sam Semyonov, (Abe Taubman), az «XY Line» kémhálózat egyik tisztje, aki technológiai és tudományos titkokat adott ki. Maurice Halperin, U.S. Office of Strategic Service
[amerikai stratégiai szolgálat hivatala] alkalmazottja. Armand Hammer, Lenin nagy barátja, napjainkban a világ felmelegedésével riogató demokrata Al Gore „keresztapja”, dúsgazdag milliomos, kommunista, az Occidental Petroleum feje. Abban az időben – a 20. század elején -- ő volt a világ egyetlen milliomos-kommunistája. Azóta alaposan elszaporodtak! Gerhart Eisler, a CPUSA egyik titkos főnöke, az 1930/1940-es években. J. Peters (Joszef Peter, igazi neve Goldberger),
Komintern-ügynök, G. Eisler
barátja, a «Peters Manual»
szerzője, Nathan Gregory Silvermaster, a második világháború utáni kémhálózat vezetője; az «U.S. Board of Economic Warfare» tagja; az amerikai pénzügyminisztérium egyik magas beosztású tisztje. Bella Gold, az amerikai kereskedelmi-minisztérium alkalmazottja, Nathan Silvermaser mellett dolgozott. Sonya Gold, amerikai pénzügyminisztérium alkalmazottja; Nathan Silvermaser mellett dolgozott. Philip Jaffe, a maosita szellemiségű «Amerasia» c. kiadvány szerkesztője. Dr. Joseph Weinberg, University of Minnesota hivatalnok. Andrew Roth, a U.S. Naval Intelligence [amerikai tengerészeti felderítő-szolgálat] hadnagya. Samuel Dickstein, U.S. kongresszusi képviselő, New York Alfred Stern, amerikai üzletember, a keresztény Martha Dodd férje. Boris Morros, amerikai üzletember, a «Paramount Studio» volt alkalmazottja, Alfred Stern munkatársa. Mark Julius Gayn (Mark Ginsbourg), újságíró, Phil Jaffe barátja, az Amerasia és a The New Republic c. lapnál dolgozott Jonathan Pollard, US tengerészeti elemző (analyst),
titkos anyagot adott át Izraelnek, ahol ma „nemzeti hősként” ünnepelik. ------------ [1] „The Boy who gave
away the bomb”, by Joseph Albright és Marcia Kunstel,
The New York Times, 1997.09.17.
N.B.
- Sources for the above document include, but are not limited to: essay "The
Jewish Disproportionate Involvement
in Communism," by
Ian McKinney, [Rev. 3.0, *Legal disclaimer for web posting: it is entirely possible that some of the persons listed in the above document were never convicted of the crime of espionage in a court of law. True guilt must be determined only via a fair trial. Tóth Judit Kanada A 2.
rész folytatása következik
|
