Pozdorja

 

 (Hazánkért, 2000. március

 

Változó idők, változó kőtáblák

“Az Oswiecim közelében fekvő Auschwitz-Birkenau táborban a II. világháború alatt a nácik 1,5 millió embert gyilkoltak le” - írta a sajtó tavaly december végén azt a mondatot, amit mint “történelmileg bizonyított tényt” minden kulturált embernek illik tudnia, de a mindennapos ismétlések ellenére a világ népei még mindig nem hajlandóak tudomásul venni! Mivel a népnevelés egy pillanatra sem szünetelhet, január végén lengyel katolikus zarándokcsoport díszpolgárságot tanúsító okmányt és emlékérmet adott át II. János Pál pápának. Az érem a város védőszentjét Jan Kantit, valamint a gyűjtőtáborban elpusztult Maximilián Kolbe minorita szerzetest és a zsidó származású Edith Stein karmelita apácát ábrázolja.

Talán még emlékszünk, hogy a Szentatya 1982. október 20-án katolikus főpaptársaival együtt Auschwitzban 4 millió zsidó áldozat, hatalmas kőtáblákra, 19 nyelven bevésett nevei előtt imádkozott. Ám 1989. novemberében a sajtó bejelentette, hogy a “4 milliós” szám megváltozott. 1990. júliusában az Auschwitz Múzeum igazgatósága úgy döntött, hogy “az emléktáblákról a neveket le kell kaparni, mert új megállapítások szerint a 4 millós szám túlzott és nem felel meg a valóságnak, és csak másfélmillió áldozatról lehet szó”. De akkor honnan vették a többi 2.5 millió  nevet, amit korábban a táblákra véstek? 

Jehuda Bauer jeruzsálemi professzor 1989 őszén így nyilatkozott:

“...a lengyel kommunisták által kitalált és propaganda célokra felhasznált korábbi 4 milliós számot most nem lecsökkentették, hanem csak kijavították. A holocaust összáldozata 5.8 millió, ami a helyesbítéssel nem változik.”

 

J. Bauer állítja, hogy “a 4 milliós áldozatszámot nagyon sokáig lengyel kommunisták és nacionalisták terjesztették politikai propagandacélokra.” Nincs tudomásunk arról, hogy emiatt a Zsidó Világtanács, a B’nai B’rith vagy akár a Simon Wiesenthal Központ egyetlen szóval is tiltakozott volna! [1990-ig eltűrték ezt a politikai propagandát, de mert az utóbbi évtizedben már egyre több hiteles cáfolat került elő, hirtelen időszerű lett a helyesbítés?]

A professzor azonban elhallgatja, hogy a lengyel kommunista vezetők nagy százalékát a saját hitsorsosai alkották, pl.:

Boleslaw Bierut, 1954-ig Lengyelország elnöke; Jakob Berman, a lengyel Kommunista Párt főtitkára; Julius Kazuky (Katz), külügyminiszter; Karl Swierezewsky, honvédelmi miniszterhelyettes; Josef Cyrankiewicz, lengyel miniszterelnök 1954 után; Hillary Mink, miniszterelnök helyettes 1954 után; Zenon Kliszko, igazságügyi miniszter; Tadeusz Kochcanowiecz, munkaügyi miniszter... és még sokan mások...

Az érdekesség kedvéért meg kell említeni, hogy a múlt évszázad eleje óta a “hatmilliós” szám már többször is felbukkant.

A The American Hebrew című folyóirat már az 1919. október 31-i számában (!) közli New York egykori kormányzója Martin H. Glynn “The Crucifiction of Jews Must Stop” című írását a “holocaust”-ról és “a sírgödör felé terelt hatmilliós emberáldozat”-ról. S azóta többször is  felbukkant, még mielőtt Hitler a porondra lépett volna! Innen eredt volna az érinthetetlen „hatmilliós” szám?

Lefizetett csőcselék a bécsi Hősök terén

  [Forrás: The Globe and Mail, 2000.02.18]

 

A tüntetést február 19-én estére tűzték ki a bécsi Hősök terére. A hatalmukat vesztett osztrák marxistáknak, politikai céljaik szellőztetéséhez sikerült összeszedni, -- a rendőrség szerint --150 ezres tömeget. A felelős szervezők: a Demokratikus Offenzíva és az SOS Embertárs. A tartományokból külön díjmentes vonat-, és autóbuszjáratokat állítottak be, nehogy valaki lemaradjon.

A bécsi bulival egyidőben sorakozót parancsoltak Franciaországban, Londonban, New Yorkban és vasárnap Brüsszelben. A helyszínen sípokat árultak jópénzért (ha csekély 100 ezer sípot adtak el, testvérek között is tekintélyes kis összeg ütötte valakik markát). A szüntelenül sípoló tömeg elfojtotta a hápogó szónokok hangját. Itt-ott érdekes táblákat, hosszú festett lepedőket cipeltek olyan feliratokkal, mint: “Európa szívéből, Európa seggébe!”

Kár, hogy Elie Wiesel legnagyobb aranyköpése kimaradt, miszerint “minden zsidónak külön egészséges gyűlöletet kell tárolnia a szívében a németek iránt!” Hm….

De felhasználtak egy másik bölcs mondását, amit még a marxista tömeghisztéria áldozata Jörg Haider is alkalmasint jónak vélne, nem is beszélve a kommunizmus túlélőiről - ha egy napon felbátorodnának:

“Lehetnek olyan idők, amikor nem tudjuk megakadályozni az igazságtalanságokat. De nem lehetnek olyan idők, amelyekben ne tanúsítanánk ellenállást!”

Kivonult a baloldal elitje: az evangélikus egyház, iszlám hívők közössége, izraelita hitközség, Michel Piccoli francia színész, Bernhard-Henry Lévy francia (?) filozófus, Michel Friedman, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke, Klaus Maria Brandauer, (Szabó István filmjeinek sztárja).

A kutya ugat, a karaván halad

Aztán az eseményeken keveset rágódván Jörg Haider -- [akit “mini-Dolfuss”-nak hívott az egyik toleranciát és másságtiszteletet követelő, kirekesztés ellen ordítozó főoffenzívás!] -- vasárnap reggel ezt mondta a rádióban:

“A hatalomtól megfosztott baloldal most fizetett tüntetőket csődített az utcára.”

Schüssel kancellár -- akit a másik offenzívás “igazi disznó”-nak becézett -- úgy vélekedett, hogy “ha a hétvégi tüntetésekkel kitombolják magukat a régi balosok, a ‘68-asok, a fiatalok és az internet-generáció, akkor megkezdődhet a normalizálódás.”

Jörg Haider Kanadában

Már nem foglalkoznánk az üggyel, de mivel magyar vonatkozása is van, külön említést érdemel az ugyanazon a héten Ottawában (Kanada) megrendezett felvonulás. Ez annyiból fűszeresebb, hogy Haidert - állítólag - egy montreáli haszid-csoport kérte fel látogatásra. A legnagyobb kanadai angol nyelvű napilap még a “meghívó” szövegét is közölte. Íme egy részlet:

 

[The Globe and Mail, 2000.02.18] -  “(...) ...Haszid Ortodox közösségeinket Kanadában és az Egyesült Államokban olyan holocaust-túlélők alapították, akiknek mély  osztrák-magyar ‘Nir-Tash’ gyökerük   Magyarországból ered. Aggódva figyeljük az Ausztria-ellenes hadjáratot, amelyben a zsidó népből számos egyén  -- főleg Ön ellen Haider úr -- gyűlöletet, félelmet és becsületsértést szít. Határozottan tiltakozunk e hadjárat ellen, és kijelentjük, hogy ettől teljes mértékben elhatárolódunk.

(...) Megtisztelve lennénk, ha Ön meglátogatná montreáli közösségünket. Kívánunk Önnek jó egészséget a vezetőségi nehéz munkájához erőt és kitartást, és kellemes napokat a magánéletében, és a teremtőnk áldását.(...)

Üdvözlettel: Israel Lowen, a Tash-Közösség igazgatója.

 

Peter Sichrovsky volt újságíró, ma az Európa Parlament és a Haider Szabadság Pártjának egyik kiemelkedő zsidó származású tagja, aki kapcsolatokat épít ki zsidókkal Izraelben és az USA-ban, hogy Haider népszerűsítését elősegítse együtt utazott Haider-ral az észak-amerikai körúton. Sichrovksy szerint, Haider kapott meghívó levelet [a magyarországi eredetű] ultra-ortodox Tasher-közösségtől, de szóvivőjük ezt később egyértelműen letagadta mondván, hogy “valaki aláhamisította a nevet.”

Nem mi mondtuk!

A kanadai sajtómágnás Conrad Black, [a The Montréal Gazette angol nyelvű napilap tulajdonosa] felesége Barbara Amiel újságíró találkozott Jörg Haiderral és ezeket írja:

“A Jörg Haider körül zajló politikai hisztéria nemzetközi szocialisták és szövetségeseik összeesküvése, amelyben megtalálható Gerhard Schröder német kancellár, Tony Blair angol miniszterelnök, Bill Clinton amerikai elnök, és Jean Chrétien Kanada miniszterelnöke.”

 

Ma kegyetlen ökológiai pusztítás folyik Európa legnagyobb folyóiban, a Tiszában és a Dunában. Csecsenföldön egy kis népen tömeggyilkosságot követ el a Nyugat által pénzelt Oroszország. Izrael a polgári lakosságot bombázza Libanonban. Ez mind most nem érdekes!  Lefizetett marxisták/anarchisták százezreit küldik az utcára a demokratikusan megválasztott Osztrák Szabadság Párt vezetője Jörg Haider ellen! Nekik most ez a legfontosabb! +++  TJ

 

 

Nyitólap