---

Hazánkért Online, 2008. 03. 06.

 

Koszovó ~ a függetlenség ára

III.

 

Ha a Koszovó-függetlenséget elismerőknek valamilyen érdekük fűződne a trianoni határok visszaállításához, a gyászegyezményt már régen megsemmisítették volna.

1920-ban számításukat Magyarország feldarabolásában lelték!

 

 

 

 

Josip Broz Tito

1953-1980

 

 

Dwight D. Eisenhower

1953-1961

 

A „láncoskutya”

A második világháború végén, Tito és a moszkvai vezetés között kialakult elvtársi kapcsolat nem volt tartós, mert kiderült, hogy Tito nem szándékozik a Szovjetunió csatlósa lenni. Ezt a Moszkvával szembeni gerinces kiállást a Nyugat végig értékelte nála, talán ezért is maradt rajta a gúnynév: az „imperialisták láncoskutyája”. Mi tagadás, nagyon illet rá! Tito Jugoszlávia jövőjét a népidemokrácia keretein belül képzelte el, s emellett az 1980-ban bekövetkezet haláláig kitartott. A kommunista Josip Broz Tito 1 millió 172 ezer halálos áldozattal a XX. század egyik legkegyetlenebb gyilkosa volt.

 

 

1971. március 29-én

 VI. Pál marxista pápa

  Titót fogadja

a Vatikánban:

„Jugoszlávia baráti ország,

a béke barátja és

mindjobban  növekszik a

nemzetközi tekintélye.” [1]

 

Tito, az ország „élet és halál ura”, 1953-tól a párt első embere lett, ugyanakkor a Népfront elnöke, a köztársasági elnöki cím birtokosa és a hadsereg főparancsnoka is. A Ceausescu-ra emlékeztető, pazarló luxuséletet űző elnök – nem is beszélve a 21 feleségéről, szeretőjéről és 17 gyermekéről -- polgári személyeket, sőt még munkatársait is a halálba küldte, ha éppen olyan kedve támadt.

 

[„Josip Broz”, akit a pápa fogadott a Vatikánban nem Titó volt, hanem a zsidó származású Lebedev tábornok! A fizikai hasonlatosság a két férfi között megtévesztő volt. Az igazi Josip Broz-t még 1941-ben meggyilkolták Moszkvában! Negyven év után, 1978-ban, Josip családja végül engedélyt kapott a testvérükkel való rövid találkozására, amikoris kiderült, hogy idegennel van dolguk. Ugyanis az igazi Titó balkezén hiányzott az egyik ujja, ennek a csalónak pedig mind a tíz ujja megvolt.”] [2]

 

 

Amikor 1956. októberében a magyarság néhány napra kivívta a szabadságot és az ország semlegességének, függetlenségének elismerését kérte a világpolitika uraitól, ezt legelsőnek éppen a demokratikusnak nevezett Nyugat, az USA kormánya tagadta meg. Az akkori elnök az USA európai „felszabadító hadseregének” egykori főparancsnoka, Dwight D. Eisenhower, titkos táviratban üzent Belgrádba Titónak, megnyugtatva a moszkovitákat, hogy „az USA kormánya nem nézné szívesen egy szovjetellenes népfelkelés győzelmét a Szovjetunió közvetlen szomszédságában.”

 

Ez volt abban az időpontban az „Atlanti Közösség” – NATO -- hadászatilag kellőképpen felkészült, legerősebb tagjának a hivatalos állásfoglalása. Viszont, Eisenhower farizeus módon, hangos kijelentésével nyugtatta meg a világ bolsevistaellenes közvéleményét:

♦ „Budapest immár nemcsak városnak a neve, mostantól kezdve új és ragyogó jelképe az emberi akaratnak, amely a szabadságot követeli.”

 

Íme, az európai kontinentális érdekeket megcsonkítva, illetve erősen korlátozva képviselő NATO csak ennyit ért a béke egy történelmi fontosságú felszabadítási alkalmának megragadása szempontjában. S vajon mit érne a háborúban? E kérdésre minden elhárító akció szenvedélyes támogatása mellett csak egy könyörgéssel válaszolhatunk:

 ♦ „A Gondviselés mentse meg Európa nemzeteit olyan végzettől, amely konfliktusok csataterévé változtathatná a térséget.”

 Berzy József, Európa felszabadítása, 1966.

Rigómező

A Kosovo név Kosovo Polje vidék nevének rövidített változata, amelynek jelentése „Rigómező”, a szerbhorvát ’kos’ magyarul ’rigót’ jelent. A környéken zajló és a magyar történelemhez is kapcsolódó középkori csaták ezért rigómezei csata néven ismertek. (Wikipédia)

 

 

 

 

 

Hashim Thaci és az 

EU főtitkára, Javier Solana

 

 

Madeleine Albright

 és Hashim Thaci

 

 

A két háborús bűnös:

Tony Blair és Hashim Thaci

 

GlobalResearch.ca

-- Részletek a kanadai egyetemi tanár és közgazdász Michael Chossudovsky írásából.

 

▓ A Koszovó Demokratikus Párt /KDP/ vezetője Hashim Thaci, aki előzőleg a KLA (Kosovo Liberation Army – Koszovó Felszabadító Hadsereg) parancsnoka volt. A KLA, US-NATO támogatása a ’90-es évek közepére nyúlik vissza. A több hetes jugoszláviai bombázások előtti évben, 1998-ban, a KLA-t már nyíltan támogatta a Clinton-kormányzat is, sőt Hashim Thaci, Madeleine (Kolbe) Albright védence volt, akit maga nevezett ki a ’Rambouillet’ tárgyalásokhoz, hogy Washingtont képviselje. A KLA szervezett bűncsoportokhoz való kapcsolatait az Interpol és az US Kongresszus okiratokkal bizonyítja. Jelentések szerint a KLA, Szerbia elleni harcában, muzulmán Mujahideen-terroristákat is bevett tagjai közé, akiket valószínűleg úgy csempésztek Koszovóba.

♦ „A KLA néhány tagja Hashim Thaci vezetésével, akik Osama bin Laden terrorista táboraiban kaptak kiképzést, háborús tevékenykedéseiket heroin-árusításból fedezték. Bin Laden-t 1998-ban körözték Afrikában két amerikai konzulátus lebombázásáért, amely 224 áldozatot követelt, köztük 12 amerikait.” –

--The Washington Times, 1999. 05

 

A The Christian Science Monitor, 2000. augusztus 14-i számában jelentette:

♦ „Az ENSZ-karhatalom gyanítja, hogy Koszovóban a félelemkeltés és erőszak az egykori KLA tagjaitól ered, főleg Hashim Thaci környezetéből.”

 

A ’The Heritage Foundation’ [3] nevű amerikai szervezet 1999. májusi beszámolójában nem tagadja, hogy „a KLA bűnszövetkezet”, ennek ellenére a HF mégis a Clinton-kormányzat támogatását kérte. Haboztak talán, amikor felmerült a kérdés?:

♦ „Hasznosítsa-e az Egyesült Államok a KLA katonai felkészültségét Milosevic embertelen rendszere ellen, a KLA különös ideológiai gyökerei és a szervezett bűnszövetkezetekhez való nyilvánvaló kapcsolatai ellenére?” –The Heritage Foundation

 

A KDP illetve Hashim Thaci továbbra is megtartotta kapcsolatait a különböző bűnszövetkezetekkel, és a HF álláspontja tükrözi a „nemzetközi közösség” viszonyát Koszovóhoz. A Egyesült Államok külpolitikáját háttérből irányító HF a felelős Koszovó függetlenségéért. Ezt a háború bűnöst maga a sóhivatal, az ENSZ is támogatja. Hashim Thaci-t az Interpol elfogatási parancsára 2003-ban letartóztatták Budapesten, majd azonnal szabadon engedték az ENSZ-misszió utasítására Koszovóból /UNMIK/. De ez nem egyedülálló eset. Bizonyíték van rá, hogy az ENSZ-misszió és nemzetközi karhatalma védelmében áll a KLA, amely az ENSZ hivatalos mandátuma alatt, az 1999-es NATO-bombázások idején „Kosovo Protection Corps” /KPC/ új nevet kapta.

 

A szerb igazságügyi miniszter Vladan Batic szerint, „Hágában a bíróságon 40 ezer oldal háborús bűnösségi bizonyíték van a KLA parancsnok Hashim Thaci ellen.” – Radio B92, Belgrade, 2003.07.03.

 

2000. áprilisában Madeleine Albright a Clinton-kormányzat külügyminisztere „Carla del Ponte hágai főügyésznek megparancsolta, hogy törölje Hashim Thaci nevét a háborús bűnösséggel gyanúsítottak listájáról.”Tanjug, 2000. 05. 06. -- Carla del Ponte ezután bejelentette, hogy nincs elég bizonyíték arra, hogy Hashim Thaci-t háborúsbűnösséggel elítéljék.”

 

2003. novemberében bírósági tárgyalásokat kezdtek volt KLA parancsnokok -- Hashim Thaci, Agim Ceku és Ramush Haradinaj -- ellen Belgrádban. Ceku és Haradinaj neve még mindiig szerepel az Interpol listáján. ◘  /folytatjuk/

 

Következő folytatásban megkérdezném:

◘ Mikor nem háborús bűnös egy háborús bűnös?

◘ Mit akar a Nyugat Koszovóban?

◘ Ki törődik a délvidéki magyarokkal?

 

 

Tóth Judit

Hazánkért, Kanada

 

►Koszovó – a függetlenség ára, I

►Koszovó – a függetlenség ára, II.

 

 

 

 

 

 

 

 

 



[1] Rev. Joaquin Sáenz Y Arriaga, PH.D. The New Montinian Church, /1985/  513. oldal. La Habra, California 90631.

[2] Ugyanott, 597. oldal

[3] The Heritage Foundation http://en.wikipedia.org/wiki/Heritage_Foundation

A HF a világ egyik legbefolyásosabb konzervatív agytrösztje. Székhelye Washington D.C., 1973-ban alapította a ’Coors Brewery Company’ sörgyár tulajdonosa. Támogatói nagy vállalatok, és milliomos üzletemberek. Célja: „szabadpiac elveire alapozott konzervatív közérdekű irányvonal, korlátozott kormány-képviselet, egyéni szabadság, hagyományos amerikai értékrend, és erős nemzeti honvédelem.” –The Heritage Foundation