|
|
|||||
|
Hazánkért Online, 2008. 04. 18. SZANHEDRIN ÉS BÍRÓSÁGA jövő
igazságszolgáltatása Magyarországon a Tóra szerint?
A kezembe került könyv angol nyelven íródott, de rengeteg benne a héber-betűkkel szedett szöveg, sokszor nevetséges szabályok és zárójeles rövidítések, amelyekből úgy kell kibogozni egy-egy értelmes mondatot. Persze, - hál ’Istennek - nem vagyok felszentelt rabbi, de szavakból ért a magyar! Mivel Magyarországon már tagadhatatlan az országhódítók nemzet-ellenes igazságszolgáltatása, úgy gondoltam, hogy -- csupán miheztartás végett a jövőre nézve, - hasznos lenne kivenni néhány keresztényekre vonatkozó részletet. A Montréalban, 1954-ben kiadott zsidótörvényeket tárgyaló „Code of Hebrew Law, Sulhan ’Aruk: Hoshen Hamishpat” könyv VII. fejezetében, 12 bekezdésben foglalkozik a bírósággal: ▐ „Ki alkalmas bírónak, és kik azok, akik nem felelnek meg a gyűlölet vagy vérrokonság miatt.” /68. oldal/ 1. „Ha egy háromtagú bíróságban az egyik prozelita [valamely hitre újonnan áttért személy, i.e. nemzsidó] alkalmatlan arra, hogy ítélkezzen izraelita embertársa fölött, kivétel akkor, ha az anyja vagy az apja izraeliták voltak. Prozelita azonban ítélkezhet a saját prozelita embertársa fölött, annak ellenére, hogy az anyja nem izraelita nő.” És itt idéznek az
Ószövetségből - ez a mózesi törvény alátámasztja a Talmud parancsát: M Törvény XVII, 14-15 „Királyok törvénye – Ha majd bevonulsz arra a
földre, amelyet az Úr, a te Istened ad neked, birtokba veszed, letelepedsz
rajta, s azt mondod: Királyt akarok magam fölé, mint a többi nép körülöttem,
akkor csak olyan valakit tehetsz meg magad fölött királynak, akit az Úr
kiválaszt. Csak a népedből való testvéreid közül tehetsz meg valakit
királyodnak: idegent, aki nem testvéred, nem teheted meg királyodnak.” A bekezdéseket vagy tucatnyi régi bölcs rabbi megjegyezése követi, hogy mikor és kik lehetnek vagy nem lehetnek bírók. (A tanulmány igazán észbontóan unalmas és zavaros.) De valamennyi rabbi abban azért egyetért, hogy „nemzsidó csak a saját fajtája fölött ítélkezhet, ellenben zsidó anyától származó zsidó ítélkezhet nem-zsidó fölött.” 2. Ez a bekezdés a ’házasságon kívül született’ [bastard] bírókat tárgyalja, akik alkalmasak arra, hogy mindenki fölött ítélkezzenek, még törvényes izraeliták fölött is. Az egyszemű elfajzott bíró ítélkezhet, de ha mindkét szemére vak, akkor nem. Következnek a bölcsek megjegyzései három lapoldalon át! 3. „Egyesek azt mondják, hogy csak 18 életévet betöltött személy lehet bíró, feltéve, hogy már van fanszőrzete [pubic hair]. De azt is mondják egyesek, hogy valaki már a 13. életéve + 1 nap elmúltával is alkalmas bírónak, még akkor is, ha még nincs fanszőrzete.” ☻ Remélhetőleg igazi magyar jogászokat talán érdekli a téma, és tovább kutatják, hogy az országhódítás befejeztével mi is vár a magyarságra a saját hazájában, ahol mondani sem kell, gyakorlatilag – főleg izraeliek - mindent felvásároltak, minden politikust a szolgálatukba állítottak.
A Babiloni Fogsághoz
◄ Magyarázat a melléklethez: ▐ Jahve parancsa szerint a zsidó nép általi szabad királyválasztásról [értsd: aki felettük uralkodik, ítélkezik] van szó, azzal a feltétellel, hogy született izraelitát kell választani maguk közül és nem idegent. A szöveg 3. & 4. bekezdése a legérdekesebb: „Ez a [mózesi] parancs bölcs és hazafias törvény volt idegen hódítók
ellen, és éberségre ösztönzi a közösséget, hogy nemkívánatos egyéneket távol
tartson a kormánytól. Aki a közösségben születik és ott is nevelkedik,
természetes testvér: szokásai, hagyományai és érdekeltségei odakötődnek,
míg egy idegent az érzései és érdekei a külföldi országhoz kötik és
elidegenül ama ország iránt, amelyben lakik….” ◘ ♦ ▐ Végezetül - tagadhatatlan, hogy Magyarországon a zsidók védencei, „az üldözött kisebbség,” a cigányok, akik megtorlás nélkül szabadon követnek el egyre több bűncselekményt magyarok ellen, csak azért, mert magyarok. Hol van a MAZSIHISZ és a többi zsidó szervezet, amely kiáll a magyarok mellett? Arról már ne is beszéljünk, hogy mit tesz a **magyar állampolgárokat védő igazságügyi minisztérium**? Vagy a Tóra-törvények védelme már a cigányokra is vonatkozik? Mert a dolog nagyon úgy néz ki, hogy magyar bíró illetve igazságszolgáltatás nem ítélkezhet cigány fölött, bármilyen égbekiáltó bűnt követ el! Következik a Cigány-Szanhedrin? Ha cigány volt az anyja, apja, akkor bíró lehet, ítélkezhet magyarok felett. Valakinek magyarok voltak a szülei? Alkalmatlan bírónak! ◘
Tóth Judit Kanada
|
