|
Hazánkért
Canada Online
1492 – 0956
Hazánkért, 2007. november 5.
*
Az alábbi írást az Internet különböző
forrásaiból állítottam össze
|
[Az]
1949. évi XX. törvény [szerint]
A
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA
«A
többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot
megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése
érdekében az Országgyűlés –
hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának
szövegét a következők szerint állapítja meg:
2. § (1) A Magyar
Köztársaság független, demokratikus jogállam. ….»
Forrás: ►
http://www.mkogy.hu:80/alkotmany/alkotm.htm
|
„Magyarország alkotmányos jogállam”
(…?)
Bp. 2003. január - „Rákosi alkotmányát azért nem lehet védeni, mert az
"alkotmány" szó tulajdonképpeni, eredeti, magyar fogalmak szerinti
jelentését alapul véve nem illik a Rákosi féle 1949/XX-as törvényre.
Ez a törvény ugyanis nem alkotmány! A sztálini örökség nem az évszám, hanem a
77.§(1) ebben a törvényben, amely szerint nincs is más alkotmány, mint maga
az 1949-es törvény! Holott ennek a törvénynek meg kellett volna felelnie a
magyar alkotmányos hagyománynak. Ha azonban a törvényt, magát nevezem
alkotmánynak, onnantól kezdve lehet minden disznóságot alkotmányosnak
minősíteni, hiszen az örök alkotmányos igazságokkal nem kell
szembenézni. Azok szinte szómágiával kikerültek a virtuális valóságból, mert
a törvény nem hivatkozik rá.
Ahogy
Rákosiék tették, a ***1949/XX törvényt*** talán lehet nevezni alaptörvénynek (ami jelenleg a törvényhozást szabályozza), de nem lehet a szó
tényleges értelmében *alkotmánynak* nevezni - különösen nem magyar
alkotmánynak.
Ezen okfejtés miatt nem új alkotmányt, hanem új
alaptörvényt javasolunk az 1949/XX. helyett úgy, hogy az ismerje el a
magyar alkotmányt, amely a sokszáz éves magyar nemzet alkotmánya,
amely szerint működött sokszáz éven át a magyar állam. Most
átmenetileg éppen nem fogadja el a magyar nemzet alkotmányát a magyar állam,
tehát alkotmányos legitimitása nincsen jelenleg (amint a nyilatkozatban is
jeleztük). Mindezért nem új alkotmányt szorgalmazunk, hanem új alaptörvényt,
amely végre ismét elismeri a magyar alkotmány igazságait, értékeit. ◘ -- Fáy Árpád (Internet)
*
Az Eu-belépés új
alkotmányt követel -- A toldozás-foltozás már nem elegendő
Alkotmányossági
Műhely - Budapest
Budapest,
2003. január 25.
*
Honfitársaink,
a magyar kormány, parlament és más felelős állami- és politikai
vezetők, a magyar nemzet tagjai és képviselői határon innen és
túl! Nyomatékosan fel kívánjuk hívni
az Európai Unióba való csatlakozásunkról tárgyaló kormány, parlament és más
állami-, politikai felelős vezetők figyelmét arra, hogy az
úgynevezett 1990-es rendszerváltás után 12 évvel még mindig nem
rendeződött a magyar alkotmányhoz való viszonyunk! - Ebből
következően a parlament, a kormány és a teljes állami intézményrendszer
és vezető testületek a mai napig nem rendelkeznek teljes értékű
alkotmányos legitimitással.
▪ A törvényhozást
ma is szabályozó (sokszor módosított, alaptörvényként is ideiglenes) 1949/XX-as
törvény még mindig nem ismeri el a magyar alkotmányt.
▪ A magyar
alkotmány elismerése helyett ez az alaptörvény még mindig önmagát jelöli
meg alkotmányként - egy olyan, a tényleges vagy manipulált parlamenti
többséggel bármikor átírható okmányt, amely történetesen a szovjet megszállók
akarata szerint lett a magyar jogrendbe illesztve, szembehelyezkedve a magyar
alkotmányos hagyománnyal.
▪ Az
alkotmány, a magyar alkotmányos hagyomány lényege szerint a nemzetnek, mint
közösségnek az eredetéről, céljáról és a hatalomról, az alkotmányos
igazságokról és értékekről vallott közös tudata, tudati entitás, amely
sok évszázad alatt fejlődött ki és őrződött meg, hasonlóan az
anyanyelvhez, a népművészeti kincshez. Az alkotmányos tudat hatalmi
önkénnyel, többségi szavazási eljárással nem módosítható. Többségi szavazással
legfeljebb azokat az írásos megállapodásokat, egyezségeket, alaptörvényeket
lehet elfogadni, amelyek elismerik (vagy nem ismerik el) az alkotmányt,
megfelelnek (vagy nem felelnek meg) az alkotmányos szellemiségnek.
Nyomatékosan kívánjuk felhívni a figyelmet
arra, hogy a magyar kultúra, gondolkodás szerint az alkotmányt nem az aktuális
hatalom diktálja tetszése szerint, hanem jó esetben az aktuális hatalom
elismeri az alkotmányt. A hatalom alkotmányos legitimációja tehát nem
valamely pillanatnyilag kialakult, többségi elvű legalitásra
támaszkodik, hanem jelenti a kulturális, identitásbeli örök emberi
alkotmányos igazságoknak, alkotmányos értékeknek való megfelelést,
megfelelési törekvést is.
Kezdeményezzük felhívásunkkal, hogy a magyar
nemzet minél több tagja, a magyar közélet, politikai vezetés minél több
szereplője nyilvánítsa ki, hogy:
1. ... meggyőződése szerint az ország alkotmányos
helyzetének helyreállítása hosszú távon a magyarság, a magyar nemzet, az
ország és lakói elsődleges létérdeke.
2. ... az alkotmány ügye a nemzet társadalmi, gazdasági,
kulturális létét sok nemzedéken át meghatározó olyan létfeltétel, amelyet
nincsen joga feladni, tudatosan kockáztatni, rombolni semelyik nemzedéknek,
politikai vezetésnek.
3. ... tudatában van annak, hogy jelen helyzetünkben
alapvető kérdés a magyar fogalmak szerinti alkotmány (alkotmányos tudat,
szemléletmód) és az alaptörvény eredendő, lényegi különbségének a
kimondása.
4. ... tudatában van annak, hogy a hatalmi fortéllyal és
erőszakos eszközökkel kényszerített csatlakozás az Európai Unióhoz a
magyar állam alkotmányellenes állapota miatt alkotmányos legitimitással nem
rendelkezhet.
5. ... tudatában van annak, hogy alkotmányos viszonyaink
rendezésének módja a jogfolytonosságot helyreállító nemzetgyűlés
összehívása, és munkájának háborítatlan elvégzése.
6. ... alapvetőnek tekinti, hogy az alkotmányos létünk
szellemi-kulturális lényege napvilágra kerüljön, és feltétlen, széles
körű védelemben részesüljön - függetlenül az alkotmány politikai,
törvényi elismerésének menetétől.
Nincs az ország jelenlegi vezetésének
alkotmányos legitimitása a tervezett EU-csatlakozási szerződés
aláírására a magyar alkotmány elismerése, a jogfolytonosság kimondása
előtt. Az alkotmány elismerésének hiánya miatt
állhatott elő az a helyzet, hogy a szavazással megerősítendő csatlakozási
megállapodás lényegi pontjai alapvető alkotmányos elveket sértenek.
Ezekre a problémákra a tervezett népszavazás önmagában nem kínál megoldást.
Mindamellett ki kívánjuk nyilvánítani felháborodásunkat, hogy az uniós
csatlakozáshoz a társadalmi egyetértést alkotmányosan illegitim módon
megszerezni kívánó népszavazás előkészítése során a legdurvább hatalmi
erőfölénnyel való visszaélést tapasztalunk folyamatosan.
Hangsúlyozzuk végül, hogy Magyarország
alkotmányos legitimitással [törvényességgel] csak olyan nemzetközi
struktúrába [rendszerbe] illeszkedhet be, amely nem sérti az alkotmányos
igazságokat és értékeket, illetőleg felül nem bírálható garanciákkal
erősíti meg törekvését ezen igazságok és értékek érvényesítésére.
A nyilatkozatot az Alkotmányossági
Műhely által szervezett konferencia 25-én este még jelen lévő
mintegy 40 fős közönsége két ellenszavazattal alkalmi közösségként
megszavazta.
http://www.alkotmany.ngo.hu/2003_jan_25_nyilatkozat_sajtoban.htm

Miért nem
nevezhető Magyarország alkotmányos jogállamnak?
Az 1949/XX Rákosi-törvényre alapozott mai
Magyar Köztársaság „alkotmányával” kapcsolatban várjuk ezt a
kérdést, a hazai jog-, illetve alkotmány-szakértőktől. Ahelyett,
hogy a magyar sors megoldási kérdéseinek a mélyére hatolnának, egyes
jogászaink igyekeznek megmagyarázni, hogy az „alkotmány” különböző
paragrafusai szerint mennyire „biztosított a magyar jog”. Biztosított? Kinek?
"Független"? Függetlenségünket 1991-ig a szovjet megszállás rabolta el. Most
azonban a NATO és az EU korlátozza. Megvédenek bárki ellen - kivéve a
szomszédainkat, akiken kívül nincs is ellenségünk. Ugyanakkor mehetünk
Irakba, Afganisztánba, -- elvégre Irak terelte el a Dunát, és Afganisztán
akadályozta meg a magyar egyetem létesítését Erdélyben...
Néhány alapvetés jogban kevésbé jártasaknak.
Az alkotmány "polgári neve": 1949: XX. törvény. Vagyis: az
első tisztán rákosista-sztálinista "országgyűlés" fogadta
el, szovjet megszállás alatt, amikor demokráciáról, népakaratról szó sem
eshetett. 1989-ben történt az utolsó átfogó módosítása, amikor szintén
még diktatórikusan választott parlament szavazta meg. Ugyan az Ellenzéki
Kerekasztal elvileg elfogadta ezt, de emlékezzünk vissza: az SZDSZ, a Fidesz
és az FKGP nem írta alá a Kerekasztal záródokumentumát. Az 1990-ben tartott
választásokon kiderült, hogy az alkotmánymódosítást nem-támogató pártok
nélkül nem volt meg a kétharmados többség (az akkori közvélemény-kutatások
megbízhatatlanok, mint ahogyan a maiak is!...).
Tehát a mai alkotmánynak sem az elfogadása,
sem a mai alakra hozása nem történt demokratikus módon (i.e. a nép
beleegyezése nélkül!) Még egy "apróság": a bevezető szövegben
ott áll az "ideiglenes" jelző. Immár tizennyolcadik éve
- azaz nagykorú lett az ideiglenes alkotmányunk! Bravó, éljen - kíváncsi
vagyok, a nyugdíjat is megéri-e? Ha a mai pártokon múlik, alighanem simán...
Az
ideiglenes és nem demokratikus magyar alkotmányt az Alkotmánybíróság
tette úgy-ahogy alkalmazhatóvá, Sólyom László az AB-elnöksége idején. Sajnos,
ez kétélű dolog volt: rendkívül sokszor hivatkoztak a "láthatatlan
alkotmányra" döntéseikben, ami voltaképpen a természetjogot, vagyis
a minden normális emberben nagyjából hasonlóan meglévő igazságérzetet
jelentette. Igen ám, de a "láthatatlan" alkotmány az írottat nem
pótolja... Az AB gyakran olyan kérdésben sem
habozott dönteni, ami egyértelműen a politika hatáskörébe tartozott
volna: például, amikor a halálbüntetést alkotmányellenessé nyilvánították.
A mai
magyar gyakorlat a szabadságjogokat relatívvá teszi, holott azok valódi
demokráciákban abszolút érvényűek. Vessétek össze, hogy Angliában pár
éve teljes munkabeszüntetést tarthattak a tűzoltók (katonák oltottak
helyettük, nem nagy eredménnyel...) - míg nálunk a
végül elmaradó BKV-sztrájk idején a BKV-nek joga
volt tárgyalni az "elégséges szolgáltatásról", és lehetett pofájuk
elsőre 90 %-os buszforgalmat nevezni "elégségesnek" (nálunk
tűzoltó, mentő, stb. egyáltalán nem sztrájkolhat). A demokrácia
legfontosabb védbástyáját, a szólás- és véleményszabadságot is állandóan
támadják balról (éppenséggel a ballibsi államhatalom berkeiből): nem
létező fasisztaveszélyre hivatkozva próbálják a radikális konzervatív
hangokat elnyomni.
Sólyom László most, mint köztársasági elnök,
voltaképpen a saját AB-elnöki életművének a foglya. Most kell
szembesülnie azzal, hogy AB-elnökként, ha kétértelműen is, de voltaképpen
közreműködött a jogrelativizáló posztbolsevik "alkotmány"
törvényesítésében. Éppen ezért Sólyom ma béna kacsa: vészesen tart attól,
hogy a mai Alkotmánybíróság elveti egy kezdeményezését, ezért - nem is
kezdeményez, akkor sem, amikor ez kötelessége volna.
Itt van például a "vagyontörvény",
helyesebben a maradék állami vagyon gyurcsányista-zsebekbe lopását
lehetővé tevő törvény esete. A köztársasági elnöknek (többek
között) módja van előzetes normakontrollt kérni, vagyis aláírás
előtt az Alkotmánybíróságon teszteltetni a törvényt - de módja van
visszaküldeni a törvényt újratárgyalásra. Ha visszaküldi, a parlament azt
változatlanul is elfogadhatja, ekkor az elnöknek már nincs választása:
köteles aláírni. Tehát ha nem előzetes normakontrollt kér, hanem
visszaküldi újratárgyalásra, akkor az előzetes normakontrollról végleg
lemond.
Sólyom nem az Alkotmánybíróságra küldte az
állami vagyon lopásáról szóló törvényt, hanem a parlamentnek küldte vissza. A
ballibsi többség csúf pofont adott neki: az elnök kapta meg a vagyonlopást
felügyelő testület elnökének kinevezési jogát (és kötelezettségét) -
vagyis Sólyom semmi mást nem ért el, minthogy részben cinkossá tették.
Ugyanakkor most már a pártok, képviselők csak utólagos normakontrollt
kérhetnek az Alkotmánybíróságon - vagyis a törvény hatálybalép, és amit az AB
döntéséig Gyurcsányék ellopnak, annak pedig végleg annyi.
Hát
itt tartunk 17 évvel a gengszterváltás után, kedves olvasóim. A valóságtól és
tisztességtől független, antidemokratikus jogtalan államban élhetünk. Ha
pedig nem tetszik, szétlövik a pofánkat, és ezért a zsaruk,
akiket bezárni kellett volna, érdemrendet kapnak. Éljen a szabadság!
Magyarország a politikai gazemberek által
tönkretett letargikus romállam. Vétkesek a háttérben lapuló tudósok, civilek,
az írástudók. A nemzet valódi sírrablói a kisebbségi jogokat turbózó,
valójában a magyar érzelműeket szándékosan sárba taposó jött-mentek, akik
liberális maszlag mögül vadidegen érdekekért jól megtömik
zsebüket-büntetlenül. Nem büntetlenül, hanem ilyen-olyan érdemrendekkel meg
is jutalmazva, ha egészen pontosak akarunk lenni...
A Gyurcsány-jelenség a demokráciába belefér?
Neked, hiszen a híve vagy... Japánban kisiklott az
expresszvonat, lemondott a miniszter. Azonnal, vizsgálat nélkül. Angliában a
vak (jaj, de politikai korrekt helyzet!) miniszter egyetlen apró simliért
azonnal ment. Itt a pénzügyminiszter egy maffiózó családjával együtt:
üzlettársa a börtönben, fiai zsarolók, lecsukott üzlettársa családja másik
cége most kapott 160 milliót, Veres maga milliárdokat - Gyurcsány meg a
közélet megtisztításáról beszél. Ez neked belefér a demokráciába? A tiédbe,
öregem: soha ne is élj másmilyen demokráciában! ◘
http://molnargoreny.blog.hu/2007/10/12/title_12976

|