|
Hazánkért
Canada Online
1492
– 0956
Hazánkért, 2007. szeptember 29.
Ki volt «A Talmud Magyarul» fordítója?
Az Internet Google-keresője 808 portált
hoz ki, amelyek Luzsénszky Alfonz, illetve „A Talmud Magyarul” c.
munkájával foglalkoznak. Néhány helyen említik, hogy „Luzsénszky Alfonz, aki katolikus pap volt, jól ismerte
a héber nyelvet és magyarra fordította a Talmudot.” Ez
helytelen. Mivel mindig kíváncsi
vagyok az életrajzokra, sikerült kikutatni, hogy két Luzsénszky nevű személyről
van szó: /1/ az édesapa és /2/ a fia, aki jezsuita pap lett, bár az
Interneten a Katolikus Lexikon ezt nem említi, a neve nem kapcsolódik a
Talmud fordításához
De akkor hány Luzsénszky Alfonz élt?
► „(…) Jaj annak a gójnak, aki megszegi, miként Luzsénszky Alfonz (1902-1975)
a magyar szervita szerzetespap-teológus, aki egyetlenegy hitközséget sem
kérdezett meg, elmondhatja-e híveinek, mi az árrés? Hát elmondta, ezért
csekély 10 évet kapott Moszkva budapesti jóságos helytartóitól, amiből
tudomásunk szerint hármat le is ült. Hogy utána pártunk és kormányunk miként
kezelte, az mindmáig a humanista, szabadelvű, másságos történetírás
titka. (Igaz, Dövényi Nagy Lajos nem úszta meg ennyivel: őt
életfogytiglanra ítélték ugyanazért, amiért Páter Luzsénszkyt. Az
életfogytiglanból 18 év lett.) (…)”
|
► Luzsénszky Alfonz, SJ (Bp., 1902. szept.
13.-Bp., 1975. márc. 16.): hittanár. - Az esztergomi egyházmegye növendékeként
Hollandiában végezte a teológiát. 1927. VI. 29: Esztergomban pappá
szentelték. Nagymaroson, 1931: Bp-Külső-Ferencvárosban, 1933: Óbudán
kp., majd a Damjanich u. Áll. Tanítónőképző hittanára és a Regnum
Marianum tagja lett. 1945. X. 9: lépett a JT-ba. 1950: a pesti Jézus
Szíve-tp. igazgatója. 1951-64: nyugdíjazásáig kántor. - 1931. II: a Magyar
őserő röpirat felelős kiadója, 1933. III. 1-VII. 27: a Farkaskölykök cserkész hetilap fel.
szerkesztője és felelős kiadója. 88.
Schem. Strig. 1943:310; 1982:408. - Cat.
SJ 1947:57; 1948:58. - Szolg. 1975. 26:94.
http://lexikon.katolikus.hu/
|
|
► Luzsénszky (1919-ig? Szentesy) Alfonz
(Bp., 1876. jan. 13.-Bp.?, 1946. márc. után): újságíró. - L. Félix báró örökbe
fogadott fia. Belépett a szervita rendbe, teológiát kezdett tanulni, de
ismétlődő betegeskedése
miatt elbocsátották. 1898-1903: a Páduai Szent Antal
Lapja munkatársa 1902. XI. 5: megindította a kéthetenkénti Szent József
Lapját, amely 1905-10: Katolikus Magyarország néven jelent meg, majd
pártolás hiányában megszűnt. A P. Napló szerint 1910: g. k. hitoktatás
Budapesten (neve a Mo. lat. és gör. szertartás papság 1909/10. évkönyvében
nem található).
-
Növényi szerekből előállított kivonatokra 1925-ig 3 szabadalmat
kapott. - A Népbíróság 1945. X. 2: A zsidóság bűnei c.
műve miatt 10 év börtönre és vagyonelkobzásra ítélte, amit 1946. III:
a NOT 3 évi börtönre enyhített (további sorsa ismeretlen). - M: Tévelygő
Izrael. Ford. Alfonz testvér. Szatmárnémeti, 1901. - A Szent József
lapja nagy képes naptára az 1904. és 1905. évre. Szerk. és kiad. Uo.,
1903-08. - A kisded Jézus nagy képes naptára az 1905. és 1906. évre. Szerk.
és kiad. Uo., 1905-06. - A Szent Háromság nagy képes missziós naptára az
1906., 1907. és 1908. évre. Szerk. és kiad. Uo., 1905-07. - Páli Szent
Vince nagy képes naptára az 1906. és 1907. évre. Szerk. és kiad. Uo.,
1905-06. - Szent Alajos nagy képes naptára az 1906. és 1907. évre. Szerk.
és kiad. Uo., 1905-06. - Mária szent szíve nagy képes naptára az 1906. és
1907. évre. Szerk. és kiad. Uo., 1905-06. - Jó Pásztor nagy képes naptára
1906-1910. Szerk. és kiad. Uo., 1905-10. - Mindszentek nagy képes naptára
1906-1910. Szerk. és kiad. Uo., 1905-10. - A Kath. Mo. kis képes naptára
1907-1910. Szerk. és kiad. Uo., 1906-10. - A Kath. Mo. nagy képes naptára
1907-1910. Szerk. és kiad. Uo., 1906-10. - M. breviárium, vagyis a papi
zsolozsmák a nép magán használatára alkalmazva. Ford. (A himnuszokat ford.
Bálint György.) Bp., 1907. - Szent Benedek nagy képes naptára 1907-1910.
Szerk. és kiad. Uo., 1906-10. - Keresztényvédelem. (benne: Zsidóvédelem. A
Talmud magyarul.) Ungvár (ny. Bp.), 1910. - A Talmud magyarul. Ford. és
kiad. Bp., 1911. (Új kiad. 6 füzetben: Zsidóveszedelem, vagyis a Talmud
magyarul. Uo., [1913]) - Utolsó idők. Szeged, é.n. (új kiad.
Hiteles kútfőkből összegyűjt. Bp., 1912. (5. kiad. Mi vár
ránk a 20. században? Uo., [1919], 6. kiad. Mi vár ránk a közeli
jövőben? Uo., 1920). - Jeruzsálem pusztulása. Írta Josephus
Flavius. Ford. és kiad. Bp., 1914. (4. kiad. 1918. ez már L. A. néven) - Öngyógyítás.
A betegségek fölismerése, meghatározása és gyógykezelése. Uo., 1915.
(2. kiad. Uo., 1917). - A természetes gyógymód receptek könyve. Uo.,
1915. (2. kiad. 1915) - Védekezés a szexuális bajok ellen. Uo.,
1915.
A Talmud magyarul. 15
füzetben. Ford. és kiad. Uo., 1919-20. (12. kiad. 1944) - Asszonyok
könyve. Uo., 1924. - Schulchan Arukh. (Der gedeckte Tisch.)
Leipzig, é.n. - Der Talmud in nichtjüdischere Beleuchtung. Uo. (ny.
Bp.), 1932. - Die Talmud-moral. Oebisfelde. Radwitz, 1936. - A
talmudzsidó. Írta Rohling Ágoston. A keresztények a Talmudban.
Írta I. B. Pranaits. Feleletek a keresztényeknek. Írta Kimchi Dávid.
Ford. Bp., 1940. - A zsidó nép bűnei. Uo., 1941. - Írói neve: Alfonz
testvér; Szentesy Alfonz (1918-ig); Luzsénszky (Szentesy) Alfonz (1919-20).
88
Pesti Napló 1910:305. sz.
(Feljelentés egy pap ellen) - Magyar Nemzet 1945. X. 3. - Szabad Nép 1946. III.
19. - Gulyás XVII:1302. http://lexikon.katolikus.hu/
|
VÉLEMÉNYEK – «jó pap holtig tanul»
Olvasó írja a «Sofar.hu» zsidó lap
Fórumáról:
 www.sofar.hu/node/91212 -
„Szegény Luzsénszky Alfonz, nem tudom, hogy honnan kászálódott elő, egy
ijen nagyszerű népre, mint Israel ijen ördögien gonosz dolgot mondani
hát szegény nagyon beteg lehetett, galamb volt előtte és kígyónak látta.
Lehet, szegény ember forgolódik a sírjában, mert miután meghalt rádöbbent
odaát, hogy mijen nagy hülyeséget mondott. Az ördög egy hazug bukott angyal,
akinek az érdeke, hogy a tisztát, a szentet bemocskolja a hazugságaival,
Luzsénszky ennek a hazug ördögnek a szolgája volt és azt tette, amit a
főnöke adott a szájába.
Én pedig kimerem
jelenteni, hogy ez az ember egy hazug gyűlölködő, és minden
igazságnak ellensége. És azt is kijelentem, hogy Israelt a Mindenható
élő Isten az örökké való hívta életre, a sátánnak ehhez semmi köze sincs
az ő terve inkább az, hogy a zsidóságot eltörölje a föld színéről.
De nem fog neki sikerülni, még ha fel is robban dühében, mert Israel Istene
őrködik az ő áldott népe felett. Nos szegény Alfonz, ha olvasná az
írásomat, minimum szívinfarktust kapna, odase neki.
.Shalom, Csige János, 2007, 08. 30.
 A gój – www.interdnet.hu/zsido/UJELET/archiv/u981107.html „[…] A múlt század
második felében, pontosabban 1871-ben a hírhedt münsteri német
teológiaprofesszor, August Rohling kiadott egy antiszemita hamisítványt
(Talmudjude, vagyis A Talmudzsidó címmel), amelyben a zsidó irodalmat, és
különösen a Talmudot keresztényellenes színben igyekezett feltüntetni. [Érdekes,
hogy minden, amit nem ők írnak, hamisítvány! -tj] A koholt vádakkal
persze nem érdemes foglalkozni, mi sem vesztegetnénk rá az időt, még
akkor sem, ha tudjuk, hogy írása sajnos (a magyar Istóczy Győző és Szentessy-Luzsénszky
Alfonz közvetítésével) hatást gyakorolt a szégyenletes tiszaeszlári vérvád
(1882/83) kialakulására. Csakhogy a sok képtelen vádaskodás és hamisítás
között mégis van egy olyan, amely — a külső támadás hatására, sajnálatos
módon — még bizonyos zsidó körökben is tévesen rögződött meg. […] - Mi a különbség egy zsidó
és egy gój között?
- Nagyon egyszerű! A zsidó kora reggel
fölkel az ágyából, szépen megmosakszik, elmondja a gyönyörű reggeli
imákat, szépen megreggelizik, iszik egy finom slovovitzot, majd elsiet a
munkába. Ezzel szemben mit csinál a gój? Korán reggel nagy nehezen kikecmereg
a vackából, lelottyantja magát egy kevés vízzel, elmormolja a maga
értelmetlen imáit, eszik valami ehetetlen ételt, felhajtja a büdös
pálinkáját, hogy végül elkotródjon a melóba. [Kedves méltatás, ugye -tj] ◘ -- Raj Tamás rabbi,
Budapest,
Raj Tamás rabbi válasza egyik
érdeklődőnek: - „Tisztelt K. Á.! Az Ön
által említett idézet valóban egy közönséges antiszemita hamisítványból való,
amelynek semmi köze az eredeti szöveghez. Ezt a hamisítványt egy német
teológus, August Rohling követte el a 19. században, amiért a bíróság
elítélte őt, és le kellett mondania a katedrájáról. Ebből a német
hamisítványból egy Szentessy Luzsénszky Alfonz nevű szélsőséges
antiszemita készített magyar változatot. Őt is elítélte a Horthy
korszakban (!) a bíróság, mert kiderült, hogy az eredeti Talmudot még csak
nem is ismeri, nem is látta! Sajnos, ezt egyesek mindmáig terjesztik, és
megtévesztenek vele még jóakaratú embereket is. Most nemsokára kiadjuk
magyarul „a valódi Talmud”-ot (ez lesz a címe), érdemes lesz azt elolvasni.
Üdvözlettel: R.T. [www.zsido.hu/aktiv/rabbiv.php]
Üdvözletem Rabbi Úr! --
Hogyan tudná cáfolni a Luzsénszky Alfonz által magyarra lefordított Talmudban
szereplő, a zsidóság szempontjából negatív tételeket. Itt halkan
megjegyzem, hogy az angol fordítás is megegyezik vele. ◘ Pl.: Sanhedrin, 58b
lap: "Ha egy nemzsidó egy izraelitát megüt, méltó a halálra, ha
valaki egy izraelitát arculüt, az éppen annyit tesz, mintha az Istenséget
ütötte volna arcul." (Forrás: Luzsénszky Alfonz: A Talmud magyarul,
szerzői kiadás, Bp. 1940. p. 158.)
◘Na és a Zoharból származó angol fordítást mivel cáfolja?
"...az élő lélek Izraelre vonatkozik, amely egyedüli birtokosa a
szent, élő, felülről származó lelkeknek. A szarvasmarha, a
csúszómászók és a föld vadállatai a többi népekre vonatkoznak, amelyek nem
élő lelkek." (Zohar, Bereshith 47.a)
◘Na és a Zsidó Enciklopédiából való idézetet? - "A
szombatot nem tartó nem zsidó érdemes a halálra." (Jewish Encyclopedia,
"Gentiles" ,p. 623) Válaszát előre is köszönöm! Dávid
Üdvözletem, Dávid! Az
Ön által előhozott idézetek tipikus példái a nem éppen pontos
idézeteknek vagy fordításoknak. Vegyük sorra. 1. A Talmud képletesen úgy
véli, az ember arca Isten tükörképe, „képmása”, tehát ha valaki arcul üti
embertársát (nem számít, hogy zsidó vagy nem zsidó), az olyan, mintha az
Istenséget ütötte volna arcul… 2. A Bibliában, a Teremtéstörténetben
szereplő „élő lélek” így pontatlan fordítás, valójában élőlényt
kell fordítani, és az ugyancsak állatot jelent. A Zohar, a kabbala egyik
főműve a Bibliában szereplő különféle állatokat az egyes népek
szimbólumaiként említi, ezt nem lehet sértésnek tekinteni, hiszen ha az
ausztrálok helyett kengurut, a skandinávok helyett rénszarvast, a pápuák
helyett az ő totemállatukat, a disznót említjük, nem fognak
megsértődni. 3. A szombatot nem tartó zsidót a hagyomány nemcsak
„halálra érdemesnek” tartja, de a mózesi törvények szerint hajdan akár
valóban ki is lehetett végezni. Ezt ugyanis azért tartották olyan fontos
törvénynek, mert a Tízparancsolatban is szerepel. (Éppen a Talmudból tudjuk,
hogy a büntetést a babilóniai fogság óta (időszámításunk előtt 587)
után már nem hajtották végre. Mellesleg tudnia kell, hogy sem a Talmud,
amelyben egymásnak ellentmondó vélemények találhatók, sem a Zohar nem számít
szent könyvnek, tehát nem vagyunk kötelesek elfogadni. -- Üdvözlettel: R.T.
MEGJEGYZÉS -- A zsidó Weboldalról átvett „kérdés-feleleteket”
csupán az érdekességük miatt közlöm. Raj Tamás rabbi úr nyilván megveti Luzsénszky
magyarra fordított Talmudját, ehhez joga van. De szeretnénk tudni, hogyan
ítéli a Huber Lipót féle műveket? Vajon azokat is
„szélsőséges antiszemita” irodalomnak tartja? Kérdésem: melyik volt
előbb a tyúk vagy a tojás? Mármint Luzsénszky a „szélsőséges” vagy
a Talmud? --tj
Luzsénszky
Alfonz újságíró (1876-ban született, halálának
időpontja ismeretlen, csak annyit tudunk, hogy valamikor 1945 után hunyt
el.) A Talmud Magyarul negyedik
kiadása még az első világháború előtt jelent meg Budapesten, amit
tehát nem a jezsuita Luzsénszky fordított magyarra.
►Zárószó Luzsénszky Alfonz A Talmud Magyarul c.
könyvéből:
„Nem veszik tán
rossz néven ébredő bajtársaim, hogyha a történeti igazság kedvéért
fölemlítem, hogy 1910-ben én adtam ki azt az "Ébresztőt",
amelynek szavaira néhány ezer magyar ébredni kezdett. Kezdődött pedig az
”Ébresztő" imígyen:
"Keservesen
tapasztaljuk, hogy édes magyar hazánkból maholnap Zsidó ország lesz. A
földbirtok zsidókézre jut, a magyarság a galíciai csordától kifosztva
Amerikába vándorol, a keresztény iparosokat tönkreteszik, a kereskedelem
teljesen a zsidóké, az újságokat zsidók írják, és persze zsidó érdekek
szerint bolondítják, rontják velük a magyar közönséget. Nem nyílt sisakkal
harcolnak ellenünk, hanem mint afféle báránybőrbe bújt farkasok, a
"felvilágosodás" meg a "szabadgondolat" jelszavai alatt
csempészik be a szívekbe azokat a gazságokat, amiket a Talmudból szedegettek
ki.
Mert a mi
ellenségeink háromnegyed része zsidó, a negyedik része pedig zsidóktól
fenntartott, zsidóktól függő, zsidó uzsorásoktól lekötött alakokból áll.
Tartozunk-e mi tovább tűrni ezt a szégyenletes állapotot? Van-e
becsület, van-e józanész bennünk, ha mi, akiké ez a föld, akiknek ősei
vért és életet áldoztak e hazáért és megküzdöttek ezernyi ellenséggel, most
egy maroknyi zsidó által hagyják lenyűgözni magukat? Nem! És ezerszer
nem!...
Keresztény magyar
testvéreink! Vagy van bennünk önérzet, vagy nincs! Ha van csak egy szikrányi
is még: akkor fegyverre mindenki! Itt az idő, most vagy soha! Csak a
sehonnai gyávák maradnak el lomhán, tétlenül! Elmúltak az idők, amikor
elég volt az ájtatos imádság: most meg kell fogni a kardot ifjúnak és öregnek
egyaránt. Hogyha valakinek a háza ég, nem elég a harangot kongatni, hanem
oltani is kell! A jó katona nem azt kérdi, hogy mennyi az ellenség, hanem
hogy hol az ellenség? Hat hol van? Ott, ahol 1880 évvel ezelőtt volt,
mert most is azoknak az unokái vicsorgatják ránk a fogaikat, akik Pilátus
udvarán őrjöngve ordították: "Feszítsd meg; feszítsd meg
őt!" Értsétek meg, keresztény testvéreink: szent vallásunk forog
veszélyben. Nem méltó a keresztény névre, aki visszahúzódik e szent
harctól!"
Néhány idézet a Talmudból
 "Aki
a nemzsidók sírjait látja, annak azt kell mondania: Igen megszégyenül a ti
anyátok, és porig aláztatik, aki titeket szült. (Jerem. 50, 12) Ugyanezt kell
mondani, ha valaki a nemzsidók seregeit látja."
A
zsidók világuralmi nézeteiről is érdekes dolgokat találunk a Talmudban.
Minthogy a Talmud szerint Izrael és az isteni Fölség ugyanazt jelentik,
természetes dolog, hogy a zsidóké az egész világ. Ezért beszél így a Talmud:
"Ha egy zsidónak az ökre egy idegennek ökrét megdöfi, akkor a zsidó
szabad, vagyis nem köteles kártérítésre. Ha azonban egy idegennek az ökre
döfi meg a zsidó ökrét, akkor az idegen köteles a zsidónak az egész kárt
megtéríteni, mert az Írás ezt mondja: "Álla az Úr és megméré a földet és
átadá Izraelnek a népeket, s átadá minden javukat az Izraelitáknak."
(Baba kamma 37 b.) Ezért mondja Alba rabbi, hogy "Isten hatalmat adott a
zsidóknak minden népek javai és vére fölött." (Seph.Ik.3., 25.fej.,it
Jalk. Sim.n. 563)
Baba
mezia /középső kapu/ 111b lapján Jehuda rabbi tanítja, hogy a nem-zsidó
nem felebarát, tehát szabad megrabolni. Ugyancsak ott olvassuk, hogy "a
testvéreid közül való napszámosokat nem szabad elnyomni, de a másfélék ki
vannak véve."
Ugyanott
a 113 b. lapon: Asi rabbi egyszer utaztában szép szőlőfürtöket pillantott
meg egy gyümölcsöskertben és így szólt a szolgájához: Menj és nézd meg, ha
egy nem-zsidóé, akkor hozzál belőle, de ha egy izraelitáé, akkor ne
bántsd. Majmonides, a "Sas" is azt mondja, hogy ez a parancs: «Ne
lopj,» azt jelenti, hogy egy embert se, vagyis egy zsidót se lopjon meg.
(Seph. miz. 105b) de máshol azt mondja, hogy egy nemzsidót szabad meglopni.
(Jad.chas. 4.9.1. és Rasi a Leo 19., 11-ről)
 És ezen nem is lehet megütköznünk, mert ha a zsidóké asz egész világ,
akkor a lopás voltaképpen nem is lopás, csakis akkor, ha az egy zsidónak
kárára történik. Ezért mondja Pfefferkorn (Dissert. phil. p.11), hogy a
keresztények birtoka a Talmud szerint elhagyott jószágszámba megy, mint a
tenger homokja s az aki birtokába veszi, az lesz a tulajdonosa.
Az Interneten zsidó
könyvterjesztőnél http://judaica.hu/2001t/books.htm
megrendelhetők Huber Lipót művei -- „kalocsai teológiai
tanár, kissé antiszemita nézetekkel”. A Talmud, különös tekintettel az Újszövetségre. Budapest, 1908. original binding, 273, 7
pages, with Ex Libris.
(Ezen a címen Luzsénszky Alfonz könyvével
nem találkoztam, ellenben a Talmud-idézetek mintegy 808 Weboldalon
olvashatók. Használd a Google-keresőt! –tj)
 Ajánlatunk
a témához:
◘ Szeszák Gyula: Mégsem
hamisítják a Talmudot?
Hosszú írás, de érdemes elolvasni és letölteni.
◘ Huber Lipót: A Talmud -
Különös tekintettel az Újszövetségre I. rész Bp, 1897.
◘ Huber Lipót: A
Talmud - Különös tekintettel az Újszövetségre II. rész
◘ Kenessey Csaba: A
Talmud és a Kereszténység
Huber Lipót kétkötetes műve otthon is
újra megjelent a ’90-es években
◘ Zsidóság és kereszténység Krisztustól a Középkor végéig I. kötet
◘ Újkori és modern zsidók Jézus Krisztusról és a kereszténységről,
II. kötet
◘ Huber Lipót: A vérvád és vérgyilkosságok története, 1915)
A
tiszaeszlári gyilkosság és bűnper (1882-1883)
Tóth Judit
Kanada
|